//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

A pedagógusok előmeneteli rendszerében bekövetkezett változások (1. rész)
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Még 2017. október 27-én jelent meg a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) kormányrendelet módosításáról szóló 307/2017. (X. 27.) kormányrendelet, amely – többek között – módosította a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendeletet (a továbbiakban: Épr.). Sok esetben csupán szavak lecseréléséről van szó (úgynevezett szövegcserés módosítások), ám ezek az apró változtatások fontos jogértelmezési dilemmákra adtak választ. Tehát elsősorban pontosítások, kiegészítések, az eljárásokat gördülékenyebbé, egyszerűbbé, a felhasználók számára átláthatóbbá tevő módosítások történtek. Az érthetőség kedvéért érdemes a módosításokat a hatályos szabályokkal együtt elemezni és megismerni.

2018. március 08.

A gyakornoki idő hossza

 

A pedagógus-előmenetel első szakasza – mint ismert – a gyakornoki időszak. A kétéves periódus végén pedig minősítő vizsgát tesz a pedagógus. A gyakornoki idő az előmeneteli rendszer bevezetésekor fix kétéves időtartam volt, ám a 2015-ben történt módosítás értelmében a két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani. Vagyis ha valaki nem egy munkahelyen tölti a gyakornoki idejét, akkor az új jogviszony létesítésekor a már korábban szerzett két évet el nem érő szakmai gyakorlat idejével csökken a kinevezésben, munkaszerződésben meghatározott gyakornoki idő hossza. Ugyanakkor arra is figyelemmel kellett lenni, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a korábbi szakmai gyakorlatok beszámításával rendkívül rövid idő, kevesebb mint egy hónap lenne a minősítő vizsgáig. Ez nyilvánvalóan megnehezíti, adott esetben lehetetlenné teszi az eljárás megszervezését, másrészt pedig a pedagógusnak sem előnyös, hiszen nem lesz kellő felkészülési ideje a minősítő vizsgára. Továbbá lehetséges az is, hogy a 23 hónap szakmai gyakorlat folyamatos volt az adott pedagógus esetében, ezért úgy gondolja, megfelelően felkészült a minősítő vizsgára, és azt mielőbb le akarja tenni, hogy ne hosszabbítsa a gyakornoki idejét, valamint mielőbb átsorolhassák a magasabb fokozatba.
Mindezeket a szempontokat figyelembe véve került be a rendeletbe az a szabály, hogy ha a korábbi szakmai gyakorlat beszámítása alapján a gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésére legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy ha a pedagógus élni kíván ezzel a lehetőséggel, akkor fix hat hónappal kell meghosszabbítani a gyakornoki idejét vagy a hat hónap csak a felső határ. Erre a kérdésre adott választ a legújabb rendeletmódosítás, amely szerint a pedagógus kérésének megfelelő mértékben hosszabbítható meg a gyakornoki idő. Vagyis akár egy, akár két hónappal is meghosszabbítható a gyakornoki idő, és ez teljes mértékben a pedagógus saját döntésére van bízva, ugyanakkor a hat hónapot nem haladhatja meg a hosszabbítás mértéke. Hangsúlyozni kell, hogy ez a lehetőség csak akkor áll rendelkezésre, ha a pedagógus az új jogviszonya létesítésekor már rendelkezett 23 hónap szakmai gyakorlattal, tehát csak kevesebb, mint egy hónapot kellene kikötni számára gyakornoki időként.

 

Mesterpedagógus besorolásra irányuló minősítési eljárás sikertelensége esetén követendő eljárásrend

 

A következő szövegpontosítás a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás szabályaiban történt. Ezen belül is azt a kérdést érintette, hogy mi történik akkor, amikor a minősítési eljárás sikertelen lesz. Mint szintén ismert, a Gyakornok minősítő vizsgája, illetve a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus Pedagógus II. fokozatba történő besorolására irányuló minősítési eljárásának kétszeri sikertelensége esetében megszűnik a pedagógus jogviszonya. Ez egy nagyon súlyos jogkövetkezmény, amit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) ír elő:
Nkt. 64. § „(8) Ha a gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony a minősítő vizsga vagy a megismételt minősítési eljárás eredményének közlésétől számított tizedik napon szűnik meg.”

Erre az Épr. is utal, mind a gyakornoki minősítő vizsga, mind a Pedagógus II. besorolásra irányuló minősítési eljárás sikertelensége esetében. Ez utóbbinál a 3. § (3) bekezdés tartalmazza a következőket:
„(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított - két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.”
Az Épr. legutóbbi módosítás előtti szövege a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás sikertelensége esetén is a fenti szabályra utalt vissza:
„4. § (2) A sikertelenül zárult minősítési eljárás – ideértve a sikertelenül zárult megismételt minősítési eljárást is – esetében a 3. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

Bár a normaszövegben szerepelt a „megfelelően” fordulat, mégis felmerült, hogy a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás sikertelensége esetében hányszor ismételhető meg az eljárás, illetve hány év „várakozási idő” után. Ezekre a kérdésekre adott választ a legutóbbi rendeletmódosítás, amikor a másik rendelkezésre utaló szabály helyett, konkrétan megfogalmazta a teendőket a vizsgált esetben a következők szerint:
„4. § (2) A sikertelenül zárult minősítési eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.”

Tehát Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás bármennyiszer ismételhető, a sikertelenségnek nincs jogkövetkezménye, viszont a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számítva két év szakmai gyakorlatot kell még megszerezni az ismétléshez. Ez praktikusan azt jelenti – folyamatos jogviszony esetében – hogy a sikertelen minősítési eljárást követő évben lehet jelentkezni újabb minősítésre, és az azt követő évben kerülhet sor az újabb minősítési eljárásra. Ez a legkorábbi időpont, és természetesen az eljárás megszervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy melyik hónapban szerzi meg az újabb két éves szakmai gyakorlatot az érintett.

Folytatjuk.

(dr. Madarász Hedvig)

 

További hírek