CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Elektronikus ügyintézés 2018. január 1-től
A hír több mint 30 napja nem frissült!

2018. január 1-től jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai e-közigazgatás azon az úton, melyen a kormányzat fel kívánja zárkóztatni azt Európa és a világ e téren legfejlettebb államai közé: bármely közigazgatási szerv előtt bármely ügy intézhető lesz elektronikus úton.

2018. február 13.

Az infokommunikációs technológiák a jelenleginél jóval szélesebb körű alkalmazásának köszönhetően – az ügyfelek egyszerűbben és kényelmesebben léphetnek kapcsolatba a közigazgatási szervekkel, adminisztratív terheik csökkennek, a közfeladatok pedig hatékonyabban (olcsóbban és eredményesebben) lesznek elláthatók, hiszen például a közigazgatási szervek is elektronikusan, a jelenleginél jóval szorosabban tartják egymással a kapcsolatot, egyes eljárási folyamataik kizárólag elektronikus úton zajlanak majd. Ehhez az elektronikus ügyintézés magasabb szintjére kell lépnie minden közigazgatási szervnek, köztük a települési önkormányzatoknak is.


A következőkben a települési önkormányzatok és a polgármesteri- illetve közös önkormányzati hivatalok szempontjából igyekszünk bemutatni az Eüsztv.-ből (2015. évi CCXXII. törvény) az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervekre háruló feladatokat, azokat a tudnivalókat, alapvető fogalmakat, eljárási szabályokat, amelyek a helyhatóságokra is vonatkoznak.

 

Ki minősül ügyfélnek az Eüsztv. szerint?


Az Eüsztv. 2018. január 1-jétől teszi kötelezővé a helyi önkormányzatok számára, hogy a törvénynek megfelelően teljes körűen biztosítsák a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyek elektronikus intézését az ügyfelek számára (Eüsztv. 108. § (1) bekezdés). Az elektronikus ügyintézés biztosítására köteles szervek felsorolását az Eüsztv. 1. § 17. pontja tartalmazza. Az elektronikus ügyintézés biztosítása kötelező minden, a szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben (Eüsztv. 2. § (1) bekezdés). A törvény tágan határozza meg azoknak az ügyeknek a körét, melyekben az elektronikus ügyintézés biztosítása kötelező. Gyakorlatilag kiterjed mindazon eljárási cselekményekre, amik során az ügyfél interakcióba léphet a hatósággal és az elektronikus ügyintézés értelmezhető. Az ügyintézés zökkenőmentes biztosítása érdekében a szervnek pontosan fel kell mérnie a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, és ki kell dolgoznia az elektronikus ügyintézés ügymenetét.
Az Eüsztv. az ügyfelek körét is az általánosnál szélesebb körben határozza meg: ügyfél ugyanis az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő személy vagy egyéb jogalany (Eüsztv. 1. § 48. pont). Ügyféli körbe tartoznak tehát az Eüsztv. alkalmazása során a közigazgatási eljárási törvény szerinti ügyfél (az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak – Ákr. 10. § (1) bekezdés) mellett az eljárás egyéb résztvevői, azaz a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács és a szemletárgy birtokosa továbbá az ügyfél képviselője is (Ákr. 5. § (2) bekezdés b) pont). Az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek így nem csupán az eljárásjogi értelemben vett ügyfelek, hanem az eljárás egyéb alanyai részére, az ő szempontjaikra tekintettel is biztosítaniuk kell az elektronikus ügyintézés lehetőségét.


Nem minősül viszont ügyfélnek az Eüsztv. szempontjából az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és e szerv tagja vagy alkalmazottja. Az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek belső ügyviteli folyamataira – melyek nem érintik közvetlenül az ügyfeleket – nem kell alkalmazni az Eüsztv. előírásait.


