ÖSSZEFOGLALÓK

Hasznos tudnivalók az üzemi balesetről
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A munkáltatók (társadalombiztosítási megnevezésükkel a foglalkoztatók) egy-egy munkahelyi baleset kapcsán egy nagyon szigorú felelősségi szabállyal, az úgynevezett megtérítési felelősséggel találkozhatnak.

2018. június 18.

A megtérítési felelősség az üzemi baleset miatt szükségessé vált baleseti ellátások költségeinek megfizetésére terjed ki. A társadalombiztosítási ellátások között kiemelt jelentőségű a baleseti ellátások köre, azaz az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén nyújtható baleseti egészségbiztosítási ellátások:


– baleseti egészségügyi szolgáltatás,
– baleseti táppénz,
– baleseti járadék és
– baleseti nyugellátások
o    baleseti özvegyi nyugdíj,
o    baleseti árvaellátás,
o    baleseti szülői nyugdíj csoportja.

 

Elismert üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén a sérülést elszenvedő személy, illetve halála esetén túlélő hozzátartozója az általános ellátásoknál minden szempontból kedvezőbb szolgáltatásra jogosult, akár
– a pénzbeli ellátás nagyságrendjét, például
o    munkabalesetnél 100 százalékos,
o    úti balesetnél 90 százalékos baleseti táppénz),
– akár jogosultsági idő tartamát (baleseti táppénz esetében két éven át) nézzük.

 

A munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések miatt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból jelentős összegű kifizetés történik, amelynek kiváltó oka lehet a foglalkoztató munkavédelmi szabályszegése, mulasztása.
A biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkavégzés ellenőrzése fontos kötelezettsége a foglalkoztatónak. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény számos rendelkezéssel biztosítja fenti követelmény megvalósulását mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról.

 

Nyilvánvalóan mindkét fél törekszik a szabályok betartására, ha azonban mégis megtörténik a baj, és munkahelyi baleset következik be, vagy a foglalkozási ártalom megbetegedést okoz, a szükséges baleseti ellátások (természetbeni és pénzbeli szolgáltatás) megállapítását követően sor kerül az úgynevezett megtérítési felelősség vizsgálatára.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 67. §-a szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő, vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.

 

Munkaerő-kölcsönzés esetén a fenti szabály vonatkozásában a kölcsönvevőt is foglalkoztatónak kell tekinteni.

Tartalmában azonosan rendelkezik a megtérítési felelősségről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 87. §-a is, amikor a baleseti nyugellátás foglalkoztató általi megtérítési kötelezettségét szabályozza a foglalkoztató vagy megbízottja által történt munkavédelmi szabályszegés miatt bekövetkezett balesetnél, valamint a foglalkoztató vagy alkalmazottja (tagja) által szándékosan előidézett baleseteknél.

 

A baleseti megtérítési felelősség igen széleskörű, magában foglalja az adott munkahelyi baleset miatt igénybevett valamennyi ellátást. Kiterjed
– a baleseti egészségügyi szolgáltatás,
– baleseti táppénz,
– baleseti járadék,
– baleseti nyugellátás megtérítésére.

Sem az egészségbiztosítás, sem a nyugdíjbiztosítás által nyújtott szolgáltatás megtérítése nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülő személyt egyéb jogcímen is megilletné ellátás.

A megtérítési felelősség vizsgálatának alapja elsősorban a sérüléssel kapcsolatban felvett munkabaleseti jegyzőkönyv és a baleset üzemiségének kérdésében hozott határozat, amely dokumentumokat a foglalkoztatók kötelesek megküldeni az egészségbiztosítási igazgatási szervnek.

 

A nyugellátások területén az ellátás igénylése során nyilatkozik az ügyfél arról, hogy üzemi balesettel kapcsolatban igényli-e a nyugellátást. Mindkét biztosítási terület megvizsgálja a foglalkoztató megtérítési felelősségét, ehhez az egészségbiztosítási igazgatási szerv a baleseti dokumentumokat kérésre a nyugdíjbiztosítás rendelkezésére bocsátja, majd az igazgatási szervek az általuk megállapított (biztosított) baleseti ellátás megtérítése iránt fizetési meghagyást, illetve megtérítésre kötelező határozatot bocsátanak ki.

A megtérítési felelősség körében mind az egészségbiztosítási, mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az ellátás kifizetésétől, illetve igénybevételétől számított öt éven belül érvényesítheti követelését.

A fizetési meghagyás, illetve a megtérítésre kötelező határozat fellebbezéssel nem támadható meg, jogorvoslati lehetőségként a döntés bíróság általi felülvizsgálata kérhető a kézhezvételtől számított harminc napon belül keresettel.

 

Nem célszerű bírósági felülvizsgálatot kérni arra hivatkozással, hogy a baleset bekövetkezésében maga a sérült is közrehatott (például szabálytalanul vagy figyelmetlenül dolgozott). A foglalkoztató csak akkor mentesül a megtérítési felelősség alól, ha a balesetet kizárólag a sérült munkavédelmi szabályszegése okozta. Ha a foglalkoztató bármilyen csekély mértékben megszegte a vonatkozó munkavédelmi szabályokat, megtérítési felelőssége teljes körű lesz, a sérült esetleges közrehatása nem felelősségcsökkentő tényező.

