Orbán Gábor emlékeztetett: az érintettek a nekik járó kedvezmény személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét levonhatják a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból, így a családi kedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás a bruttó bér 16 százalékáról annak 33 százalékára növekszik.

Hangsúlyozta: úgy látják, hogy a többletjövedelem zömét a teljes kedvezményt ma kihasználni nem tudó három- vagy többgyermekes háztartások, illetve a két gyermeket nevelő, egykeresős családok kapják majd.

Orbán Gábor emlékezetett arra: a kormány hivatalba lépését követően felmérte azt a Magyarországon tapasztalható jelentős különbséget, amely a tényleges demográfiai folyamatok és a lakosság gyermekvállalással kapcsolatos értékrendje, beállítottsága között mutatkozik. A kormány arra a megállapításra jutott, hogy bár a magyar állampolgárok értékrendjében a gyermek és a család vezető helyet foglal el, az EuroStat adatai alapján mégis az uniós rangsor végén foglal helyet az ország a születések száma tekintetében - fűzte hozzá.

Rámutatott: a nemzetközi vizsgálatok alapján a párok által tervezett gyermekszám 2010-ben 2-2,2 körül mozgott, míg a teljes termékenységi arány (egy nőre jutó születések száma) 1,3 alá süllyedt az országban, kedvező, hogy az elmúlt években a korábbi csökkenő tendencia már emelkedni látszik, 2012-re 1,25-ről 1,34 emelkedett a mutató.

Elmondta: a kormány úgy döntött, hogy a demográfiai helyzet megváltoztatása érdekében olyan ösztönzőket épít ki több területen is, amely segíti a gyermeket vállalók foglalkoztatását, egyúttal javítja a családok jövedelmi helyzetét is.

Emlékeztetett arra: az elmúlt évek alatt számos családpolitikai intézkedést tett a kormány a munka és családi élet összehangolására, és egy új, családbarát személyi jövedelemadó rendszer megteremtéséről is döntött, ezzel az adórendszeren keresztül is elismerte a gyermekvállalás költségeit.

Emlékeztetett: 2010-ig csak azok a családokat részesültek gyermekenként maximum havi 4000 forintos kedvezményben, amelyek legalább három gyermeket neveltek, ezzel szemben 2011 óta az egygyermekes szülők havi 10 000 forint, a kétgyermekesek 20 000 forint, a háromgyermekesek 99 000 forint és ezen gyermekszám fölött gyermekenként további 33 000 forint kedvezményben részesülhetnek.

Kiemelte: az adatok tükrében 2010-ben a családosok mindössze 12 milliárd forint plusz pénz fordíthattak a gyermeknevelés költségeire, de ezt is csak azok a családok kapták, amelyek legalább három gyermeket neveltek.

Az államtitkár elmondta: 2011-ben 180 milliárd forint, 2012-ben pedig 184 milliárd forint maradt a családoknál. Az NGM számításai szerint a támogatás összege ugyanezen a szinten marad 2013-ban is, 2014-ben pedig a családi járulékkedvezmény megteremtésével már mintegy 230 milliárd forint maradhat a gyermeket nevelő szülőknél - emelte ki az államtitkár.

Emlékeztetett arra: a családok jövedelmi helyzetének javulása azonban nemcsak az adórendszeren keresztül otthagyott kedvezmény mértékén keresztül mérhető, a KSH adatai szerint 2010 és 2013 között 17,8 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset az országban, ez részben a családi kedvezménynek és az új adórendszer foglalkoztatás ösztönző hatásának köszönhető.

Arról is szólt, hogy az elmúlt évek alatt a családokat érintő "adókiengedés", becsléseik szerint, összességében 3 év alatt nagyjából 500 milliárd forinttal növelte a családok jövedelmét, ezáltal fogyasztásuk, illetve megtakarításuk mértékét is.

(MTI/kormany.hu)