1. Az adóalap megállapítása

a) A veszteségelhatárolás szabályainak módosítása
- 2012-től a vállalkozás az elhatárolt veszteségét olyan mértékben veheti figyelembe adóalap csökkentésként, amely a veszteségelhatárolás nélkül figyelembe vett adóalap 50%-át nem meghaladó mértékben csökkenti; fontos, hogy az egyéb adóalapot módosító tényezők itt már benn vannak, tehát nem az adózás előtt eredmény 50%-a a korlát, hanem az a társasági adóalap, amelyben már a veszteségelhatároláson kívül minden más módosító tétel benne van.
- A társasági törvény alapján mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára visszamenőlegesen, önellenőrzés keretében korrigálhatjuk a megelőző két év társasági adóalapját. Itt is van némi korlátozás, mert a megelőző évek társasági adóalapjának vonatkozásában legfeljebb annak 30%-áig lehet a korrekciót érvényesíteni.
- Szándékában áll a jogalkotónak ennél a rendelkezésnél, hogy útját állja az olyan átalakulásoknak, illetve cégvásárlásoknak, amelyeknél kifejezetten az volt az ügylet központjában, hogy a veszteség figyelembevétele meg tudjon történni, ezért ezekre az ügyletekre írt elő korlátozó szabályokat.

b) Átalakulás során van jogelőd és jogutód, és a jelenlegi szabályozás szerint a jogelőd veszteségét a jogutód minden korlátozás nélkül továbbviheti és érvényesítheti a jogutódi időszak alatti eredményével szemben, mint veszteségelhatárolási tételt. Ez 2012-től korlátok alá esik. Akkor lehet ezt figyelembe venni, ha az átalakulás előtt is közvetlen vagy közvetett módon bírt befolyással ebben a jogelődszervezetben. Az is feltétel továbbá, hogy a jogutód a jogelőd tevékenységét legalább két évig folytassa és ebből bevételt érjen el.

c) Cégvásárlás során akkor lehet a megvásárolt vállalkozásban felhalmozott elhatárolt veszteséget a későbbiekben érvényesíteni, ha ennek a vásárlási ügyletnek az időpontját megelőzően is folyamatosan fennállt a kapcsolt vállalkozási viszony a vállalkozások között.
Ha a cégvásárlás szabályozott piacon történik, akkor nem kell ezt a korlátozást figyelembe venni, illetve akkor sem, ha a vásárló vállalkozás folytatja ennek a megvásárolt vállalkozásnak a tevékenységét legalább két éven keresztül, és ténylegesen árbevételt is elér ennek a folytatása révén.

d) Az ingyenes juttatásokkal kapcsolatos szabályok köre, ahol többféle szabályozást is figyelembe kell venni.
- 2012. január elsejétől van újra „adomány” fogalom a társasági adóban, amely szerint adomány a közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezeteknek vagy közérdekű kötelezettségvállalás céljára felajánlott visszatérítés nélküli támogatás, ami lehet pénzbeli, eszközbeli, szolgáltatásban megvalósuló juttatás, az a lényeg, hogy ellenérték ne kerüljön megállapításra, és az érintett szervezeti körnek fogalmazódjon meg ez a juttatás.

e) Ha jogszabály írja elő az ingyenes átadást, akár termék vagy szolgáltatás keretében, akkor elismert költségként kezeli a társasági adó törvény, eddig nem volt ilyen szabály.

f) Az előadó-művészeti szervezetek támogatása külön szabályozás alá esik.

g) Bárki adhat bármely más társasági adóalanynak támogatást: pénzeszköz átadása, ingyenes termék átadása, szolgáltatásnyújtás vagy tartozás átvállalása. Amikor a támogatás nyújtása megtörténik, akkor az érintett támogatottnak nyilatkozattételi kötelezettsége van arra vonatkozóan, hogy enélkül a támogatás nélkül is pozitív az eredménye. Változás, hogy amikor az adóév lezárul, akkor ebben a támogatásban részesült szervezetnek az a dolga, hogy egy ismételt nyilatkozattételi kötelezettségnek tegyen eleget, amelyben az évközben a támogatáskor már megtett nyilatkozatot megerősíti.

