Czomba Sándor szerint a kormány által elfogadott koncepció a következő években, évtizedekben meghatározó jelentőségű lesz, mivel teljes mélységében kívánja átalakítani a szakképzés területét. Az államtitkár a sajtótájékoztató elején reagált arra a felmérésre, amely szerint Magyarországon az európai átlagot meghaladó reálbér-növekedés várható idén. A reálbér-emelkedés a fogyasztásban és versenyképesség élénkülésében is megmutatkozhat, a kérdés csak az, hogy a cégek találnak-e jó munkaerőt – mondta Czomba Sándor.

Az államtitkár elmondta: megállapítható, hogy Magyarországon hiány van a jól képzett szakmunkásokból, technikusokból és szakemberekből, a vállalkozások nehezen találnak jó, szakképzett munkaerőt. Czomba Sándor szerint az adatok elkeserítőek, míg a 90-es években 170 ezer fiatal végezte el az általános iskolát, addig tavaly ez a szám 120 ezerre csökkent, tehát 50 ezer gyerek „tűnt el” a rendszerből.

Elmondható, hogy ezek a diákok döntő többségében a szakképzésből tűntek el – hangsúlyozta az államtitkár. Emellett a következő években a hiányszakmákban közel 50 ezer ember megy nyugdíjba a munkaerőpiacról. A munkanélküli regiszterben szereplők 60 százaléka nem rendelkezik szakképzettséggel. A probléma tehát jelentős, a huszonnegyedik órába léptünk – hangsúlyozta az államtitkár.

Czomba Sándor kifejtette, az a tendencia jellemző évek óta Magyarországon, hogy az elégséges szintet épphogy teljesítő diákok mennek szakképző iskolákba, tehát az alapfokú iskolán múlik elsősorban ezeknek a diákoknak a fejlődése. El kell érni azt, hogy úgy kerüljenek ki a tanulók az általános iskolákból, hogy írni, olvasni, számolni tudjanak, és ezt az alapvető tudást ne a szakiskolában kelljen elsajátítaniuk először. Az államtitkár kijelentette, a leglényegesebb kérdés az alapfokú képzettség megteremtése. Fontos cél az is hogy olyan szakmát adjunk a diákok kezébe, amellyel képesek munkába állni.

Czomba Sándor elmondta: a 2016-os és 2017-es tanévtől kezdve történik meg az átállás, a mostani még átmeneti év. Az átalakítás érinteni fogja a szakiskolák rendszerét, olyan szakgimnáziumok és szakközépiskolák jönnek létre, ahol lehetőség van érettségit és szakmát is szerezni.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szakközépiskolai képzés szakgimnáziumban folytatódik, a jelenlegi szakiskola megnevezése pedig szakközépiskolává módosul, mert a képzés kezdeti 3 éves szakaszát követően automatikusan nyújtja az érettségi felé történő továbbtanulás lehetőségét. Cél, hogy az egyetemről kieső fiatalok visszakerülhessenek a szakképzés rendszerébe, és hogy senki se maradjon szakma nélkül.

Czomba Sándor kitért arra, hogy tovább szeretnék bővíteni a duális képzési rendszert, növelni a részt vevő vállalatok számát, elsősorban mikro-, kis-és középvállalatokat bevonni. Az NGM államtitkára felidézte: 2015 szeptember elsejétől az NGM több mint 400 intézmény fenntartói feladatait veszi át, ami jelentős változás lesz. A lépéssel az érintett intézményeknek nagyobb önállóságot, ezzel nagyobb felelősséget is szeretnének adni – tette hozzá.

Az újonnan alakult Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, az NGM háttérintézménye végzi majd a szakmai irányítást és látja el a fenntartói feladatokat. Az iskolák és a hivatal közé országosan 30-40 szakképzési centrumot hoznának létre, a minél hatékonyabb működtetés érdekében – jegyezte meg.

Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár az MTI kérdésére elmondta: két részből áll a szakiskolai tanulók ösztöndíja. Az egyik a hiányszakmához és tanulmányi átlaghoz kötött, 4,5-ös átlag felett jár, ami nettó 30 ezer forint. Ez egészül ki a duális képzésben a vállalatok által kötelezően adandó tanulói juttatással, aminek a törvény által előírt minimális bruttó összege 10 és 19 ezer forint között van, de ennél többet is adhat a cég. Ezeket összeadva kijön a havi mintegy 50 ezer forintos ösztöndíj. A hiányszakmákhoz kötött ösztöndíjat Szabóky Adolf piarista tanárról nevezték el – tette hozzá.

(kormany.hu/MTI)