//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

A köznevelési intézmények kiemelt szerepe a gyermekvédelemben (1. rész)
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) részletesen meghatározza, hogy milyen szereplők járnak el törvényi felhatalmazás alapján a gyermekek védelmében. A jelzőrendszer kiemelt szereplői a köznevelési intézmények, hiszen mindennapi gyakorisággal kerülnek kapcsolatba a gyermekkel és a családdal.

2018. június 18.

Törvényi kötelezettség

 

A Gyvt. is rögzíti, hogy a jelzőrendszer tagjai a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni, illetve egymást kölcsönösen tájékoztatni.

Fontos tudni, hogy átdolgozott módszertani útmutató segíti a jelzőrendszer tagjainak együttműködését. A jelzőrendszeri tagokkal szemben tehát elvárás, hogy a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és működtetésének szakmai módszereit alkalmazva járjanak el, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztere az általa irányított minisztérium honlapján közzétett.

 

A köznevelés területén dolgozó személyekre nézve a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: EMMI-rendelet) tartalmaz további előírásokat.

 

A gyermek jogainak és érdekeinek elsődlegessége

 

A pedagógusok szerepe kiemelkedően fontos a gyermek védelme, a jelzőrendszer szempontjából. Az Nkt. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény célja egy olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok
– harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését,
– készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik,
– műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és
– ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére,
– a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket,
– felelős állampolgárokat nevelni.

 

Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

 

A 3. § (1)–(2) bekezdések alapján a köznevelés középpontjában
– a gyermek,
– a tanuló,
– a pedagógus és
– a szülő áll, ugyanakkor a gyermek jogai és érdekei nem minden esetben esnek ugyanolyan elbírálás alá, mint szülei, törvényes képviselői jogai.

 

A gyermek
– elhanyagolása,
– veszélyeztetése vagy
– bántalmazása esetén az élethez, emberi méltósághoz való egyik legfontosabb alapvető joga sérül, az Nkt.-ban is kiemelt jogi érdek, a gyermek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődésének lehetősége sérül.

 

A bántalmazó, súlyosan elhanyagoló, vagy más veszélyeztető cselekményt megvalósító személyek jogai és érdekei háttérbe szoríthatóak a gyermek védelme érdekében.

Az Nkt. 42. § (1) bekezdése nevesíti, hogy a pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről tudomást szerzett. Ez a kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszéléseire.
Emellett az Nkt. 42. § (2) bekezdése tartalmazza, hogy gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

 

(dr. Henzsel Nóra)

 

További hírek