CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2016 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Költségvetési előirányzatok a gyakorlatban
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A következő összefoglalóban a költségvetési előirányzatok nyilvántartásának néhány elemét tekintjük át - a fogalmi meghatározástól az előirányzatok csoportosításán át a könyvelési, elszámolási kérdésekig.

2011. május 12.

A költségvetési előirányzatok fogalma:

Az eredeti előirányzat az éves költségvetés várható bevételeit és kiadásait tartalmazza. A módosított előirányzat az intézmény részére megállapított kiadási és/vagy bevételi előirányzatok növelése vagy csökkentése. Az előirányzat átcsoportosítása a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének változatlansága mellett végrehajtott módosítás. Az intézmények elemi költségvetésének előirányzatait és módosításait a fenntartó hagyja jóvá a költségvetési rendeletében. Az eredeti előirányzat elfogadásának határideje február 15., ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. A költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési intézményenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. A fent leírtakat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szabályozza.

A költségvetési előirányzatok csoportosítása:

1.    időbeli megjelenés szerint:
-    eredeti előirányzat
-    módosított előirányzat

2.    jelleg szerint:
-    bevételi előirányzat
-    kiadási előirányzat

3.    részletezettség szerint:
-    kiemelt előirányzat
-    részelőirányzat

4.    a tevékenység jellege szerint:
-    alaptevékenység előirányzata
-    vállalkozási tevékenység előirányzata
-    finanszírozási műveletek előirányzata

Az előirányzatok főkönyvi elszámolása

Az intézmények részére jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatokat és azok módosításait a főkönyvi könyvelésben az elemi költségvetés felépítésének megfelelően közgazdasági és funkcionális tagolásban kell nyilvántartani. A költségvetési szervek könyvvitelének sajátossága a vállalkozási könyvvezetéssel szemben az előirányzatok nyilvántartása. A költségvetési intézményeknek az előirányzat módosításokkal kapcsolatban olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható, hogy a módosítások milyen hatáskörben történtek. A módosítások történhetnek az Országgyűlés, a Kormány, a felügyeleti szerv és a költségvetési szerv saját hatáskörében.

Az eredeti előirányzatokkal kapcsolatos könyvelés

A kiadási előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 498 Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása
K 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 498. Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása

A bevételi előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák
K 498 Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata
K 498 Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása

Az előirányzat módosítások könyvelése

A kiadási előirányzatok növekedésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 497 Előirányzatok évközi elszámolása
K 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

A kiadási előirányzatok csökkenésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

A bevételi előirányzatok növekedésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák
K 497. Előirányzatok évközi elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

A bevételi előirányzatok csökkenésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 497. Előirányzatok évközi elszámolása
K 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 497. Előirányzatok évközi elszámolása
K 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata


Az előirányzat számlák év végi zárásával kapcsolatos könyvelés


A kiadási előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák
K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

A bevételi előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 496. Előirányzatok zárlati elszámolása
K 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata
K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása


Az intézménynek a módosított kiadási előirányzataiból a zárolt kiadási előirányzatok közé kell átvezetnie azokat a kiadási előirányzatokat év közben, amelyek felhasználását jogszabály, illetve felügyeleti szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja). A zárolt kiadási előirányzatok között jogszabály, illetve felügyeleti szerv által elvont kiadási előirányzat nem mutatható ki. A zárolt kiadási előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt kiadási előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. A zárolt kiadási előirányzatok összege mindig meg kell, hogy egyezzen a zárolt bevételi előirányzatok összegével. Év végén a zárolt kiadási előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek elvonásra, akkor vissza kell ezen kiadási előirányzatokat vezetni a zárolás előtti kiadási előirányzat jogcímei közé.

Az önkormányzatok általában negyedévente módosítják a költségvetési rendeletüket. A főkönyvi nyilvántartásokban a rendeletben szereplő előirányzatokat lehet szerepeltetni. A kötelezettségvállalások fedezetvizsgálatához ez nem elegendő, hiszen folyamatosan változhat a rendelkezésre álló bevétel, ami csak később kerül átvezetésre a rendeleten. Az intézmény méretétől függően célszerű valamilyen nyilvántartás vezetése az utolsó rendeletmódosítás óta bekövetkezett változásokról. Nagyobb intézményekben akár kiemelt előirányzatonként a 0-s számlaosztályban is könyvelhető, kisebb intézményekben egy Excel tábla vezetése is megoldást jelenthet. Ez a nyilvántartás megkönnyíti a saját hatáskörű előirányzat módosításokhoz történő adatszolgáltatást, amit az intézmény eljuttat az önkormányzatnak. Oktatási intézmények esetében a saját hatáskörű előirányzat módosítás oka leggyakrabban valamilyen pályázati bevétel, vagy bérleti díj bevétel, de lehet fizetős tanfolyamok díja is. A plusz bevételekhez kapcsolódó 50 000 Ft feletti kiadásokhoz kapcsolódóan is írásbeli kötelezettségvállalás szükséges. Ilyenkor, ha még a rendeletmódosítás nem történt meg, a fedezetvizsgálatot nem lehet a ténylegesen főkönyvben könyvelt előirányzathoz nézni. Ha vezetjük a fentebb említett pontosított naprakész nyilvántartást, akkor ehhez tudjuk nézni, hogy a kiadás fedezete rendelkezésre áll-e.

Március hónapban kell az úgy nevezett K11-es programban leadni az intézményeknek az önkormányzat felé az eredeti előirányzatot tartalmazó költségvetést. Ennek számszakilag egyeznie kell a rendeletben elfogadottal és a főkönyvi könyvelésben könyvelt adattal. A gyakorlatban általában később áll rendelkezésre az intézményekben az adott évi főkönyvi könyvelés programja, mint a K11-es program a költségvetés leadására. Nagy körültekintést igényel, hogy a két rendszer azonos adatokat tartalmazzon. Ma már vannak olyan integrált rendszerek, amelyek lehetővé teszik a folyamatos könyvelést és már január 1-én lehet könyvelni az adott évre és adatott szolgáltatnak a K11-es programhoz is. Ilyenkor az előirányzatok rögzítése után a tényleges főkönyvi könyvelésből készül az önkormányzat részére a K11-ben a költségvetés, biztosítva, hogy könyvelés és a leadott költségvetés adatai megegyezzenek.

***

Az intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódó további kérdésekről Intézményi gazdálkodás; költségvetési tervezés és számvitel című kiadványunkban olvashat.

Rendelje meg most szakkönyvünket, és jelentkezzen díjmentesen a mérlegképes könyvelők éves kötelező továbbképzésére , államháztartási szakon.

 

Részletekhez kattintson ide!

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

11

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR