A tárcavezető a II. Nemzeti Köznevelési Konferencián, pénteken azt mondta, fontos, hogy erről a célról széleskörű legyen az egyetértés, mert így nagyobb az esélye a konszenzus megtalálásának az eszközöket illetően. Az eszközökről kell és érdemes is vitatkozni, de fontos, hogy a célokban egyetértés legyen - hangoztatta.

Úgy fogalmazott, a köz- és a felsőoktatás az elmúlt években olyan helyzetbe került, hogy a többség úgy gondolta, "ez így nem mehet tovább". Magyarországot csaknem minden területen "fojtogatja" az adósság, ez a probléma sújtja a családokat, az önkormányzatokat, az államot és az intézményeket is. Az önkormányzati adósságok jelentős része az intézmények, például az iskolák működtetésre ment, ami a helyzet tarthatatlanságát jelzi - vélekedett.

Kiemelte, az oktatási rendszer az eredményesség szempontjából stagnált. Az országban a gyermekek 22 százaléka mélyszegénységbe születik, és az iskolarendszernek képesnek kell lennie az esélytelenségből esélyhez juttatni őket - közölte.

További problémaként említette, hogy az iskolák között a felszereltség, infrastruktúra tekintetében igen nagyok a különbségek.

Az elmúlt években az oktatásban kialakult helyzetből a kormány levonta a következtetést: az államnak felelősséget kell vállalnia, fontos, hogy jó gazdája legyen az oktatásnak is - mutatott rá. Hozzátette, a változások célja, hogy növeljék a rendszerben az átláthatóságot, kiszámítható legyen a pedagógusok élete és növeljék a pedagógusi pálya megbecsültségét.

Arra is kitért, hogy a nemzeti alaptantervet úgy dolgozták ki, hogy olyan modern tudást adjanak át a diákoknak, amelyre szükségük van ahhoz, hogy helytálljanak a 21. században. Egyúttal lényeges a gyökerek, a nemzeti identitás megerősítése is, hogy tudják, honnan jönnek - vélekedett.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az eseményen kiemelte, az átalakítás célja, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, az igazságosság és az egyenlőség alapján, a gazdaságosság figyelembe vételével működjön. Komoly célnak nevezte még a nemzeti középosztály megerősítését, valamint azt, hogy az oktatás hozzájáruljon ahhoz, hogy a társadalom az alaptörvényben rögzített értékek alapján megújuljon, felemelkedjen.

Az államtitkár emlékeztetett, az oktatás megújításához több mint 40 jogszabályt hoztak, ezek adják az átalakítás kereteit.

A lényeges változások között említette, hogy nagyobb figyelem jut a nevelésre, az iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ révén az állam tartja fenn, erkölcstant vagy hittant tanítanak, és fontos újítás a mindennapos testnevelés, az új nemzeti alaptanterv és a kötelező kerettantervek bevezetése, a felkészülés az új külső szakmai ellenőrzésre, továbbá a középiskolákban a közösségi szolgálat elterjesztése.

Folyamatban van a pedagógiai intézetek és a szakszolgálatok újjászervezése, továbbá új tankönyveket dolgoznak ki és elindítják a pedagógusok életpályamodelljét - mondta.

A miniszter és az államtitkár beszédét a Hallgatói Hálózathoz tartozó fiatalok közbekiabálása zavarta meg, a konferencia pedagógusokból álló hallgatósága azonban ellenérzését fejezte ki a rendezvény megzavarása miatt.

(MTI)