Szatmáry Kristóf hangsúlyozta: a magyarországi kkv-k helyzete stabilizálódni látszik, ami számokban is megmutatkozik. A kkv-k aránya a teljes exporton belül úgy nőtt, hogy közben az export is jelentősen bővült az elmúlt négy évben.

A vállalkozások helyzetét a kormány reményei szerint döntően javítja majd a belső kereslet bővülése. A kormány több intézkedést - például az adórendszer átalakítása, rezsicsökkentés - tett annak érdekében, hogy az embereknél több pénz maradjon, és hiteleik visszafizetése mellett tudjanak költeni is - emelte ki az államtitkár.

Ez a költés a vállalkozásoknál realizálódik és beindíthatja a növekedésüket - mondta Szatmáry Kristóf. Hozzáfűzte: az idén kezdődött újabb hétéves európai uniós ciklusban évi több száz milliárd forint fejlesztési forrás juthat a hazai vállalkozásoknak.

Szatmáry Kristóf szerint 2010 előtt a vállalkozások nem voltak eléggé megbecsülve Magyarországon. Felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök 2008-ban a vállalkozókra utalva úgy fogalmazott, hogy akinek nem tetszik a magyarországi helyzet, az elmehet innen.

Az államtitkár szerint 2010 előtt nemcsak a válság miatt volt nehéz a kkv-k helyzete Magyarországon, hanem azért is, mert az akkori kormány "kiszolgáltatta őket a nagy nemzetközi multiknak, és a bankok kénye-kedvének".

A mostani kormányzat úgy vette át a vállalkozások ügyeit, hogy gyakorlatilag nem volt elérhető hitel Magyarországon; ebből a helyzetből kellett kihozni a magyar kkv-kat - magyarázta Szatmáry Kristóf.

A 2010 nyara óta tett, vállalkozásokat érintő intézkedések közül kiemelte, hogy 50 helyett 500 millió forintos adóalapig lett 10 százalék a társasági adó kulcsa, eltöröltek tíz kisadót, a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi határ 50-ről 100 millió forintra nőtt, emellett megszűnt az elvárt jövedelem, és egyszerűsödtek az adóbevallás szabályai is.

Szatmáry Kristóf kitért arra is, hogy a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében a kormány megpróbálta csökkenteni a hátrányos helyzetű foglalkoztatási csoportok terheit, így közel 750 ezer munkavállalónál tudott a munkáltató kedvezményt érvényesíteni, összesen 85 milliárd forint értékben. Hozzáfűzte: új adónemek - például a kisadózók tételes adójának (kata) és a kisvállalkozói adó (kiva) - bevezetésével is próbálták könnyíteni a vállalkozások helyzetét, valamint lépéseket tettek a körbetartozások felszámolására, és 5-ről 6 millió forintra emelkedett az alanyi adómentesség értékhatára.

Az államtitkár szerint a hatóságok is másképpen állnak a vállalkozásokhoz; az első szabálytalanság esetén például nem lehet rögtön pénzbírságot kiszabni kkv-kra.

2010 előtt a kkv-k számára lényegében nem volt hitel Magyarországon, vagy csak olyan kamattal, amely elérhetetlenné tette a beruházásokat. Ezen a helyzeten segített a Széchenyi Kártya program folyamatos kiterjesztése, valamint a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, amelynek köszönhetően alacsony, európai szinten is versenyképes kamatokkal tudnak beruházási hitelhez jutni a vállalkozások - hangsúlyozta Szatmáry Kristóf.

(MTI)