h) A meghatározott szervezeteknek történő vagyonátadáshoz kapcsolódó további adócsökkentés lehetőségéről: itt a kiemelten közhasznú szervezetek részére történő átadásról, illetve bizonyos törvényben meghatározott szervezetek számára történő átadásról van szó. Ez a szabály abban fog módosulni, hogy a Nemzeti Kulturális Alap is idekerül a Magyar Kármentő Alap mellé, mint támogatásban részesíthető olyan szervezet, akit úgy kell tekinteni, mintha kiemelten közhasznú lenne, tehát a részére történő ingyenes vagyonátadásnak további ötven százalékos adóalap-csökkentési lehetőségről beszélhetünk.
- Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosulásai vonatkoznak ide, pontosabban a közcélú juttatásokra vonatkozóan jó néhány rendelkezés. Például az értelmező szabályok életbe léptetése és bizonyos társasági adókedvezmények átalakítását ebben a törvényben találhatjuk meg. Az ún. civil törvény szabályai módosítják ezt a rendelkezést: először is megszüntetik a képfokozatú közhasznúsági jogállást, csak közhasznú szervezetet fog ismerni ez a szféra, ebből egyszerűen csak közhasznú szervezetre, a Magyar Kármentő Alapra és a Nemzeti Kulturális Alapra hivatkozik a törvény. A nekik történő juttatás az adóalap-csökkentésnél húsz százalékos mértékben fog megjelenni igazolás alapján, és természetesen további kedvezménye van, amelynek mértéke nem változik a tartós adományozás esetekor.

2. Elismert költségek

a) Idetartozik a reprezentáció és az üzleti ajándék, korlátozás nélkül.

b) Ha valamely vállalkozásnál magánszemély részéről átvállalt kamarai tagdíj merül fel, akkor azt is el lehet számolni elismert költségként.

c) Ellenőrzött külföldi társaságok változásai esetében két fontos dologra kell figyelni:
- egyrészt van egy bizonyítási kötelezettségváltozás az adózó és az adóhatóság között, nevezetesen, ha adott ügylettel kapcsolatban kétely merül föl, hogy ellenőrzött külföldi társaság-e a partner, akkor az adózónak van bizonyítási kötelezettsége, amely kötelezettségbővülést jelent, mert eddig csak a valós gazdasági tevékenységet kellett igazolni.
- Másrészt nyilvántartási kötelezettség is terheli, ami vonatkozik arra, hogy ki az ellenőrzött külföldi társaság, milyen ügyletet bonyolít le, ennek mi a tartalma, milyen hatást gyakorol a társasági adóalanyra stb.

3. Kutatás-fejlesztés szabályai a társasági adóalap vonatkozásában

- Ha valaki saját vállalkozásban végzi ezt a K+F tevékenységet, saját eszközeivel, saját alkalmazottakkal, de ez a K+F tevékenység nem a saját tevékenységi köréhez kapcsolódik, akkor ez a közvetlen költség nem lesz elismert költség a társasági adó rendszerében.
- Az alkalmazottaknak K+F során adókedvezményt lehetett igénybe venni a bérükből, ez az adókedvezmény január elsejétől megszűnik, de 2014. adóévig a megmaradt, még el nem számolt kedvezményeket is el lehet számolni.

4. Alultőkésítés

- A kötelezettségek napi átlagos állományát kell összevetni a saját tőke napi átlagos állományának a háromszorosával; itt a pénzintézeti és a váltótartozásokat ki kell venni, és fontos, hogy minden olyan kötelezettséget figyelembe kell venni, amely után kamatfizetési kötelezettsége a vállalkozásnak nem keletkezik. Ezeknek a kötelezettségeknek a napi átlagos értékét csökkenteni lehet a befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok, egyéb követelések napi átlagos értékével, ami teljesen új szabály.

