CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Megválasztható-e két vállalkozói jogviszony esetén, hogy melyik legyen a „főfoglalkozás”?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Esetünkben egy természetes személy egyrészről egy korlátolt felelősségű társaságban ügyvezetőként a Tbj. hatálya alá tartozó társas vállalkozó, de egyidejűleg, mint egyéni vállalkozó a Kata tv. szerinti kisadózó.

2018. április 23.

Jelenleg, mint biztosított főfoglalkozású társas vállalkozó a Tbj. szerinti 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fizetésére kötelezett (a korlátolt felelősségű társaság, mint társas vállalkozás pedig fizeti utána a szociális hozzájárulási adót).


E járulékok alapja a társas vállalkozó részére kifizetett ügyvezetői díjazás (amely megfelel a törvény szerinti személyes közreműködői díjnak), mint járulékalapot képező jövedelem, azonban havonta
a)    a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér,
b)    a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér másfélszeres összege
után kell megfizetni.


A biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában társadalombiztosítási minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege.


A minimálbér összege a 2018. évben havi 138.000 forint, a garantált bérminimum összege pedig havi 180.500 forint.


A NAV által kiadott állásfoglalás szerint az ügyvezetés nem igényel középfokú végzettséget, ezért a 138.000 forintos összegből kell kiindulni.
A szociális hozzájárulási adó minimális alapja a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka.


A másik vállalkozásában, a katás egyéni vállalkozásban, mint főállásúnak nem minősülő kisadózó jelenleg a havi 25.000 forintos tételes adót fizeti.  
Az érintett személy a könyvelővel való konzultáció után arra az elhatározásra jutott, hogy egyéni vállalkozásában fizetné, mint főállású kisadózó a havi 50.000 forintos tételes adót, ami abból a szempontból lenne számára kedvező, hogy a Tbj. szerinti társas vállalkozói jogviszonyban biztosított mellékfoglalkozású társas vállalkozó lehetne, és ekkor itt a járulékfizetésnél a minimális járulék alapja nem érvényesülne, és ha az ügyvezetésért nem venne fel díjazást, akkor nem is kellene járulékot fizetni, a gazdasági társaság pedig nem fizetne utána szociális hozzájárulási adót.
Vagyis a társas vállalkozói jogviszony helyett az egyéni vállalkozói jogviszony lenne a „főfoglalkozása”.


Vajon van-e erre jogi lehetőség?


Határozottan ki kell jelenteni, hogy nincsen! A Kata tv. 1. § 8. pontjának g) pontja szerint, ha valaki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, akkor nem lehet főállású kisadózó.
Márpedig emberünk a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő biztosított társas vállalkozó, ezért katás jogviszonyában csakis főállásúnak nem minősülő kisadózó lehet.

 

(dr. Futó Gábor)

 

További hírek