A 2013 második felében bekövetkezett növekedési fordulat eredményeképpen a magyar növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb. A bővülés fenntarthatóságát alátámasztja, hogy nemcsak a nettó export, hanem a belső kereslet is támogatta a növekedést. A termelési és a fogyasztási  oldal szinte valamennyi szegmense hozzájárult a növekedés gyorsulásához. Mindezek mellett a külső és a belső egyensúlyi mutatók is javultak: a külkereskedelmi egyenleg tartós többletet mutat, az államháztartás hiánya  2014-ben is alacsony marad.

Ágazatokat tekintve a kiugró gazdasági növekedéshez ezúttal is a termelő szektorok járultak hozzá legnagyobb mértékben: az iparban és az építőiparban is jelentős mértékben emelkedett a hozzáadott érték. Az ipari termelés bővülése több tényezőnek is köszönhető: az autóipari kapacitásbővítéseknek, az élénkülő belső és külső keresletnek, míg az építőipari termelés felfutása az EU-s forrásoknak, a kormányzati és magánfejlesztéseknek. 2013 második felétől az élénkülő belső kereslet valamint  a szolgáltató ágazat is támogatja a növekedést. A fogyasztás élénkülése nagy mértékben  hozzájárult a kereskedelemi ágazatok bővüléséhez. A kedvező turisztikai adatok  a vendéglátás forgalmát, az ipar javuló teljesítménye a szállítást erősítette.

A felhasználási oldalon a külkereskedelmi áruforgalom bővülése az ipar és ezen belül a járműgyártás kiemelkedő teljesítményével, valamint a külső konjunktúra élénkülésével magyarázható. Pozitív fejlemény, hogy  az élénkülő belső kereslet importnövelő hatását ellensúlyozni tudta a kivitel gyors növekedése.

A belső kereslet láthatóan két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházások egyaránt támogatták. A beruházási dinamika gyorsulásának hátterében több tényező is áll: a vállalati szektor növekvő aktivitása, az uniós források gyorsuló felhasználása, a kedvező növekedési kilátások, a lakásépítések kiugróan magas növekedése, az alacsony hozamok, a Növekedési Hitelprogram és a kedvező üzleti környezet. Kedvező fejlemény, hogy kiegyensúlyozott volt a beruházások növekedése: a versenyszféra felhalmozási kiadásai számottevő mértékben bővültek, továbbá a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, információ-kommunikáció ágakban, illetve az építési és gépberuházások esetében is dinamikus növekedés figyelhető meg. A beruházások dinamikus bővülése hosszú távon is támogatja a gazdasági növekedést. A háztartások fogyasztásának bővülése szintén jelentős mértékben járult hozzá a növekedéshez, amit a foglalkoztatottság bővülése, a bérek emelkedése, a rezsicsökkentések sorozata, valamint a fogyasztói bizalom javulása is támogatott.

A gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év leforgása alatt mintegy 260 ezer fővel. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá. A gazdaság növekedése a jövedelmek folytatódó emelkedését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is növeli. A kibontakozó konjunkturális folyamatok kedvezően hatnak az államháztartás bevételére is.

Az első negyedéves adatok alátámasztják, hogy a magyar gazdaság egészséges, fenntartható növekedési pályára állt. A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok tükrében hazánk 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékpont feletti mértékben is meghaladhatja a Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mértéket. A kedvező kilátásokat egyaránt megalapozzák az ipari rendelés-, illetve az építőipar szerződésállományának adatai, a fogyasztói és üzleti bizalom tartósan magas szintje, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)