//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2019 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként vagy munkaviszonyban érdemes foglalkoztatni a nyugdíjast?

Magyarországon 2017. július 1. napjától lehet közérdekű nyugdíjas szövetkezetet alapítani a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény III. Fejezet 5. alcíme alapján. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy milyen módon érdemes foglalkoztatni a nyugdíjast?

2019. január 23.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint az öregségi nyugdíj kétféle lehet:
-    a felemelt nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel megállapított öregségi teljes nyugdíj és öregségi résznyugdíj, illetve
-    a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi teljes nyugdíj.


A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább 90 százaléka olyan természetes személy kell hogy legyen, aki öregségi nyugdíjban részesül. A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja. 2017. november 28-tól tagja lehet közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az átmeneti bányászjáradékban részesülő személy is, az öregségi nyugdíjban részesülőkkel azonos jogállással.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja nem minősül biztosítottnak. Emiatt a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. Ezért aztán a nyugdíjas szövetkezet ilyen tagja nem jogosult társadalombiztosítási pénzellátásra (például táppénzre sem) és nem szerezhet jogosultságot a speciális 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre sem. Az öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő személy azonban járulékfizetés nélkül is jogosult egészségügyi szolgáltatásra (orvosi ellátásra).

 

További kedvezmény, hogy a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban, átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja után nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, amelynek mértéke 19,5 százalék.

 

A nyugdíjas szövetkezet tagja alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza. A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képez. A közösségi alapot a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet a szakképzési hozzájárulásnak sem alanya.

Ugyanakkor nyugdíjas személyt 2019. január 1-jétől a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban is lehet igen kedvező formában foglalkoztatni.

 

A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyre sem terjed ki a biztosítás. Ezért aztán ez a nyugdíjas munkavállaló sem fizet nyugdíjjárulékot, nem fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem. Ennek következményeként ezek a személyek nem szerezhetnek társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot, persze egészségügyi szolgáltatásra, mint nyugdíjasok továbbra is jogosultak maradnak.

 

Fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy ebben a szabályban az átmeneti bányászjáradékban részesülők nem szerepelnek, így ők a tárgyalt kedvező formában nem foglalkoztathatók. (Ez érvényes lesz egyébként a szociális hozzájárulási adóra is.)

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény kimondja, hogy a munkáltató (a kifizető) nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni az olyan munkavállalója után, akit az Mt. szerinti munkaviszony keretében foglalkoztat, és a munkavállaló saját jogán nyugdíjas.

 

Most akkor nyugdíjas közérdekű szövetkezet tagjaként érdemes nyugdíjast foglalkoztatni vagy munkaviszony keretében?

 

Egy biztos. A nyugdíjasként így munkát végző személyeknek csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségétől (Közész) származó információk szerint már 45 ezer tagja van a 148 közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek. A szövetkezeti forma viszonylag rugalmasabb foglalkoztatást tesz lehetővé a nyugdíjasoknak, mint egy munkaviszony. Így például a nyugdíjasok rugalmasabb időbeosztás szerint is dolgozhatnak. Persze hasonlóra munkaviszony keretében is van lehetőség, például részmunkaidő, munkavégzés a hét bizonyos napjain. Előnyös lehet a nyugdíjas szövetkezeti tag tulajdonosi jogosítványa is, vagy a közösségi alap rekreációs célú szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális juttatásai is. A szövetkezeti formában nem merülnek fel egyes munkajogi kötöttségek sem, mint például szabadság, betegszabadság.

 

Megemlítjük még, hogy a személyi jövedelemadó tekintetében adómentességet élvez a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer, a nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.

Adómentes a nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel. Az említett esetekben az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
(Szja tv. 1. számú mellékletének 4.24. alpontja)

 

(dr. Futó Gábor)

 

További hírek