Az Ab a törvény alkotmányosságának megítélése során a közszolgálati jogviszonyok sajátosságaiból és az ezekkel összefüggő alkotmányossági követelményekből indult ki. A kormánytisztviselők közhivatalt viselnek, jogviszonyuk nem szerződésen alapul, jogaikat és kötelezettségeiket törvény határozza meg. Megbízatásukat közigazgatási határozattal, kinevezéssel nyerik el, és közigazgatási döntéssel történik felmentésük is. A törvényi szabályozás azonban nem felel meg a közigazgatás törvény alá rendeltségének, ami a közigazgatási döntésekkel szemben – így kormánytisztviselő felmentésére irányuló döntéssel szemben is – azt a követelményt támasztja, hogy jogszabály határozza meg a döntés jogi kereteit. Az Ab továbbá úgy ítélte meg, hogy a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot. Az európai bíróságok joggyakorlatával összhangban az Ab azt is megállapította, hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is.

Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési védelmének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.

Az Ab figyelemmel volt az európai normákra, az Európai Szociális Karta és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályaira, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlásra is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.

Az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.

Az Ab megsemmisítette a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is.

A kormány szinte azonnal reagált a taláros testület döntésére: Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, betartják a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt május 31-i hatállyal megsemmisítő alkotmánybírósági határozatot, de nem áll szándékukban, hogy a határidőig moratóriumot vállaljanak. Az államtitkár hangsúlyozta, eddig sem voltak tömeges el-bocsátások.
A kormánynak sem jogi lehetősége, sem szándéka, hogy ettől eltérjen, és moratóriumot vállaljon, mint ahogy a Szakszervezetek Egyeztetési Fóruma kezdeményezi - mondta. Arra nincs lehetőség, hogy most egy egy évvel ezelőtt hatályban levő törvény alapján lépjen a kormányzat - tette hozzá a parlamenti államtitkár, aki megjegyezte: életszerűtlen, hogy hónapokig ne mentsenek fel valakit, aki alkalmatlan és rosszul végzi a munkáját.

Rétvári Bence kiemelte: az Alkotmánybíróság határozatának figyelembe vételével fogják meghatározni a kormánytisztviselői életpályarendszert is, azaz nem lesz indoklásnélküliség. Az államtitkár idézte az Alkotmánybíróság döntését, miszerint az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztségviselők felmentési lehetőségének könnyítését, illetve a közhivatal viseléséhez való jog nem jelenti a hivatal viselőjének felmenthetetlenségét. Rétvári Bence értékelése szerint a taláros testület egyértelművé tette, hogy nem kell visszatérnie az új törvénynek június 1-től az egy évvel ezelőtt hatályos jogszabályhoz, hanem a tavaly nyáron elfogadott és a korábbi között "félúton kell" megalkotni a szabályozást.

Ez az új alkotmány elfogadása után várható - jelezte. Kifejtette: az alkotmánybírósági döntés alapján lehetnek sokkal enyhébbek az államra nézve a felmentés indokai, és lehetnek szigorúbbak a kormánytisztviselőkre nézve, így el lehet mozdulni arról a holtpontról, ami 18 évig volt, amikor gyakorlatilag felmenthetetlenek voltak a kormánytisztviselők alkalmatlanság miatt. A kormánynak az a szándéka, hogy egy teljesítményösztönzőbb rendszert alakítson ki, és megvédjék azokat a kormánytisztviselőket, akik tisztességes munkát végeznek - hangsúlyozta. Az adófizetők pénzével takarékosan kell bánni, ezért csak azokat szabad a közszférában foglalkoztatni, akik tényleges hasznos és hatékony munkát végeznek - fűzte hozzá a kereszténydemokrata államtitkár.

Mindemellett valószínűsíthető, hogy a vitatott rendelkezés megsemmisítése hatással lehet a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hasonló rendelkezéseire is.

Az Ab döntésének hatásairól részletesen a következő hírlevelünkben megjelenő elemzésben olvashat!

Kapcsolódó ajánlatunk:

A közalkalmazotti, köztisztviselői és kormánytisztviselői jogviszony kézikönyve, JogTárház online jogtár előfizetéssel KEDVEZMÉNYES CSOMAGÁRON bruttó 35 070 Ft.
Részletek itt >>