A kkv-k rendkívül fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen közel 2 millió embernek biztosítanak munkahelyet, azaz a munkavállalók több mint 73 százalékát foglalkoztatják. A dokumentum a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedéseket, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások eredményeit mutatja be.

Az Európai Unió más tagállamaival összehasonlítva hazánkban vannak a legkedvezőbb kilátások a szektor teljesítményének növekedésére, amit jól illusztrál az a tény is, hogy míg a 2011-ben a bruttó hozzáadott érték 54,9%-át, addig 2012-ben már 55,2%-át állították elő. Mindez arra is felhívja a figyelmet, hogy a kkv-k nagyobb részt képviselnek a bruttó hozzáadott érték előállításában, mint a nagyvállalatok. Különösen látványos a súlyuk növekedése az exportértékesítés területén: a szektor részesedése a 2010-es 25,2%-os értékről 2011-ben 26,8%-ra, 2012-ben pedig 28,1%-ra emelkedett, ami elsősorban a közepes méretű vállalkozásoknak köszönhető.

A növekedéshez nyilvánvalóan hozzájárultak a Kormánynak a kkv-k hazai és nemzetközi szerepét erősítő intézkedései is. Az uniós piacon elért erős pozíciók megtartása mellett, a „keleti nyitás” stratégiája keretében a feltörekvő térségekkel való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése is a Kormány céljai közt szerepelt. Felismerve a regionális gazdasági összefogásban rejlő lehetőségeket, egyúttal folytatta a szomszédos országokkal való partnerségi viszony elmélyítését (Wekerle Terv) is. A határokon átívelő kis- és közepes vállalkozói kereskedelmi és befektetési kapcsolatok bővülését mutatja az is, hogy 2011-2012-ben valamennyi szomszédos országba irányuló magyar kivitel nőtt.

A beszűkült hitellehetőségek ellensúlyozására a Kormány megújított több kkv-finanszírozási programot. Sor került a Széchenyi Kártya Program kiterjesztésére, melynek köszönhetően egy-egy vállalkozás akár 100 millió Ft támogatott hitelhez is hozzájuthat. A JEREMIE eljárás alapján nyújtott fejlesztési finanszírozások kihelyezései a 2010 év végi 37,5 milliárd forintról 2012 novemberére közel négyszeresére, 138,8 milliárd forintra nőttek. Az Eximbank és a Mehib hitelkerete 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a kifizetett uniós támogatások aránya is nőtt, a 2010. évi 38%-ról 2011-re 58,5%-ra, 2012-re pedig 61,5%-ra.

A 2010-ben hivatalba lépett Kormány már a kezdetektől kiemelt célként kezelte a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentését. A Munkahelyvédelmi Akciótervben 2013. január 1-től bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) és a kisvállalati adó (KIVA) szintén jelentősen mérsékelte a hatálya alá bejelentkező adózók adminisztrációját. A ciklus elején elfogadott adminisztratív költségcsökkentő intézkedések jelentős kiadáscsökkenést eredményeztek a vállalkozásoknál.

A Kormány a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a hazai kkv-k támogatására, ezzel összhangban alkotta meg a Kis- és Középvállalkozások fejlesztésének 2014-2020-as időszakra szóló stratégiáját. A kkv szektor gazdasági teljesítményének javulását vetíti előre, hogy a 2014-2020-as programozási időszakban az uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítjuk (szemben a 2007-2013. közötti 16 százalékkal).

A  kis- és középvállalkozások 2011-2012 évi helyzetéről szóló jelentést  az őszi ülésen fogja megtárgyalni a Parlament.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)