VÁLLALATI FOLYAMATMENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA A MENEDZSER PRAXIS KFT. FIÓKTELEPÉN

A nyíregyházi Menedzser Praxis Kft. 9 860 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a „Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 19 720 000 Ft összköltségvetésű beruházásból 6 funkcionális célterület bevezetése, fejlesztése valósult meg.

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2014 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció | gazdasági szakkönyvek

ÖSSZEFOGLALÓK

Kötelező továbbképzés teljesítése a közoktatásban
A hír több mint 30 napja nem frissült!

1998. szeptember 1-jétől írja elő jogszabály a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára a hétévenkénti továbbképzésben való kötelező részvételt.

2011. április 28.

A pedagóguspálya során a továbbképzési kötelezettség teljesítésének időtartamát a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (2) bekezdése szabályozza. Eszerint a pedagógus munkakörben dolgozó a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a kötelező hétévenkénti – legalább 120 órás – továbbképzésben.

A pedagógus munkaköröket Kt. 1. sz. melléklet 3. rész B) pontja, illetve a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza. A Rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség kiterjed a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottakra, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozókra is.

A továbbképzésbe – nem kötelezően – bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak. A Rendelet ugyanakkor megengedi, hogy a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódjanak más, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapján szervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgára történő felkészülésbe.

A továbbképzési kötelezettséget a Kt. 19. § (8) bekezdésében foglaltak szerint hétévente legalább egy alkalommal kell teljesíteni. A teljesítést kötelező anyagi elismerés követi, ám annak a pedagógus önhibájából történő elmulasztása a közalkalmazotti jogviszony, illetve nem önkormányzati fenntartóhoz tartozó intézményben a munkaviszony megszűnését vonhatja maga után. Amennyiben a pedagógus önhibájából nem teljesíti az előírt továbbképzést, közalkalmazott esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)  30. § (1) bekezdésének c) pontjára – tartós alkalmatlanságra – hivatkozva, a nem önkormányzati fenntartású intézményekben a munkaviszony a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 89. § (3) bekezdése alapján felmondással megszüntethető. Ez esetben a közalkalmazott felmentésekor Kjt. 33. § (1) bekezdése szerint a felmentési idő – a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függetlenül – harminc nap, végkielégítés a Kjt. 37. § (2) bekezdése értelmében nem illeti meg. Nem várható el azonban, hogy a pedagógus jogviszonya, illetve munkaviszonya megtartása érdekében komoly anyagi áldozatokat hozzon, azaz munkáltatója által nem finanszírozott továbbképzésre fizessen be. Amennyiben a pedagógus támogatás hiányában nem tudta tudott eleget tenni továbbképzési kötelezettségének, a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony nem szüntethető meg.
Sok esetben nem kis fejtörést okoz a pedagógusok továbbképzését úgy megtervezni, hogy a nevelőtestület valamennyi, erre kötelezett tagja a jogszabálynak megfelelő képzésben, határidőre tanúsítványt, illetve oklevelet szerezzen, ráadásul olyan képzésben, amely mind az intézmény, mind az egyén igényeinek, illetve a pedagógus érdeklődésének megfelel.
A pedagógus továbbképzésre fordítható állami támogatás összege a továbbképzési rendszer bevezetésétől folyamatosan, időnként drasztikusan csökkent. A továbbképzési rendszer bevezetésekor az állami költségvetésről szóló törvény e célra mintegy 3,4 milliárd Ft-ot biztosított. Ez a szint gyakorlatilag három évig maradt változatlan (az 1999-ben fejkvótaként nyújtott 21 800 Ft is hozzávetőlegesen ilyen mértékű támogatást jelentett). A csökkenés 2000-től következett be, ekkor a fejkvóta 15 182 Ft, a 2001–2002-es költségvetési törvényben pedig 14 420 Ft/fő. 2003-ban a támogatás 14 500 Ft, 2004-ben és 2005-ben 15 000 Ft, 2006-ban lecsökkent 11 700 Ft-ra, amely 2009-ig változatlan maradt. A 2010-es költségvetésből a pedagógus továbbképzés fejkvótája kikerült. A költségvetési törvényben szereplő „egyes sajátos közoktatási feladatok” finanszírozására szolgáló keretösszeg terhére lehetett ebben az évben pályázni kizárólag pedagógus-szakvizsga, további szakképzettség megszerzésére, illetve részismeret vagy magasabb felsőfokú végzettségi szint megszerzésére irányuló felsőoktatási intézményben folytatott és 2009. évben vagy azt megelőzően megkezdett, továbbá 2010. évben is folytatódó tanulmányokkal összefüggő kiadások finanszírozásának kiegészítéséhez.

