Ki lehet közfoglalkoztató és milyen tevékenységek végezhetők közfoglalkoztatás keretében?
A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a hátrányos helyzetű álláskeresők – kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (a továbbiakban: FHT) jogosultak – átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításakor hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, aki
    legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy
    az ötvenedik életévét betöltötte, vagy
    25. életévét nem töltötte be, vagy
    a munkaügyi központ legalább hat hónapja álláskeresőként tartja nyilván, vagy
    a saját háztartásában egy vagy több eltartott személlyel egyedül élő felnőtt, vagy
    12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy
    12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte.

Azt, hogy kik lehetnek közfoglalkoztatók, a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény határozza meg.

Közfoglalkoztató lehet:
    helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
    költségvetési szerv (például: vízügyi igazgatóságok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok),
    egyház,
    közhasznú jogállású szervezet,
    civil szervezet,
    állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
    vízitársulat,
    erdőgazdálkodó (magánerdőgazdálkodó),
    szociális szövetkezet és
    vasúti pályahálózat-működtető szervezet.

A közfoglalkoztatók meghatározott körébe tartozás mellett vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek közfoglalkoztatás keretében végezhetők.

Ezek a tevékenységek a 2011. évi CVI. törvény szerint a következők:
    a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat, vagy
    a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
    a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
    a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen –
    - egészségmegőrzési,
    - szociális,
    - nevelési, oktatási,
    - kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi,
    - természet-, környezet- és állatvédelmi,
    - gyermek- és ifjúságvédelmi, sport,
    - közrend és közlekedésbiztonsági,
    - ár- és belvízvédelmi célú,
    - közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy
    a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat.

További feltétel, hogy a felsorolt feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.

A közfoglalkoztatásban végzett tevékenység nem lehet nyereségérdekelt, piac- és profitorientált.

A közfoglalkoztatás támogatása
A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza.

Munkaerőpiaci célcsoport:
    regisztrált aktív álláskeresők – alapvetően FHT-ban részesülő személyek –, valamint
    a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személyek.

A munkaerőpiaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtható támogatás:
    rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő),
    hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő),
    országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 12 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő),
    közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás.

(A kormányrendelet hatálya alá tartozik a vállalkozás részére FHT-ban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy teljes munkaidőben, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához nyújtható támogatás is, amely nem közfoglalkoztatás.)

Támogatás
    a bérköltséghez (közfoglalkoztatási bér, közfoglalkoztatási garantált bér, teljesítménybér, illetve vállalkozás esetében munkabér) és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, valamint
    a közvetlen költségekhez, illetve speciális esetekben a szervezési költséghez

a jogszabály által meghatározott mértékben nyújtható.

Közfoglalkoztatási támogatás kérelemre nyújtható. A kérelmet a közfoglalkoztatónak a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz, több munkaügyi központ illetékességi területén megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A támogatásról hozott döntés alapján a munkaügyi központ kirendeltsége, illetve országos közfoglalkoztatási program esetén a munkaügyi központ hatósági szerződést köt a kérelmezővel (támogatottal). A közfoglalkoztató kérelmére a jogszabályban meghatározott mértékű előleg folyósítható.

A belügyminiszter az egyes támogatási formákra közfoglalkoztatási mintaprogramokat indíthat. A közfoglalkoztatási mintaprogramok beruházási és dologi költségei és kiadásai teljes összegben támogathatóak. A közfoglalkoztatási program mintaprogrammá nyilvánításáról a belügyminiszter dönt.

A közfoglalkoztatási jogviszony sajátosságai
A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amelyre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a 2011. évi CVI. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Közfoglalkoztatott az lehet, aki
    munkaviszonyt létesíthet,
    16. életévét betöltötte, és
    a munkaügyi központ által nyilvántartásba vett álláskereső vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

Főbb eltérések a munkaviszonyhoz képest:
    a közfoglalkoztatási jogviszony határozott időre létesíthető, próbaidő kikötése nélkül,
    a közfoglalkoztatott külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatási bérre vagy – szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén, ha rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítéssel – közfoglalkoztatási garantált bérre jogosult,
    a közfoglalkoztatott havi bérét heti bérrészletekben kell kifizetni,
    a közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap,
    a közfoglalkoztatott legfeljebb 90 nap időtartamú fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosult akkor is, ha a közfoglalkoztatási jogviszony tartama alatt közfoglalkoztatói körbe nem tartozó munkáltatónál meghatározott időtartamú, határozott idejű munkaviszonyt létesít.

A közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztatott jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és a nyugellátásra (táppénz, nyugdíj). Ennek megfelelően – a munkabérhez hasonlóan – a közfoglalkoztatási bért is terhelik a következő levonások:

    személyi jövedelemadó,
    nyugdíjjárulék,
    szociális hozzájárulási adó.

A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések
    Az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések.

Az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódóan a közfoglalkoztatók igényei szerint indulnak szakmai képzések, amelyek – a képzés jellegétől függően tanúsítvány vagy OKJ-s bizonyítvány megszerzésével zárulnak. (A nagy létszámú közfoglalkoztatottat alkalmazó vízügyi, erdőgazdálkodási területen például jellemzően kisgépkezelői, erdőművelő, motorfűrész kezelő képzések indulnak.)

    Kistérségi startmunka mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések

A kistérségi startmunka mintaprogram mezőgazdasági elemében a képzésben történő részvétel kötelező. A képzésben résztvevők háztáji állattartás, háztáji növénytermesztés és tartósítás, vagy háztáji növénytermesztés és állattartás ismereteket biztosító elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek.

(Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Helyettes Államtitkárság)