Kevesebb pénzt vihetnek haza az állami csúcsvezetők, miután életbe lépett a 2 milliós bérplafon a közszférában. A szeptember 1-jén tartott kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott: a pénzügyi stabilitás megteremtése mellett a társadalmi igazságérzet ösztönözte a döntést - arról nincs pontos közlés, hogy mennyivel marad több az államkasszában az új szabályozás révén.
A személycserék során a legtöbb posztra már olyan vezetők kerültek, akik a bérplafon szerint kapják a fizetésüket, így jelenleg csak keveseket érint a változás. A jegybank elnökének fizetése például a negyedére csökkenhet, bár elképzelhető, hogy az Európai Központi Bank megtámadja a jogszabályt az Európai Bíróságon.

Egyelőre kérdéses, hogy a bérplafon bevezetése nyomán arányosan csökkentik-e az állami vállalatok valamennyi vezető tisztségviselőjének javadalmazását. A Magyar Fejlesztési Bank jelenlegi elnöke, Baranyay László havi 1,6 millió forinttal kevesebbet keres elődjénél, Erős Jánosnál, ugyanakkor az MFB ügyvezetői átlagosan 1,8 millió forintot visznek haza – ami majdnem azonos az első számú vezető fizetésével.
A Nemzeti Vagyonkezelőnél Horváth Gergely vezérigazgató javadalmazása 1,5 millióval alacsonyabb, mint az egykori vezéré, Kamarás Miklósé, de továbbra is 1 854 000 forintot keres a jogi, a gazdasági és a társasági portfólióért felelős főigazgató. Bár az MNV-nél a menedzsment alsóbb szintű vezetői is nagyjából ugyanannyit keresnek, mint elődeik, a kifizethető prémium maximális mértékét átlagosan 1-1,5 hónappal csökkentették. Megszüntették továbbá az agrárportfólióért és az ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettesi posztot (mindkét pozícióval 1,8 millió forintos alapbér járt), az első számú vezetőnek lett azonban általános helyettese, aki a maximálisan kifizethető 2 millió forintot viszi haza.