A 2011. évi költségvetési törvényben ismét szerepel a továbbképzési normatíva, ám mindössze 10 500 Ft/fő összeggel.
A továbbképzés rendszerének bevezetésekor a hétévenkénti továbbképzés teljesítésének módjai három jól elkülöníthető csoportra voltak oszthatók: a tanúsítvánnyal záruló továbbképzések (15–30–60–120 órás tanfolyamok), a szakvizsgával, vagy szakvizsgával egyenértékű oklevéllel záruló szakirányú továbbképzések, valamint a további végzettség megszerzésére irányuló képzések (pl. további szak tanítására jogosító tanári diploma, OKJ-s emelt, vagy felsőfokú szintű képzés), emellett a Rendelet megnevezett néhány konkrét tanfolyamot, amelynek elvégzését a továbbképzés teljesítése során figyelembe kell venni (pl. ECDL, külföldi nyelvi felkészítések).

2009. július 31-étől a továbbképzés teljesítésének szabályozása lényegesen megváltozott. A továbbképzés teljesítésének módjai kiegészültek olyan lehetőségekkel, amelyek tanfolyami díj fizetése nélkül, vagy csekély összegű ráfordítással teljesíthetőek. Lehetőség nyílt a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségként előírt minimálisan 120 órának egy részét önképzéssel, szakmai segítői feladatok ellátásával, továbbképzéseken előadóként közreműködve teljesíteni, és bekerült a TÁMOP pályázathoz kapcsolódó tevékenységek beszámíthatósága is.

A Rendelet a továbbképzéshez kapcsolódó költségtérítés, a helyettesítés, szállás, útiköltség, könyv, egyéb juttatások biztosításával kapcsolatban alapfeltételként szabja meg a szakmai megújító képzésben való részvételt mindazok számára, akik pedagógus munkakörben végzett munkájukat több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látják el. Az intézményvezető esetében ugyanilyen feltétel a vezetőképzésben való részvétel. A szakmai képzéseket tíz évenként meg kell ismételni ahhoz, hogy a továbbképzéshez kapcsolódó támogatásokra való jogot a pedagógus ne veszítse el. A szakmai megújító képzést – teljesítményértékelés alapján – az intézményvezető a hét, illetve tíz év letelte előtt is kérheti.

Szakmai megújító képzésnek minősül:

– a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,

– a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél,

– a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél,

– a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél,

– a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség (pl. pedagógia szakos végzettség mellett valamely tantárgy tanítására jogosító oklevél megszerzése),

– a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább 30 kreditpontot érő képzés elvégzését igazoló okirat,

– két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben, nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétel (Feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani.),

– az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban – TÁMOP-ban – részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz (a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges),

– közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétel,

– a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a Rendelet 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását, valamint

– minden olyan továbbképzés, amelyet a Rendelet 5. § (8) bekezdése alapján a munkáltató szakmai megújító képzésnek elfogad.

Vezetőképzésnek minősül

– a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés,

– pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni,

– a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint

– a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.

A hétévenkénti továbbképzés együttesen 25%-át lehet teljesíteni az alábbiakkal:
– közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, amennyiben azt a Rendelet 5. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkáltató elfogadja,
– gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,
– önképzéssel, amely óralátogatással, módszertani bemutató órák tartásával valósulhat meg,
– harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri,
– a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

A hétévenkénti továbbképzés teljesíthető még a továbbképzésen előadóként való részvétellel, amely a képzés szervezője által kiállított igazolással igazolható.
A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően pedagógus szakvizsgával egyenértékű a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga. Ez utóbbinak különösen a gyermekvédelmi intézményekben, pedagógus munkakörben dolgozók esetében van jelentősége, mivel a szociális szakvizsgát igazoló oklevél alapján a pedagógust a „G” vagy „I” fizetési osztályba kell sorolni.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy mely képzések minősülnek szakirányú továbbképzéseknek. A szakirányú továbbképzés szakvizsgára történő felkészítés, amelyet felsőoktatási intézmény alaptevékenységeként szervez a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján.

A továbbképzési kötelezettségteljesítés módjainak bővülésével egyidejűleg szűkült a pedagógus választási lehetősége. A Rendeletben prioritást kapott az intézményi érdek, a képzések pedagógiai programmal történő összehangolásának szükségessége.
A tervezéskor szinkronba kell hozni a hétéves ciklust (amely egyéni, mivel kezdete pedagógus kötelező továbbképzési rendszerbe kapcsolódásától függ) az öt évre szóló továbbképzési időszakkal, melyre a nevelőtestületnek középtávú továbbképzési programot kell elfogadnia.
Az első – átmeneti időszakra szóló – továbbképzési programot 1998. március utolsó munkanapjáig kellett elkészíteni az 1998. szeptember első munkanapjától, 2003. augusztus utolsó munkanapjáig tartó időszakra.
A második öt éves továbbképzési program 2003. szeptember 1-jétől 2008. augusztus utolsó munkanapjáig tartott.
A harmadik öt éves továbbképzési program 2008. szeptember 1-jétől indult és a 2013. augusztus utolsó munkanapjáig terjedő időszakra szól.