5. Bejelentett részesedés

- Az adóhatóságnak kell bejelenteni a jövőben a szerzéstől számított hatvan napon belül. Kiegészítő szabály, hogy nem kell bejelenteni akkor, ha ennek a részesedésnek az aránya nem változik, de maga az értéke igen, például tőkeemelésnél pont ez a helyzet áll elő.

6. Bejelentett immateriális jószág

- Olyan immateriális jószág, amely jogdíj bevételére jogosítja a vállalkozást, vagyoni és szellemi értékű dolgok jelenhetnek meg immateriális javakként, szintén hatvan napon belül kell bejelenteni a hatóságnak.
- Legalább egy évig használatban kell lenni a vállalkozás nyilvántartásaiban ezeknek a javaknak, és ha ezt az időszakot követően értékesíti ezeket a javakat, akkor ennek eredményével az adóalapot csökkenteni lehet.
- Ha immateriális jószággal rendelkezik egy cég, amely jogdíj bevételére jogosít, akkor lehetősége van arra, hogy ennek az értékesítését követően képezzen egy lekötött tartalékot azzal a céllal, hogy ha ezt a tartalékot maghatározott időn belül hasonló jogdíj bevételére feljogosító immateriális jószágot vásárol rajta, akkor ezzel a lekötött tartalékkal csökkenteni lehet a társasági adóalapját.

7. Osztalék a társasági adóalapban

- Osztaléknak azt lehet tekinteni – és viseli az osztalékkal kapcsolatos adóalap megállapításánál figyelembe veendő csökkentő hatást az a tétel –, amelyet az osztalékot fizető vállalkozás a ráfordításai között nem számol el. Az átmeneti szabályok között szerepel a törvényben a pontos hivatkozás.

8. Értékcsökkenési leírás

Annál kevesebb nem lehet, mint amennyi a számviteli nyilvántartásban választott adott eszközre érvényes értékcsökkenési leírás mértéke.

9. Átminősített termőföld

- Két iránya van az átminősített termőföldnek. Az egyik, amikor konkrétan az átminősített termőföld értékesítése történik meg, és ennek adóalapra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg. A másik, ha ilyen átminősített termőfölddel rendelkező vállalkozásban lévő részesedést értékesít az érintett társasági adóalany.
- Abban az esetben, ha a szokásos eredményt meghaladta az értékesítés eredménye, akkor ezzel a szokásos mértéket meghaladó eredmény kétszeresével növelni kell az adóalapot.
- Ha az átminősítés megtörténik egy adott időpontban és az érintett földterületet a vállalkozás az átminősítés előtt régebben, mint öt év birtokolta, akkor rá nem vonatkozik ez a szabály.

10. A látvány csapatsportok támogatása

- Idetartozik a labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong.
- Egy kivétel van, a hivatásos sportszervezeteknek adható beruházás tárgyi eszköz létrehozására vonatkozó támogatása, mert ez a szabály akkor fog életbe lépni, amikor az Európai Bizottság elfogadja.
- Amennyiben a támogatott szervezettől a megfelelő igazolást megkapjuk, akkor ennek a támogatásnak az értéke a fizetendő adóból adókedvezményként annak legfeljebb 70%-áig visszatartható, ha a tárgyévi adóalap erre nem elegendő, akkor a következő 3 adóévre továbbvihetjük ezt a kedvezményt.
- Új elem, hogy a hivatásos sportszervezetet is lehet támogatni, nemcsak az amatőrt, továbbá bekerült ide a sportköztestület is, amelyet szintén lehet támogatni.

(az összefoglaló Gróf Gabriella igazságügyi adó- és könyvszakértő 2012. január 12-én elhangzott előadása alapján készült)