A kormány idén nyáron eldöntötte, hogy a munkahelyek megvédése és teremtése érdekében hatékony adópolitikai eszközökhöz nyúl. A foglalkoztatottsági fordulat elérésére egy világos, közérthető, jelentős adóelőnyt biztosító programot dolgozott ki a munkáltatók és a vállalkozások számára.

Az akcióterv meghirdetése óta a kormány számos konzultációt folytatott az érintett szakmai szervezetekkel. Így tárgyalt a kormányzati javaslatokról Vállalkozásfejlesztési Tanács, a Befektetői Tanács, hazánk valamennyi adószakmai szervezete, valamint a munkavállalók érdekképviseleteit is magában foglaló Versenyszféra Állandó Konzultatív Fóruma, ahol mind a munkaadói, mind pedig a munkavállalói oldal támogatta, hogy a kormány a munkahelyek megőrzése, illetve bővítése érdekében célzott adókedvezményeket vezessen be.

A fent említett fórumokon helyeselték a támogatásra javasolt célcsoportokat, mivel mindannyian úgy értékelték, hogy a munkaerőpiacon a fiatalok, az idősebbek, a szakképzetlenek, a tartós munkanélküliek és a kisgyermekes anyák elhelyezkedési esélyei a legkedvezőtlenebbek, így a foglakoztatásuk fenntartására alacsonyabb adók mellett sokkal nagyobb esély mutatkozik.

A Munkahelyvédelmi Akciótervről folytatott konzultációk 2012. szeptember 19-én végretértek, a kormány a beérkező javaslatokat megvizsgálta és döntött a támogatható módosításokról.

Az egyeztetéseknek megfelelően az alábbi módosítók kerültek az országgyűlés elé.

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás kedvezmény

    A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelése érdekében a módosító indítvány még nagyobb munkáltatói kedvezményre tesz javaslatot, melynek alapján a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő esetén a munkáltató 2 évig teljes mentességet élvez a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól.
    Az állam az álláskeresők csak egy bizonyos hányada számára tud közfoglalkoztatást biztosítani. Annak érdekében, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv a közfoglalkoztatottakkal azonos esélyt biztosítson a közfoglalkoztatásban nem részesülő álláskeresők számára, a tartósan álláskereső állapot számítása során indokolt figyelmen kívül hagyni a közfoglalkozatás időtartamát, tehát a számítás során összeadódik a közfoglalkozatás előtti és utáni időtartam.


A kisadózó vállalkozások tételes adója

    Koncepcionális változást jelent, hogy az kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező vállalkozások által kiállított számlát más adóalanyok költségként elszámolhatják.
    Annak érdekében, hogy a tételes adót fizető vállalkozások ne állítsanak ki fiktív számlákat (melyek a kisadózó vállalkozások számára pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményeznek, de a számlát befogadó társaság adóalapját eltüntethetik), a javaslat arról rendelkezik, hogy ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak összesen 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát az adóévben, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra köteles. További garanciális szabályként, ebben az esetben nem az adóhatóságnak, hanem a kisadózónak kell azt bizonyítania, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.
    A visszaélések elkerülése érdekében nem választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan bérbeadást folytató vállalkozás.
    A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer – és nem a benyújtott törvényjavaslat szerinti 500 ezer – forintot a negyedév végén.
    A módosító indítvány pontosítja a kisadózó fogalmát: ebbe a kategóriába nem csak a vállalkozásban személyesen közreműködő tagokat, hanem a vezető tisztségviselői tevékenységet vagy megbízási jogviszonyban álló tagokat is érteni kell.
    Szociális okokból a kisadózó vállalkozások tételes adóját nem kell megfizetnie annak a vállalkozásnak, amelynek a tagja legalább 30 napig nem keresőképes, például táppénzben részesül.


Kisvállalati adó

    A módosító javaslat egyszerűsíti a kisvállalati adózás szerinti adóalanyiság válaszhatóságának feltételeit. A módosító javaslat értelmében a létszám feltétel teljesülését az átlagos statisztikai állományi létszámhoz, míg az 500 milliós bevételi értékhatárt a megelőző adóévi várható bevételhez viszonyítva kell vizsgálni.
    Az adóalanyiság bejelentésére vonatkozó szabályok is kiegészítésére kerültek, a módosító javaslat biztosítja – többek között – a bejelentés visszavonhatóságának lehetőségét is. A javaslat szerint továbbá a zártkörűen működő részvénytársasági is jogosult a kisvállalati adó alkalmazását választani.
    A kisvállalati adóalap megállapítása során a javaslat szerint, amennyiben a pénzügyi szemléletű eredmény negatív, a személyi jellegű kifizetések összege után alapesetben még adózni kell.
    Az adózó a pénzügyi vagyon realizált negatív eredményére tekintettel csökkentheti a későbbi adóévekben – összesen 10 év alatt, egyenlő részletekben – az adóalapját (elhatárolt veszteség).
    A beruházásokat elősegítendő, az elhatárolt veszteség időbeli korlát nélkül felhasználható (mégpedig oly módon, hogy az adóalap a személyi jellegű kifizetések összegénél is kisebb lehet), ha a kiadás új beruházással kapcsolatban merült fel.
    A módosító indítvány javasolja, hogy a kisvállalati adó választása ne mentesítse az adóalanyt az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, hiszen a kisvállalati adó alapvetően a társaság által fizetendő adókat váltja ki, és nem a tagok, részvényesek által fizetendő adókötelezettséget.
    A módosító javaslat elfogadásával így az adó alanya a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól mentesül a kisvállalati adó szerinti adózás választásával.
    A javaslat szerint az indokolatlan mértékű előleg-fizetés elkerülése érdekében a kisvállalati adó alanya választhatja, hogy már az adóelőleg-megállapítása során alkalmazza az adóalap módosító tételeket.
    Emellett módosulnak az adóelőleg bevallásának és megfizetésének szabályai oly módon, hogy amennyiben a kisvállalati adózó adófizetési kötelezettsége az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 1 millió forintot, akkor adóelőleg bevallásra és fizetésre havonta kötelezett, amennyiben az adóévet megelőző adóévben az adófizetési kötelezettsége nem haladta meg az 1 millió forintot az adóelőleg bevallására és fizetésére negyedévente kötelezett (az adóalanyiság első évében a viszonyítási alap a megelőző évi bevétel, 100 millió forintos bevételi határ alapján). A javaslat ezáltal egyszerűebb adóelőleg-fizetési szabályokat állapít meg és nincs szükség az adóalap kiegészítésére (feltöltésére) az adóév végén.
    A kiegyensúlyozottabb előleg-megállapítási szabályok okán, az adóelőleg után 16 százalékos mértékkel kell az adóelőleget megfizetni (és nem az eredeti javaslatban szereplő 19 százalékos mértékkel).
    A javaslat kisadózó vállalkozás számára lehetővé teszi azt, hogy az iparűzési adóalapjukat tételes összegben, mégpedig a székhelyük, telephelyük szerinti településenként 2.5-2,5 millió forint éves összegben állapítsák meg. Ezen egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás esetén nem terheli a kisadózó vállalkozást iparűzési adóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt iparűzési adóalap-megosztási kötelezettség sem. Az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)