A továbbképzési programra épülő éves beiskolázási tervet az intézményvezető a közalkalmazotti tanács előzetes véleményeztetésével és a szakmai munkaközösség, illetve annak az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével. minden év március 15-éig készíti el.
A továbbképzési programnak és felépítésének, valamint az éves beiskolázási terv elfogadásának és jóváhagyásának részletes szabályait a Rendelet 1. §-a, továbbá 6. §-a tartalmazza.

A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni
– elsősorban, akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,
– másodsorban, akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,
– harmadsorban, aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik.

A továbbképzésre írásban kell jelentkezni. Nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez. A beiskolázási tervbe való felvételről, illetve annak elutasításáról is értesíteni kell az érintett pedagógust, aki jogsértés felmerülés esetén munkaügyi bírósághoz fordulhat.

A továbbképzési kötelezettség a pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapján kezdődik. A második beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kellett részesíteni a 2008. szeptember első munkanapján kezdődő második továbbképzési időszakban azokat, akik 2008-ban töltötték, a 2013. szeptember első munkanapján kezdődő harmadik továbbképzési időszakban azokat kell, akik 2013-ban töltik be a negyvenedik életévüket.

A továbbképzés teljesítéséért a hétéves cikluson belül egy alkalommal csökkenteni kell várakozási időt a magasabb fizetési fokozatba lépésnél. Amennyiben a pedagógus a továbbképzés teljesítésével egyidejűleg újabb szakképesítést is szerzett, valamint azt munkaidejének legalább 10%-ában, illetve heti 22 kötelező óraszám esetében legalább heti 2 órában  hasznosítja, azaz e szakképesítésével látja el a feladatot, a Kjt. 66. §-ának megfelelő, százalékos illetménynövekedés illeti meg (főiskolai diplomára épülő, azonos képzettségi szintű további szakképesítés esetén 5%, két vagy több további szakképesítés esetén 8%, egyetemi szintű alapdiplomával és egy további szakképesítéssel 7%, több további szakképesítés esetén 10%).

A pedagógus főiskolai vagy egyetemi szintű végzettsége felső képzettségi szintnek felel meg. Ezzel azonos képzettségi szintek az „E”, „F”, „G”, „H” „I” és „J” fizetési osztályba sorolásra jogosító szakképesítések. A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdése tartalmazza munkakörönként, valamint beosztásonként azokat a szakképesítéseket, amely a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedésre jogosítanak. Ilyen pl. napközi otthoni nevelő esetében tanítói vagy tanári végzettség mellett egy vagy két további tanári szakképzettség.  
Amennyiben a pedagógus szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelet, a Kt. 128. § (8) bekezdése alapján az oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni az besorolás alapját képező diplomától függően a G” vagy „I” fizetési osztályba.

Ha pl. a tanár további szakot végzett, vagy meglévő, adott tantárgy tanítására jogosító szakjával azonos magasabb szintű végzettséget szerzett, pl. általános iskolai földrajz tanári diploma mellett egyetemi szintű földrajz tanári végzettség – abban az esetben is, ha a pedagógus általános iskolában tanít – a Kt. 17. § (1) bekezdése, valamint a Kjt. 63. §-a alapján „H” fizetési osztályba kell sorolni, mivel a törvény az általános iskola felső tagozatán tanító tanár esetében nem köti ki, hogy a tanári végzettség főiskolai, vagy egyetemi szintű legyen-e. Az átsorolást a diploma megszerzésétől el kell végezni.

A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (4) bekezdése értelmében, amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott, vagy felsőoktatási intézmény által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézményben vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) feladatot ellátó közalkalmazottat, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények magasabb vezetői és vezetői, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben dolgozókat, a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat. Így pl. általános iskolai tanári oklevéllel rendelkező magasabb vezetőnek – a „G” fizetési osztályba sorolás mellett – a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a tanügyigazgatási, nevelési-oktatási, intézményi ismeretek kiemelt tanulmányterületen szerzett szakvizsga után a további szakképesítés hasznosításának mértékétől függetlenül százalékos illetménynövekedés jár.  

A helytelenül végzett átsorolást, illetve annak elmaradását visszamenőleg korrigálni kell, ám a pedagógus illetménykülönbözetre vonatkozó igényét az Mt. 11. §-ában foglalt három éves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti csak.

Nagy Erzsébet

További hírek


FŐOLDAL    |     NETTÓ BÉR KALKULÁTOR    |     PÉNZTÁR ÁTLAG ELLENŐR
Impresszum - Szerzõdési feltételek - Szerzõi jogok - Adatvédelem - 2010 © Minden jog fenntartva Menedzser Praxis Kft.