CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

A közigazgatási szabályszegések szankciórendszere
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A közigazgatási bírságolás általános eljárási kereteit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2012. február 1-én hatályba lépett módosítása teremtette meg azzal a céllal, hogy az egyes ágazati törvények által meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények szankcionálása ne partikuláris szempontok, hanem egységes, minden ágazatra átfogóan érvényes dogmatikai elvek mentén történjék.

2018. március 08.

A módosítást megelőzően átfogó szabályozás hiányában esetleges, sokszor ötletszerű, eljárási garanciák nélküli szankciórendszerek alakultak ki az egyes ágazatokban. Így 2012-ben beépítésre került a Ket-be A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai című VI/A. Fejezetet. A „közigazgatási bírság” terminológia az anyagi jogi bírságok körére terjedt ki, az eljárási bírság kiszabására továbbra is a Ket. általános szabályai vonatkoztak.


A szabályozás kialakítása során a jogalkotó figyelembe vette, hogy egyes esetekben az ágazati jogszabályok kötelezővé teszik a bírság kiszabását, míg mások mérlegelési jogkört biztosítanak a jogalkalmazóknak úgy a bírság kiszabása, mint a bírság mértékének meghatározása során. A Ket. azokat a szempontokat határozta meg, amelyeket a mérlegelés során a hatóságnak figyelembe kellett vennie. E szempontok azonban csak akkor voltak alkalmazandók, ha az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezett, vagyis ha nem írta elő tételesen a bírság mértékét. Ez utóbbi esetben az ágazati jogszabály előírásait kellett elsődlegesen alkalmazni. A Ket. meghatározta a bírságkiszabás lehetőségének objektív és szubjektív határidejét, melyek elteltével a hatóságnak már nem volt lehetősége szankció alkalmazására. Ezzel összefüggésben rendelkezett a Ket. arról is, hogy mely időpont tekintendő az elkövetés napjának, vagyis mikor kezdődik az elévülés.


Mivel a Ket. eljárási bírság kiszabására vonatkozó szabályai szubszidiárius jellegűek voltak, a jogalkotónak továbbra is lehetősége nyílt eltérő mérlegelési szempontok, bírságolási tételek és elévülési idők meghatározására. A Ket. alapján nem volt helye fellebbezésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen. E határozatok közvetlenül bíróság előtt voltak megtámadhatók, míg az általános szabályok szerint az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekkel szemben a képviselő-testülethez lehetett fellebbezni. Szintén a helyi önkormányzat képviselő-testülete által hozott rendelet alapján természetes személlyel szemben kiszabott közigazgatási bírsággal kapcsolatban tette lehetővé a Ket. a meg nem fizetett közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltását.


Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) megalkotásának egyik fontos célja volt, hogy a közigazgatási eljárást általános jelleggel szabályozó kódexből kikerüljenek az anyagi jogi rendelkezések, így többek között a közigazgatási bírságolásra vonatkozó szabályozás is. Ezeket az előírásokat önálló jogszabályban, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankció tv.) helyezte el a jogalkotó. A törvény eredetileg 2018. január 1-én a Ket. hatályon kívül helyezését követően lépett volna hatályba, azonban hatálybalépését a jogalkotó 2019. január 1-ben jelölte meg. Az egy éves átmeneti időszak során így a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvényt (a továbbiakban: Törvény) kell alkalmazni a közigazgatási bírságolás során. A következőkben a jelenleg hatályos előírásokat ismertetjük, amelyek kisebb mértékben fognak változni 2019. január 1-én, a Szankció tv. hatálybalépésekor. A hatályos szabályok bemutatását követően kitérünk a 2019. január 1-én hatályba lépő lényegesebb változásokra is.