Az Ebtv. 68/A § (3) bekezdése szerint a megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.

A Tny. 89. § (2) bekezdése szerint a megtérítési kötelezettségnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell eleget tenni. A kötelezett azonban kérheti, hogy a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évente előre – első alkalommal a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül, majd ezt követően minden év március 12-éig – téríthesse meg.

 

Egyösszegű megtérítésre kerül sor, ha
– a megtérítésre kötelezett azt kéri, vagy
– a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató vagy egyéb szerv) felszámolással, illetve végelszámolással jogutód nélkül megszűnik.

Az egyösszegű megtérítés kiszámításának módját a Tny. 89. § (3)–(5) bekezdése tartalmazza.

Különleges helyzetben van az egészségbiztosítás ellátását képező baleseti járadék a megtérítés szempontjából is. Magát az ellátást az Ebtv. 65.§ (5) bekezdése szerint nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek állapítják meg és folyósítják a Tny. szabályai szerint, a 73.§ szerint pedig a baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni, eljáró szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv.

 

Az a kérdés, hogy a megtérítési felelősség egy-egy baleset kapcsán milyen baleseti ellátásokra terjed ki, függ attól is, hogy a sérült igénybe vette-e a balesete miatt számításba vehető baleseti típusú ellátásokat, vagy azok helyett valamilyen oknál fogva (sokszor tájékozatlanságból, vagy téves tájékoztatás miatt) csak az általános ellátásokat igényelte.

 

A baleseti ellátások igénylése fontos határidőkhöz kötött, a határidők eltelte után ez az igény nem érvényesíthető.

A társadalombiztosítási ellátások iránti igény benyújtására visszamenőlegesen is mód van. Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, mind az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, mind a nyugellátások megállapítása iránti igény hat hónapra visszamenőlegesen érvényesíthető.

Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt szükségessé váló társadalombiztosítási ellátások megállapítása iránti igények benyújtásának, az igény érvényesíthetőségének határideje is a fenti szabály szerint alakul.

Ezeknél az ellátásoknál azonban találkozunk egy „végső” határidővel, azzal az időponttal, amelyen belül a baleseti ellátás megállapítása iránti kérelem előterjeszthető. Az Ebtv. 64–65. §-ában tartalmazza a baleseti ellátások iránti igény érvényesítésének szabályait.

 

A rendelkezések a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénylését (erre most nem térünk ki) és a baleseti táppénz, baleseti járadék igénylésének szabályait rendezik. Valamennyi baleseti ellátás megállapításának előfeltétele a baleset üzemiségének elismerése a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (társadalombiztosítási kifizetőhely, egészségbiztosítási igazgatási szerv) által.

Figyelemmel arra, hogy az Ebtv. 65. § (3) bekezdése szerint a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására a táppénzre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, erre az ellátásra is a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség vonatkozik.

Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt bekövetkező tartós egészségkárosodás következtében megállapítható baleseti járadék természetére nézve átmenetet képez az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás ellátásai között.

A baleseti járadék az egészségbiztosítás pénzbeli ellátása, mégis nyugellátásnak látszhat. Az Ebtv. 65.§ (4) és (5) bekezdése szerint ugyanis a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjmegállapító szervnél kell benyújtani, az ellátás iránti kérelem elbírálására és a folyósításra a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz a Tny. rendelkezéseit.

 

A fenti sajátosságon túlmenően a baleseti járadék megállapítása iránti igényérvényesítés határideje is eltér az egészségbiztosítási ellátások iránti határidőtől.

A vonatkozó jogszabály egy „végső” határidőt jelöl meg. Az Ebtv. 65.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint a baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

 

A nyugellátások körében baleseti nyugellátásként
– baleseti hozzátartozói nyugdíj, azaz
– baleseti özvegyi nyugdíj,
– baleseti árvaellátás,
– baleseti szülői nyugdíj állapítható meg.

 

A Tny. 70. § (3) bekezdése szerint az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj megállapítása iránti igényét a halál napját követő két éven belül érvényesítheti. Különbség van tehát a baleseti járadék igény három éven belüli érvényesíthetőségi határidejéhez képest. Sok esetben előfordul, hogy a halálesetet követő két év elteltével kerül sor a baleseti hozzátartozói nyugellátás igénylésére.

 

A halálesetet követő két éven túl a baleseti hozzátartozói nyugellátás iránti igényt akkor lehet érvényesíteni, ha egykorú okirat alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt.

 

Ennek a ténynek a bizonyításához egykorú okiratnak minősül például
– a baleseti jegyzőkönyv,
– a társadalombiztosítási vagy
– üzemi nyilvántartás,
– a rendőrhatósági eljárás során készített irat,
– az orvosi lelet,
– a boncolási jegyzőkönyv.

 

(Molnárné dr. Balogh Márta)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

29

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR