CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2014 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció | gazdasági szakkönyvek

ÖSSZEFOGLALÓK

Költségvetési előirányzatok a gyakorlatban
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A következő összefoglalóban a költségvetési előirányzatok nyilvántartásának néhány elemét tekintjük át - a fogalmi meghatározástól az előirányzatok csoportosításán át a könyvelési, elszámolási kérdésekig.

2011. május 12.

A költségvetési előirányzatok fogalma:

Az eredeti előirányzat az éves költségvetés várható bevételeit és kiadásait tartalmazza. A módosított előirányzat az intézmény részére megállapított kiadási és/vagy bevételi előirányzatok növelése vagy csökkentése. Az előirányzat átcsoportosítása a költségvetés bevételi és kiadási főösszegének változatlansága mellett végrehajtott módosítás. Az intézmények elemi költségvetésének előirányzatait és módosításait a fenntartó hagyja jóvá a költségvetési rendeletében. Az eredeti előirányzat elfogadásának határideje február 15., ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. A költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési intézményenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. A fent leírtakat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szabályozza.

A költségvetési előirányzatok csoportosítása:

1.    időbeli megjelenés szerint:
-    eredeti előirányzat
-    módosított előirányzat

2.    jelleg szerint:
-    bevételi előirányzat
-    kiadási előirányzat

3.    részletezettség szerint:
-    kiemelt előirányzat
-    részelőirányzat

4.    a tevékenység jellege szerint:
-    alaptevékenység előirányzata
-    vállalkozási tevékenység előirányzata
-    finanszírozási műveletek előirányzata

Az előirányzatok főkönyvi elszámolása

Az intézmények részére jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatokat és azok módosításait a főkönyvi könyvelésben az elemi költségvetés felépítésének megfelelően közgazdasági és funkcionális tagolásban kell nyilvántartani. A költségvetési szervek könyvvitelének sajátossága a vállalkozási könyvvezetéssel szemben az előirányzatok nyilvántartása. A költségvetési intézményeknek az előirányzat módosításokkal kapcsolatban olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható, hogy a módosítások milyen hatáskörben történtek. A módosítások történhetnek az Országgyűlés, a Kormány, a felügyeleti szerv és a költségvetési szerv saját hatáskörében.

Az eredeti előirányzatokkal kapcsolatos könyvelés

A kiadási előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 498 Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása
K 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 498. Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása

A bevételi előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák
K 498 Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata
K 498 Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása

Az előirányzat módosítások könyvelése

A kiadási előirányzatok növekedésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 497 Előirányzatok évközi elszámolása
K 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

A kiadási előirányzatok csökkenésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

A bevételi előirányzatok növekedésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák
K 497. Előirányzatok évközi elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata
K 497 Előirányzatok évközi elszámolása

A bevételi előirányzatok csökkenésének könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 497. Előirányzatok évközi elszámolása
K 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 497. Előirányzatok évközi elszámolása
K 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata


Az előirányzat számlák év végi zárásával kapcsolatos könyvelés


A kiadási előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 1–5 számlaosztály Kiadási előirányzat számlák
K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

Funkcionális osztályozás szerint
T 71 Alaptevékenység kiadásai előirányzata
K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

A bevételi előirányzatok könyvelése közgazdasági osztályozás szerint
T 496. Előirányzatok zárlati elszámolása
K 1–9 számlaosztály Bevételi előirányzat számlák

Funkcionális osztályozás szerint
T 991 Alaptevékenység költségvetési bevételi előirányzata
K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása


Az intézménynek a módosított kiadási előirányzataiból a zárolt kiadási előirányzatok közé kell átvezetnie azokat a kiadási előirányzatokat év közben, amelyek felhasználását jogszabály, illetve felügyeleti szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja). A zárolt kiadási előirányzatok között jogszabály, illetve felügyeleti szerv által elvont kiadási előirányzat nem mutatható ki. A zárolt kiadási előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt kiadási előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. A zárolt kiadási előirányzatok összege mindig meg kell, hogy egyezzen a zárolt bevételi előirányzatok összegével. Év végén a zárolt kiadási előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek elvonásra, akkor vissza kell ezen kiadási előirányzatokat vezetni a zárolás előtti kiadási előirányzat jogcímei közé.

Az önkormányzatok általában negyedévente módosítják a költségvetési rendeletüket. A főkönyvi nyilvántartásokban a rendeletben szereplő előirányzatokat lehet szerepeltetni. A kötelezettségvállalások fedezetvizsgálatához ez nem elegendő, hiszen folyamatosan változhat a rendelkezésre álló bevétel, ami csak később kerül átvezetésre a rendeleten. Az intézmény méretétől függően célszerű valamilyen nyilvántartás vezetése az utolsó rendeletmódosítás óta bekövetkezett változásokról. Nagyobb intézményekben akár kiemelt előirányzatonként a 0-s számlaosztályban is könyvelhető, kisebb intézményekben egy Excel tábla vezetése is megoldást jelenthet. Ez a nyilvántartás megkönnyíti a saját hatáskörű előirányzat módosításokhoz történő adatszolgáltatást, amit az intézmény eljuttat az önkormányzatnak. Oktatási intézmények esetében a saját hatáskörű előirányzat módosítás oka leggyakrabban valamilyen pályázati bevétel, vagy bérleti díj bevétel, de lehet fizetős tanfolyamok díja is. A plusz bevételekhez kapcsolódó 50 000 Ft feletti kiadásokhoz kapcsolódóan is írásbeli kötelezettségvállalás szükséges. Ilyenkor, ha még a rendeletmódosítás nem történt meg, a fedezetvizsgálatot nem lehet a ténylegesen főkönyvben könyvelt előirányzathoz nézni. Ha vezetjük a fentebb említett pontosított naprakész nyilvántartást, akkor ehhez tudjuk nézni, hogy a kiadás fedezete rendelkezésre áll-e.

Március hónapban kell az úgy nevezett K11-es programban leadni az intézményeknek az önkormányzat felé az eredeti előirányzatot tartalmazó költségvetést. Ennek számszakilag egyeznie kell a rendeletben elfogadottal és a főkönyvi könyvelésben könyvelt adattal. A gyakorlatban általában később áll rendelkezésre az intézményekben az adott évi főkönyvi könyvelés programja, mint a K11-es program a költségvetés leadására. Nagy körültekintést igényel, hogy a két rendszer azonos adatokat tartalmazzon. Ma már vannak olyan integrált rendszerek, amelyek lehetővé teszik a folyamatos könyvelést és már január 1-én lehet könyvelni az adott évre és adatott szolgáltatnak a K11-es programhoz is. Ilyenkor az előirányzatok rögzítése után a tényleges főkönyvi könyvelésből készül az önkormányzat részére a K11-ben a költségvetés, biztosítva, hogy könyvelés és a leadott költségvetés adatai megegyezzenek.

***

Az intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódó további kérdésekről Intézményi gazdálkodás; költségvetési tervezés és számvitel című kiadványunkban olvashat.

Rendelje meg most szakkönyvünket, és jelentkezzen díjmentesen a mérlegképes könyvelők éves kötelező továbbképzésére , államháztartási szakon.

 

Részletekhez kattintson ide!

További hírek