Czerván György kiemelte, 2013 első háromnegyed évében, az előző év azonos időszakához képest 22 százalékkal növekedett a mezőgazdaság teljesítménye. Az államtitkár az Európai Unión belül a magyar agrár-külkereskedelem utóbbi két évben elért eredményét páratlannak nevezte.

Az államtitkár egy broilercsirke-telep átadásán hangsúlyozta: a vidékstratégiánk fő célkitűzése az, hogy a mezőgazdasági kibocsájtáson belül az állattenyésztés aránya a jelenlegi 34 százalékról újra megközelítse az 50 százalékot.

Utalt arra, az álletenyésztés arányának a csökkenése az Európai Unió agrárpolitikájával van összefüggésben, mert az elsősorban a szántóföldi növénytermesztést preferálja.

Az előzetes adatok alapján a 2012-es 8 milliárd eurót meghaladó agrárexport után várhatóan 2013-ban is megközelítjük ezt a szintet - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a decemberben elfogadott 2014-es költségvetés az előző évhez képest 25 milliárd forinttal több agár és vidékfejlesztési támogatást irányoz elő.

Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az Európai Unióban "mostohagyerekként kezelt" baromfi- és sertéságazatot a nemzeti költségvetésünkből a korábbiakhoz képest jobban tudjuk segíteni - tette hozzá.

Ennek eredményekét a baromfi állatjóléti támogatások összegét a 2010-es 4 milliárd forinttal szemben 2014-ben 8 milliárd forinttal lehetett meghirdetni, ami azt jelenti, hogy a jogos igényeket szinte teljesen ki lehet elégíteni.
Czerván György fontos lépésnek nevezte, hogy a nemzeti költségvetésből nyújtható támogatás lehetőségét 2018 végéig sikerült Brüsszellel meghosszabbítatni.

Szólt arról, hogy az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszakában Magyarország rendelkezésére álló vidékfejlesztési forrásokat teljes egészében le fogják hívni.

Adatai szerint jelenleg a lekötések 96-97 százalék körül tartanak, a kifizetések 66-70 százalékát realizálták, de erre még két év áll rendelkezésre
Font Sándor (Fidesz), a választókerület országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a kormány szándéka a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának a helyreállítása, mert — az utóbbi évek többnyire javuló tendenciái ellenére — az európai uniós csatlakozás óta eltelt időszakban az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságon belül csökkent.

(Vidékfejlesztési Minisztérium)