A kormány gyökeres átalakítást tervez: több lesz a gyakorlati képzés, támogatják a szakmunkások foglalkoztatását és nagyobb szerepet szánnak a kamaráknak.

2010. augusztus 30.

Évről-évre egyre kevesebb tanuló vesz részt szakiskolai képzésben, miközben munkaerőhiány van a gépészeti, építőipari és vendéglátóipari ágazatokban. A probléma évek óta ismert: nem a piac igényeihez igazodik a magyar szakképzési rendszer, ráadásul a gazdasági szereplők által elvárt gyakorlatközpontú oktatás helyett az elméleti képzés dominál. 

Az egymillió új munkahely megteremtésének egyik legfontosabb előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára a Közép-Magyarországi Regionális Szakképzési Fórumon.
Az államtitkár kifejtette, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer rosszul működik, a szakmai és vizsgakövetelmények bonyolultak, a 2008 óta működő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok nem képesek sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni.

A szakképzés átalakításának programjában elsősorban a képzések szakmai tartalmának átdolgozása szerepel: szakképesítéstől függően 70-80 %-ra növelnék gyakorlati képzés arányát az új központi programokban.
Egyszerűsítik a szakmai és vizsgakövetelmények rendszerét, újra megszervezik a képzés felügyeleti rendszerét, és szélesebb körben bevezetik minőségellenőrzés szempontjából hatékony szintvizsgákat. 
A kormány a szakképzés megszervezése és irányítása során stratégiai szerepet szán a Kereskedelmi és Iparkamarának. Czomba Sándor a közös feladatok között említette a gépészeti, építőipari, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakképesítések a gazdaság igényeinek megfelelő átdolgozását. Emellett a részben a kamara hatáskörébe tartozik majd a pályaorientációs és pályakövetési tevékenység kialakítása, továbbá a hiány, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása.

Szakmák szerint differenciált, iskolai normatív finanszírozási rendszert és tanulói ösztöndíj rendszert kívánunk kialakítani, melyet a felnőttképzésben is alkalmaznánk - tette hozzá Czomba. A Térségi Integrált Szakképző Központok tevékenységét sem tartják hatékonynak: a célkitűzések között szerepel, hogy a központok oktatási intézményi formában működjenek, és szervezeteiket bevonják a felnőttképzési tevékenységbe.

A kormány ezen kívül tervezi a hároméves, 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzési rendszer fokozatos bevezetését. A pályakezdő szakmunkások foglalkoztatását bértámogatással segítenék a szakmai vizsgát követő első évben.