Az öregségi teljes nyugdíj azonban nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

Ez a 32, illetve 30 év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő, ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

Cst. 12. § (2) A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

a)    aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,

b)    akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy

c)    aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51. §] tartózkodik

Ez a nyugdíj a korhatár betöltése előtt igénybe vehető teljes nyugdíj (az csökkentésre nem kerül), feltétele a biztosítással járó jogviszony előzetes megszüntetése és a korhatár beöltéséig vonatkozik rá a kereseti korlátozás (minimálbér 18-szorosát elérő kereset esetén a nyugdíj folyósítása szünetel).

A kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő

A kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett időnek minősül:

a)    az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–i) pontjában, valamint (2)–(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban szerzett szolgálati idő, ezek:
– a munkaviszony [Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont],
– a szövetkezeti tagsági jogviszony,
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói és
– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony,
– a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (segítő családtag, megbízási, vállalkozói, bedolgozói jogviszony, választott tisztségviselő),
– az egyházi személyként, a szerzetesrend tagjaként, illetve
– a mezőgazdasági őstermelőként szerzett biztosítási idő,

b)    az 1998. január 1-jét megelőzően
– az a) pont szerinti jogviszonyban,
– a kisiparosként,
– a magánkereskedőként,
– az alkalmi fizikai munkát végzőként,
– a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
– a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
– a gazdasági munkaközösség tagjaként,
– az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
– a kisszövetkezet tagjaként,
– a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
– a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
– az egyéni gazdálkodóként,
– a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
– a külföldi munkavállalóként,
– a külföldi munkavállaló előadóművészként,
– az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
– a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
– a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
– a közjegyzőként,
– az önálló bírósági végrehajtóként,
– a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
– a munkaviszonyban nem álló előadóművészként,
szerzett szolgálati idő.

Jogszerző időként kell figyelembe venni

• azt az időt is, amely alatt
  - a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt,
  - a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek,

• a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek,

•  a mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének azt az időtartamát, amely alatt a családtag biztosítása munka-megállapodás alapján fennállott,

•  a mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál a biztosításban töltött napokat.

Találós kérdés

Hogyan fordulhat elő – „fizikailag” – a fenti táblázat 3. pontja alatt vázolt az az eset, amikor a több gyermekre tekintettel a 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő helyett ennél 7 évvel kevesebb – azaz 25 év – is elegendő?

Álljon előttünk Kovács János esete. János öt gyermeket nemzett, mind az öt leány! Kovács János nagyon szeretett volna – hogy ki ne halljon e ritka ősi név – fiúgyermeket. Látta az ég János imára kulcsolt kezeit, kérése meghallgattatott. A Teremtő hatos ikrekkel ajándékozta meg Őt és Asszonyát (öt leányka és egy fiúgyermek). Ha János Asszonya legalább dolgozott 25 évet az apróságok mellett, bár szűken, de megvan a negyven év!

Nem minősül jogosultsági időnek

Nem vehető figyelembe:
– a szakképző iskolai tanulóként, szakmunkástanulóként,
– az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
– a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és
– a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő.
A nyugdíj összegének kiszámításánál azonban már valamennyi megszerzett szolgálati időt figyelembe vesznek.

Okiratok, igazolások

Ha az öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére (is) tekintettel állapítják meg, a kérelemhez csatolni kell az ápolási díjat megállapító határozat másolatát, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát.
Ha az öregségi teljes nyugdíjat öt, vagy ennél több gyermekre tekintettel állapítják meg, be kell mutatni a hozzátartozói viszonyt igazoló közokiratot vagy csatolni kell annak másolatát. Ha a kérelmező hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat nem igazol, a nyugdíjmegállapító szerv a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

A társadalombiztosítási minimálbér

2011. január 1. napjával a társadalombiztosítási minimálbér:
a)    a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege,
b)    a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
2011. január 1-jével a társadalombiztosítási törvény szakít azzal a sok-sok éves „hagyománnyal”, miszerint társadalombiztosítási szempontból mindig az előző hó első napján érvényes minimálbért kelljen figyelembe venni. Ebből mindig az a nem túl szerencsés helyzet adódott, hogy ugyan a munkajogi minimálbér január 1-jével emelkedett, de január hónapban társadalombiztosítási szempontból még mindig az előző év december hónapban érvényes minimálbért kellett alapul venni.
2011. január 1-jétől az általános minimálbér havi 78 000 forint, a b) pont alatt említett garantált bérminimum pedig havi 94 000 forint. Megjegyezzük, hogy a könyvelőknek azért lesz dolguk bőven, hiszen meg kell határozni először az egyéni vagy társas vállalkozó főtevékenységét, majd tisztázni kell az ehhez szükséges iskolai végzettséget!

dr. Futó Gábor

(A cikk teljes változatát elolvashatja a Menedzser Praxis Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadójának 2011/2. számában)