A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagállamai között csak Románia és Lengyelország gazdasági növekedése volt nagyobb éves összevetésben, negyedévesben pedig holtversenyben vagyunk a lengyel gazdasággal. A válság utáni években ilyen növekedéssel minden ország kiegyezne – tette hozzá.

Mint mondta, a növekedésnek két tényezője van: egyrészt az export, hiszen a járműipar nagyon jól teljesített az elmúlt egy évben, és a német gazdaság is növekedett, ez pedig tudta húzni a magyar exportot. A másik tényező a belföldi fogyasztás volt, a keresetek növekedtek, elkezdődött a pedagógusok béremelése, a szociális és egészségügyi dolgozók béremelése is megtörtént, a családi adókedvezmény is belépett, valamint a rezsicsökkentés lehetővé tette, hogy több pénz maradjon a családoknál.

Arra a kérdésre, hogy mer-e a kormány támogatást adni a kis- és középvállalkozásoknak az uniós források önrészéhez (ahogyan ezt Demján Sándor kérte a kormánytól), azt mondta: eddig is törekedtek erre, de 2014-től új fejezet kezdődik. Hozzátette: éppen ezen a héten fogadta el a kormány az ún. operatív programokat, amelyek meghatározzák, hogy különböző fejlesztési irányokra mennyi pénzt költenek és milyen szerkezetben. A kormány döntött arról, hogy 2014 és 2020 között 60 százalékát a fejlesztési forrásoknak gazdaságfejlesztésre fordítják – szögezte le Varga Mihály. Ez az előző 7 éves időszakban 16 százalék volt, így többet fognak költeni munkahelyteremtésre, kis- és középvállalkozások támogatására, valamint beruházásokra – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Hangsúlyozta, tavaly több mint 4500 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, ezt önmagában a kormány nem tudta volna biztosítani, így ennek egy jelentős része magánberuházás volt. A kormány célja, hogy a jövő évben azok a vállalkozások kapjanak támogatást, akik minél több forintot tudnak egy forintból kihozni – jelentette ki Varga Mihály. A kis- és középvállalkozások adják az országnak háromnegyed részben munkalehetőséget, így ezekre a vállalkozásokra kell tenni a hangsúlyt a következő időszakban – emelte ki.

Már látni lehet, hogy az alacsonyabb infláció a fogyasztási típusú adók bevételei – az áfa és a jövedéki adó - szerényebben alakulnak, így a kormánynak figyelni kell arra, hogy a 3 százalék alatti hiányt tartani tudják - fogalmazott a politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió befagyaszthatja az uniós források utalását Magyarország számára, Varga Mihály azt mondta: az Európai Unió nem állította le a kifizetéseket, azoknak a háttérintézményeket átrendezését vizsgálja az EU, melyek a pénz kelezését és kifizetését intézik. Ezek a minisztériumokhoz kerültek és – mivel más ország is ezt a gyakorlatot folytatja - ezt az unió megvizsgálja. Varga Mihály jelezte, hogy értesülései szerint  az elmúlt hetekben is érkezett uniós támogatás az országba.

Azért nőtt meg az államadósságszint a tavalyi év végéhez képest, mert 3 milliárd dollár értékben felvettek devizakötvényeket, ezekből az idén lejáró adósságot fogják törleszteni - húzta alá a nemzetgazdasági miniszter, hozzáfűzve: múlt héten egy 500 millió angol fontos hitelt törlesztett a kormány, júniusban egy egymilliárd eurós hitelt törlesztenek majd, ősszel pedig 2 milliárd eurót fizetnek vissza, tehát nagyságrendekkel  csökken az adósságszint – jelentette ki Varga Mihály.

(NGM,hirado.hu)