//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Megszűnik a munkaviszonyban álló nyugdíjasok fél százalékos nyugdíj kiegészítése

2019. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyban álló személy nem biztosított.

2018. november 28.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezése szerint 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre jogosultak – többek között – a nyugdíjasként foglalkoztatott személyek (munkavállalók). Ezt a nyugdíjas munkavállalótól levont 10 százalékos nyugdíjjárulék alapozza meg. Annak 0,5 százalékával egészítik ki a már folyósított nyugdíjat, ami után a nyugdíjas 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett!

 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását hivatalból saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy-tizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. E növelést már nem kell kérelmezni, hivatalból indul az eljárás, a megállapítás az előző évre vonatkozó konszolidált NAV adatok alapján történik, Ezért a döntések kiadására – a bevallási határidők és a bevallási adatok feldolgozásához szükséges időre is figyelemmel – jellemzően az év második felében, szeptember 30-ig, illetve október 31-ig kerül sor. Tehát a kiegészítést mindig a következő évben fizetik ki.

 

2019. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt.  szerinti munkaviszonyban álló személy nem biztosított.

 

A szabályozás lényege, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot e jogviszonyából adódóan, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli. A 10 százalékos nyugdíjjárulék hiányában a jövőben e nyugdíjasok 0,5 százalékos nyugdíjnövelése is megszűnik. Természetesen, ami után 2018-ban a nyugdíjjárulékot megfizették, az után még 2019-ben jár a nyugdíjnövelés, ezt követően azonban már nem.

 

A 2018. évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege

1.738.487 Ft

A 2018. évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összegének egy-tizenketted része

 

144.873 Ft

A 2018. évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egy-tizenketted részének 0,5 százaléka

 

724 Ft

A folyósítandó nyugdíjnövelés összege

725 Ft

Tegyük fel, hogy a nyugdíjas 2019-ben megint 1.738.487 forintot keres éves szinten. Ebből már nem vonják le a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, ezért 173.848 forint a zsebében marad! Viszont 2020-ban nyugdíjnövelést már nem kap, de látjuk, mennyivel jobban jár, ha nem kap!
További megtakarítás, hogy e nyugdíjas dolgozótól a természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem vonják le, ennek ellenére egészségügyi szolgáltatásra (orvosi ellátásra) továbbra is jogosult marad, mind saját jogú nyugdíjas személy.

 

Némi negatívum azonban, hogy az említett nyugdíjasok 2019. január 1-jétől üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén nem jogosultak baleseti ellátásra, tehát baleseti táppénz, baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti járadék részükre már nem jár. Az egészségügyi szolgáltatás és a beleseti egészségügyi szolgáltatás között az a különbség, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és bizonyos gyógyászati ellátások (például gyógyfürdő) az utóbbi esetben 100 százalékos társadalombiztosítási támogatás mellett vehetők figyelembe (tehát nem kell fizetni semmit), míg az előbbi esetben ezek után a beteg is fizet bizonyos részt. Összefoglalva: a most tárgyalt munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személy az egészségügyi szolgáltatást igénybe veheti, a kedvezőbb baleseti egészségügyi szolgáltatást viszont már nem.

 

E témához kapcsolódik, miszerint a szociális hozzájárulási adóról szóló új 2018. évi LII. törvény szerint 2019. január 1-jétől nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek (munkáltatónak) a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel. Ezáltal a munkáltatóknak sokkal jobban megéri majd a saját jogú nyugdíjjal rendelkező személyek alkalmazása.

Végezetül megemlítjük, hogy eddig kizárólag a saját jogú nyugdíjas Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyekről beszéltünk. Más biztosítási jogviszonyban (például megbízási jogviszonyban) álló személyek esetén a nyugdíjjárulékot továbbra is meg kell fizetni, esetükben a tárgyalt 0,5 százalékos nyugdíjnövelés sem szűnik meg.

 

A Tbj. 4. § f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
-    a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a Tbj. 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
-    a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

 

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék, a rokkantsági ellátás nem nyugdíj. Ezért, ha az ilyen személy biztosítással járó jogviszonyt (például munkaviszonyt) létesít, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot tőle továbbra is le kell vonni. Ennek fejében ezek a személyek miután nincs még nyugdíjuk, nem a fél százalékos nyugdíjnövelésre jogosultak, hanem nyugdíjra jogosító szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet szereznek.

 

(dr. Futó Gábor)

 

További hírek