A közigazgatási szabályszegések szankciórendszere 2018-ban


A Törvény alapvetően a Ket. fent ismertetett rendszerére épülve szabályozza a közigazgatási bírságolást. Fontos eltérés, hogy érdemi döntésben kiszabható szankcióként jelenik meg – a szabálysértési jogból ismert – figyelmeztetés. E jogkövetkezményt a Ket. még nem ismerte. Megszűnik viszont a közigazgatási bírság közérdekű munkával történő megváltásának lehetősége, amelyre a Ket. alapján még lehetőség volt, továbbá az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekkel szembeni jogorvoslatra is az Ákr. általános szabályai vonatkoznak 2018-tól.
Az 1. § a Törvény tárgyi hatályáról rendelkezik, és egyes alapfogalmakat is tisztáz. Közigazgatási szabályszegés az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértés, a közigazgatási szankció pedig a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezmény. Így továbbra sem tartozik a közigazgatási szankciók közé az eljárási bírság, melyet az Ákr. alapján ez eljárás akadályozásának következményeként nem érdemi döntéssel, végzés formájában szab ki az eljáró hatóság (ld. lent). Az ideiglenes jellegű, valamint az azonnali beavatkozást igénylő intézkedések és a nem határozattal kiszabott egyéb jogkövetkezmények, valamint a jogszerű magatartás kikényszerítése érdekében szükséges végrehajtási intézkedések ugyancsak nem tartoznak a Törvény tárgyi hatálya alá, ezek ugyanis nem anyagi jogi, hanem eljárási jogi cselekményeknek tekintendők. Szintén nem tartoznak a Törvény tárgyi hatálya alá az Ákr. hatálya alól kivett közigazgatási hatósági eljárások sem, így például a szabálysértési eljárás, a választási eljárás, az adó-, valamint vámigazgatási eljárás.


A Törvény a következő közigazgatási szankciókról rendelkezik:
a)    figyelmeztetés,
b)    közigazgatási bírság,
c)    elkobzás,
d)    jogszabályban meghatározott egyéb szankció.


A Törvény egyik fontos célkitűzése az állampolgárokat és a vállalkozásokat terhelő fizetési kötelezettségek csökkentése, a tényleges pénzügyi hátrányt keletkeztető szankciók alkalmazási körének korlátozása, ezért a Törvény – a Szankció tv-vel összhangban – a fokozatos szankcionálás elvén alapul.


Figyelmeztetés


Figyelmeztetés alkalmazására a hatósági ellenőrzés lezárását követően kerülhet sor, ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette. A figyelmeztetést tartalmazó döntésben a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére. A figyelmeztetés tehát a hatóság rosszallását kifejező, preventív hatás kiváltására irányuló szankció, amely rámutat az adott cselekménnyel elkövetett jogszabálysértésre, egyben felhívja az ügyfelet a jogsértés megszüntetésére és a jövőbeli jogsértő cselekményektől való tartózkodásra.
Ez az enyhe súlyú szankció akkor alkalmazható, ha a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével illetőleg a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható. Ha azonban a figyelmeztetést tartalmazó felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, egyéb szankciót kell alkalmazni.


A Törvény alapján figyelmeztetés alkalmazására nem kerülhet sor akkor sem, ha
a)    a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,
b)    azt jogszabály azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy a határidő biztosítása a jogsértés megszüntetésére az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,
c)    a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben a korábban alkalmazott figyelmeztetés eredménytelensége miatt két éven belül véglegesen jogkövetkezményt állapított meg,
d)    a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül figyelmeztetést alkalmazott,
e)    az ügyfél a közhiteles hatósági nyilvántartásba való, jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
Ha a hatósági ellenőrzést lefolytató hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, vagy indokolt esetben fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást lefolytatását. A megkeresett szerv a megkeresést érdemben megvizsgálja, és saját intézkedéséről vagy az intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot harminc napon belül tájékoztatja.


A hatóság a figyelmeztetésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban rögzített adatok keletkezésüktől számított kettő évig kezelhetők.

(dr. Balás Endre)

További hírek