Az Alaptörvény harmadik módosítása mindössze egy sarkalatos törvényhozási tárgykört állapít meg, mely rögzíti, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényben rendezni. Az Alaptörvény 2012. decemberi módosítása egy gazdasági napilap minapi állításával ellentétben egyáltalán nem határoz meg tartalmi szabályokat a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzésével és hasznosításával összefüggésben, így fel sem merülhet az, hogy az Alaptörvény előírása bármilyen módon összeütközésbe kerülhet az európai uniós joggal. Önmagában annak, hogy egy tagállam valamely tárgykört milyen jogforrási szinten (sarkalatos törvényben vagy más jogszabályban) szabályoz, uniós jogi szempontból nincsen relevanciája.

A természeti erőforrások védelme teljes összhangban van az európai uniós joggal, hiszen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikke maga is hasonlóképpen célul tűzi ki a környezeti, természeti értékek védelmét.

Az uniós joggal való összhang – különösen az állampolgársági alapon történő különbségtételnek, illetve az uniós alapvető szabadságok korlátozásának – kérdése az érintett alaptörvényi felhatalmazás alapján megalkotandó sarkalatos törvényi szabályok tekintetében vizsgálandó, önmagában az Alaptörvény szövege az összhang kérdését nem veti fel.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)