A Kormány fogyasztóvédelmi politikájának hangsúlyos eleme a kiszolgáltatott fogyasztói rétegek helyzetének javítása. E célkitűzés a fogyasztóvédelmi törvény 2012 tavaszán elfogadott módosításával részben már teljesült. A mostani javaslatnak köszönhetően a jövőben nem maradhat szankció nélkül, ha például a termékbemutatókon célzottan idős embereket vernek át, megtévesztő vagy agresszív eszközökkel bírva rá őket akár több százezer forintos egészségmegőrző eszközök vagy ágynemű-garnitúrák megvásárlására.

A Kormány a közszolgáltatások területén is erősíteni kívánja a fogyasztói jogokat. Ennek jegyében a törvényjavaslat konkretizálná a jelenleg is előírt „ésszerű várakozási idő” tartalmát: a közszolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatainak biztosítani kellene az ügyintéző öt percen belüli bejelentkezését, véget vetve ezáltal az olykor órákig tartó várakozásnak.

A törvényjavaslat évtizedes adósságot törleszt azzal, hogy megtiltja újabb fogyasztói csoportok – vagy vásárlói klubok – létrehozását. A fogyasztói csoportok jellemzően azokat célozzák, akik egyébként nem jutnának hitelhez. A fogyasztók azonban ebben a konstrukcióban sem jutnak kölcsönhöz, illetve készpénzhez, csupán vásárlói joghoz, de ez az esetek nagy részében a szerződés megkötése előtt nem derül ki számukra. A fogyasztóvédelmi törvény már 2012. január elsejétől kimondta, hogy fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre. A moratórium időszaka alatt a csoportokat működtető cégek gyakorlata nem változott, sőt a tilalom kijátszásával újabb és újabb fogyasztókat károsítanak meg. A törvényjavaslat ezért 2014-től általánosságban megtiltja az új fogyasztói csoport létrehozását és korlátozza a már működő csoportokhoz való csatlakozás lehetőségét.

A hazai fogyasztóvédelmi politikában 2010-ben bekövetkezett szemléletváltozásnak köszönhetően a Kormány célja, hogy a törvényjavaslat benyújtásával is kinyilvánítsa elkötelezettségét a leginkább védelemre szoruló fogyasztók jogainak további erősítésében.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)