Csepreghy Nándor az Uniós fejlesztések nyílt napja című programsorozat pécsi állomásán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a következő hét év uniós fejlesztési forrásainak odaítélésében jelentős beleszólási lehetőséget kapnak a megyei és városi önkormányzatok. A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy az ország a 2014-2020-as költségvetési ciklusban összesen 10 500 milliárd forintnyi uniós forrásra tarthat igényt.

Az összeg 60 százalékát pedig gazdaságfejlesztésre fogják felhasználni. Csepreghy Nándor elmondta, azért volt szükség a források átcsoportosítására, hogy Magyarország a régió legversenyképesebb országa lehessen 2020-ig. Kitért arra, hogy 2007 és 2013 között Magyarország a források alig 16 százalékát fordította gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési célokra. Felidézte, hogy az elmúlt hét évben országosan 8200 milliárd forintnyi forrás állt az ország rendelkezésére, és ezt sikerült teljesen lekötni.

Ez idő alatt több mint 63 ezer fejlesztés valósult meg, csak a Dél-Dunántúlon 2500, összesen 600 milliárd forintnyi fejlesztési programot hajtottak végre. Csizi Péter (Fidesz) országgyűlés képviselő, a baranyai megyeszékhely alpolgármestere arról számolt be, hogy Pécsen 2007 és 2013 között 1500 nyertes pályázat után valósultak meg uniós programok 130 milliárd forint értékben.

Felidézte: javarészt EU-s forrásokból épült Pécs hangversenyterme, a Kodály Központ, a Zsolnay Kulturális Negyed, újult meg Pécs főtere és számos közterülete, jön létre 21. századi egészségügyi ellátóközpont a megyeszékhelyen, valósulnak meg iskolafelújítások városszerte. Hozzátette: a látványos programok mellett olyan fejlesztések is megvalósultak, mint a városi zajtérkép elkészítése, a környezetvédelmi beruházások, az oktatási intézmények technológiai korszerűsítése, a pécsi cégek innovációs fejlesztései.

Csizi Péter az elmúlt hét év pécsi tapasztalatairól azt mondta, az első, Magyarországot érintő uniós költségvetési ciklus gyermekbetegségeit a kormány igyekezett kijavítani. Megjegyezte: öt évvel ezelőtt sok önkormányzatnak még problémát jelentett, hogyan teremtse elő az uniós finanszírozású beruházások jelentősnek számító önerejét, gyakran ehhez komoly hiteleket kellett felvenniük a helyhatóságoknak. "Ma már nem kell ettől tartani, hiszen az önkormányzatok számára kiírt pályázatok jelentős része száz százalékban vagy ehhez közelítő intenzitással fedezi a beruházások költségét, más esetben pedig a kormány önerő-támogatást nyújt" - mondta a politikus.

Az idén harmadik alkalommal rendezik meg országszerte az Uniós fejlesztések nyílt napja elnevezésű programsorozatot, amelynek keretében március négy hétvégéjén országszerte több mint ötven helyszínen várják programokkal a látogatókat. A programsorozat célja, hogy az emberek megértsék: az uniós támogatások, a fejlesztések nem elvont fogalmak, hanem konkrét, megvalósult beruházásokat jelentenek.

(MTI)