Már biztos: jönnek a "válságadók", egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó lesz jelentős családi kedvezményekkel, és egyelőre marad az adójóváírás.

2010. október 17.

Szombaton az Országgyűlés elé kerültek az adótörvények - több részletben. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett átfogó törvényjavaslat a korábbi nyilatkozatoknak megfelelően tartalmazza a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadóról szóló passzusokat. A "családi" típusú szja-t a gyermekek után járó kedvezménnyel biztosítanák: ez egy vagy két gyerek esetén 62 500 forint lenne, míg a három vagy többgyerekesek 206 250 forintos kedvezményt kapnának minden eltartott után.

Adójóváírás 2011-től is érvényesíthető, a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 forint, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves összes jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni.

Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 500 millió forintos adóalapig marad 10 százalék, az e fölötti részre 19 százalék, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adó mértéke azonban 25-ről 16 százalékra csökken.

A törvényjavaslatból kiderül, hogy az szja típusú adók csökkentése mellett egyelőre nem lesz további társasági adó csökkentés, illetve a vállalkozásokat közvetlenül támogató egyéb adócsökkentés. Lesznek azonban különböző adóadminisztrációs tehercsökkentések, például az iparűzési adóval összefüggésben, egyszerűsítések és kisebb módosítások, mint az illetéktörvény és a gépjárműadóról szóló törvény esetében, továbbá várható egy sor olyan intézkedés, amelyek uniós jogharmonizáció miatt szükségesek, és érintik például az áfatörvényt, illetve a jövedéki törvényt is.

Az egyes ágazatok terhelő különadóról - vagyis a "válságadókról" - szóló törvényjavaslatot nem a kormány nyújtotta be, a Lázár János és Rogán Antal által jegyzett önálló képviselői indítvány esetében - a nyári törvénykezési időszakban elfogadott legtöbb jogszabályhoz hasonlóan - nem szükséges az egyeztetés. A javaslat elfogadását már a múlt héten kész tényként kezelte a piac, és a bankadóhoz hasonlóan be is árazták a várható következményeket.
Összességében elmondható, hogy nem okozott nagy megrázkódtatást a költségvetési egyensúly javítását biztosító intézkedés, bár a piaci elemzők aggódnak a különadó átmeneti jellege miatt, vagyis nem látják körvonalazódni az adónemek kivezetése utáni elképzeléseket.  Az minden esetre biztos, hogy mostantól három évig az áruházláncok, a telekom szektor szereplői és az energiaszolgáltatók is hozzátesznek a büdzséhez bevételeiknek megfelelően.

Legjobban azok a kiskereskedelmi hálózatok járnak, melyek nettó árbevétele 500 millió forint alatt van, ők ugyanis nem adóznak, de lényegében ebből a szektorból csak a hipermarketeket terheli viszonylag jelentős, 2,5 százalékos adóteher, a 100 milliárd forint fölötti bevétel után (30 milliárd alatt 0,1, 30 és 100 milliárd között 0,4%-ot kell fizetni). A CBA kommunikációs igazgatója az elmúlt héten közölte, hogy a terhet nem kívánja a fogyasztókra hárítani - a nyilatkozat kísértetiesen emlékeztet Csányi Sándor OTP-elnök egykori megszólalására, amelyben vállalata elsőként nyelte le a bankadó keserű piruláját. A cég természetesen könnyebben "dolgozza fel" a traumát, mint a hipermarket láncok, tavalyi nettó árbevétele ugyanis "csak" 25 milliárd forint, amivel a 0,1 százalékos sávban adózik, szemben a Tesco 500 milliárdos vagy a Spar-csoport 360 milliárdos bevételével.    

Elemzők korábban a Mol-t és a Magyar Telekomot jelölték meg a válságadóktól leginkább sújtott két vezető magyar társaságként. Annyi bizonyos, hogy a telekommunikációs szektor viszi a hátán az adó jelentős részét, a minimum 2, legfeljebb 6,5 százalékos kulccsal. Utóbbit az 5 milliárd forint feletti bevétel után kellene megfizetni (a Magyar Telekom nettó árbevétele 2009-ben 475 milliárd, a Vodafone Magyarországé 128,5, a Telenoré 177 milliárd volt). Az energiaszektor cégeinek bevételtől függetlenül egységesen 1,05 százalékot kell fizetniük a javaslat szerint.     

Az új adótörvények tartalmáról, hatásairól és gyakorlati alkalmazásáról 2010 decemberében konferenciát rendezünk, több helyszínen.

Jelentkezzen most budapesti , debreceni , győri vagy szombathelyi eseményünkre!

2011 januárjában további megyeszékhelyeken tartunk előadásokat a téma kapcsán.