Szigorú feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy egy adott termék megkapja a védjegyet – ez vonatkozik például a felhasznált anyagokra, az előállítás módjára, a csomagolásra, illetve a helyi munkaerő bevonására.

A Nemzeti Parki Termék védjegy főbb céljai között a helyettes államtitkár kiemelte a helyi gazdálkodók piaci lehetőségeinek bővítését, a helyben előállított termékek népszerűsítését, megbecsülésének növelését, a természeti erőforrások fenntartását, valamint a falusi önfoglalkoztatás fejlesztését.

Rácz András elmondta: a védjegy oltalom alatt álló termékek között találunk mézeket, lekvárokat, pálinkákat, borokat, szalámikat, kolbászokat, sajtokat, kézműves termékeket, de szálláshelyeket és ökoturisztikai szolgáltatásokat is. A helyettes államtitkár az OMÉK-on tartott előadásában emlékeztetett arra, hogy a nemzeti park igazgatóságok kínálatuk és az állatállomány mellett a kiállításon bemutatják a védjeggyel ellátott termékeket is.

A helyettes államtitkár kiemelte: Magyarországon a természetközeli állapotban megmaradt területek aránya eléri a 30 százalékot, ami Európában is jelentős. A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében összesen 300 ezer hektárnyi védett terület található.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)