CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2014 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció | gazdasági szakkönyvek

ÖSSZEFOGLALÓK

A szociális hozzájárulási adóval szemben támasztható adókedvezmények, 2. rész
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A társadalombiztosítási járulék helyébe lépő szociális hozzájárulási adóval szemben számos adókedvezmény érvényesíthető. Futó Gábor összefoglalójának második része.

2012. február 17.


A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása

A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejűleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejű igénybevételét lehetővé tévő külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.
A külön törvényben meghatározott Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz adókedvezmény más, e törvényben szabályozott adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető, az – a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető – együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra számított adó összegét, a különbözetre az adózás rendjéről szóló törvénynek a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig.

Eljárási szabályok


Az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.
Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az Art.-ban meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.
Ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
Az előbbiekben felsorolt kötelezett az Art. 31. § (2) bekezdése szerint bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell:
a)    a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,
b)    a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,
c)    a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
d)    az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot,
e)    a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizető helyett a természetes személy teljesíti.
A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg.
A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére – figyelemmel az Art. 176. § (11)–(12) bekezdéseire is – a kincstár kötelezett.
Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti.
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevevőjének nem kell bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de a kedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye. Ha a visszamenőleges béremelés miatt a munkavállalónkénti részkedvezmény összege változik, az önellenőrzést a változással érintett munkavállalókkal összefüggésben teljesíteni kell.

Más jogszabályok alkalmazása

Az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségei teljesítése során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazza. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti. Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerződésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illetőleg nemzetközi szerződés e fejezettől eltérő rendelkezést tartalmaz.

A magán-nyugdíjpénztári tagság és a tagdíj


2010. november 3. napjától már csak önkéntes döntéssel létesíthető pénztártagsági jogviszony. 2010. november 1-je és 2011. december 1-je közötti időszakban a tagdíjfizetés szünetelt. Ezen esedékességi időszakban mindenki egyaránt nyugdíjjárulékot volt köteles fizetni.
Annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak, aki tagsági jogviszonyát továbbra is fenn kívánta tartani, legkésőbb erről a szándékáról 2011. január 31. napjáig személyesen és írásban kellett nyilatkoznia a nyugdíjbiztosítási szerv előtt. Aki eddig az időpontig nyilatkozatot nem tett, annak tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva 2011. március 1. napjával megszűnt. A törvény kimondta, hogy az a személy, aki
a)    2011. január 31-ét követően önkéntes döntéssel létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően,
b)    2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe,
A 2011. december 1-jei dátummal összefüggésben megjegyezzük, hogy eddig az időpontig tagdíjat senki nem tudott fizetni, hiszen tagdíjfizetés nem volt (mindenki nyugdíjjárulékot fizetett). A tagsági jogviszonyukat megszüntető, úgymond a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe visszalépő, volt pénztártagok vagyona – két dolog kivételével – az időközben létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba került. A „pozitív reálhozam” (pontosabban a hozamgarantált tőke összege feletti rész) és az esetleges tagdíj-kiegészítés a pénztártagnak járt vissza.
2011. december 1-jétől a magánnyugdíjpénztár tagja (mint kiderült csak átmenetileg) ismét tagdíj fizetésére lett kötelezve, majd 2011. december 31-étől a tagdíjfizetés ismét eltörlésre került. Ettől az időponttól kezdve kötelezően mindenki megint nyugdíjjárulékot fizet. Nem nehéz kitalálnunk a jövőt! A maradó pénztártagokat ismét rábírják, hogy lépjenek vissza a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe, s ha így tesznek a pozitív reálhozam és a tagdíj-kiegészítés lesz a jutalmuk, a vagyonka többi része az Adósságcsökkentő Alapba kerül. A nyugdíjjárulék fizetése okán így a pénztártag ismét szerezhet jogosultságot a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerében. Csak azt nem tudjuk még, mi lesz a „büntetése” annak, aki még mindig maradni akar? A régi büntetés ugyanis már aránytalan (társadalombiztosítási nyugdíj közel 25 százalékos csökkentése), az új pedig még nem látott napvilágot!
Az Mpt. új szabálya szerint tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára megfizet. Az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, pénztártag természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, 2012. március 31. napjáig kezdeményezheti tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege – a visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett – összegének a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átutalását. A tag tagsági jogviszonya megszüntetésére vonatkozó szándékot ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell bejelenteni, amelyikben a tagsági jogviszony fennáll.

Járulékfizetés egyes egészségbiztosítási és szociális ellátásban, valamint álláskeresési támogatásban részesülő személyek esetén

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék, ellátás összege után 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését [Tbj. 26. § (1) bekezdés].
Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet [Tbj. 26. § (2) bekezdés]. Ilyen álláskeresési támogatás:
– az álláskeresési járadék,
– álláskeresési segély,
– keresetpótló juttatás,
– vállalkozói járadék,
– a munkanélküli járadék,
– álláskeresést ösztönző juttatás, és a
– nyugdíj előtti munkanélküli segély.

Ezekben az esetekben a megszűnt 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyébe lépő 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

Dr. Futó Gábor összefoglalója

Kattintson ide és olvassa el az összefoglaló első részét!

További hírek


Impresszum - Szerzõdési feltételek - Szerzõi jogok - Adatvédelem - 2010 © Minden jog fenntartva Menedzser Praxis Kft.