Az elektronikus ügyintézés azonban nem csupán a közigazgatási szerv és az ügyfél relációjában jelenik meg, hanem az egyes közigazgatási szervek egymással való kapcsolattartása során is (ezt a kérdést az Eüsztv. az elektronikus ügyintézést biztosító, valamint egyéb szervek informatikai együttműködésére vonatkozó III. részében szabályozza) és olyan ügyekben, amikor a közigazgatási szerv, mint ügyfél vesz részt egy eljárásban.
Az elektronikus kapcsolattartás nem tévesztendő össze az egyszerű elektronikus levélben (emailen) történő kapcsolattartással. Az elektronikus kapcsolattartás útján közölt küldemény tekintetében – az elektronikus hitelesítő eszközök (aláírás, időbélyegző) révén –
-    hitelesen azonosítható a feladó,
-    bizonyítható a feladás, a kézbesítés és a megtekintés időpontja,
-    garantálható az üzenet titkossága, vagyis csak a feladó és a címzett általi megismerhetősége továbbá az üzenet megváltoztathatatlansága.
Mindezek biztosítására szolgál az elektronikus dokumentumok tekintetében az ún. érvényességi lánc, amely az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata és azon egymáshoz rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt (Eüsztv. 1. § 21. pont).

 

Az Ákr. elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályai


Az elektronikus ügyintézéshez szükséges részfolyamatok szabályozását, a Ket. 2011. évi novellája (a 2011. évi CLXXIV. törvény) 2012. április 1-i hatállyal emelt be a hazai jogrendszerbe. A szabályozást a 2013. évi LXXXIV. törvény vizsgálta felül, 2013. július 1-től, majd a szabályok 2016. január 1-től az Eüsztv-be kerültek beépítésre, amely egységesítette az elektronikus ügyintézéshez szükséges részfolyamatok szabályozását. Ebből is látható, hogy az elektronikus ügyintézés szabályozási környezete csak az elmúlt öt évben is többször változott. E téren nem várható a jövőben sem statikusság, mivel folyamatosan alkalmazkodni kell a technológiai változásokhoz.


A szabályozási koncepció lényege, hogy az Eüsztv. az elektronikus ügyintézés legalapvetőbb, egységes közös szabályait határozza meg, az egyes eljárási részletszabályokat az eljárási kódexek és az ágazati jogszabályok tartalmazzák. Ezért az Ákr. a Ket-tel ellentétben nem tartalmaz részletes szabályokat az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban, mindössze az Eüsztv-re hivatkozik vissza. Az Ákr. az ügyfél és a közigazgatási szerv közötti kapcsolattartás négy típusát különbözteti meg:
-    írásbeli,
-    Eüsztv. szerinti elektronikus,
-    személyes,
-    az Eüsztv-nek nem megfelelő elektronikus
kapcsolattartás. Az első kettő kapcsolattartási típust együttesen írásbeli, míg a második kettő típust együttesen szóbeli kapcsolattartásként definiálja az Ákr. A törvény alapján a kapcsolattartási forma megválasztása az ügyfél joga, vagyis az ügyfél döntheti el, hogy milyen formában kíván kapcsolatot tartani a hatósággal, továbbá az ügyfélnek lehetősége van arra is, hogy a választott kapcsolattartási módról másikra térjen át. Ez alól törvény kivételt tehet, és kötelezően előírhat meghatározott kapcsolattartási formát (Ákr. 26. §). Az Ákr. a hatóság döntésével kapcsolatban előírja, hogy azt írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv-ben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni (Ákr. 85. § (3) bekezdés). Az elektronikus kézbesítésre abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyfél ezt a kézbesítési formát választotta.
Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével nem kérheti az ügyféltől olyan adat igazolását, amelyet az azt kezelő szerv az Infotv-ben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell. Amennyiben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyen adatot információátadás útján szerez be, az ügyintézési határidőbe a megkeresés teljesítésének időtartama, de legfeljebb 3 munkanap nem számít bele (Eüsztv. 20. § ). Az Ákr. 25. §-a úgy rendelkezik, hogy a hatóság – legalább ötnapos határidő tűzésével – más szervet vagy személyt kereshet meg, ha az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. A két fenti jogszabályhelyet együtt elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a megkereséssel kapcsolatban legalább öt napos határidőt kell biztosítani, de az eljárás határidejébe ebből az öt napból legfeljebb három munkanap nem számít bele.


Központi azonosítási ügynök


A Központi azonosítási ügynök (KAÜ) jogszabályban meghatározott azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás egy speciális, az állam által kötelezően nyújtott formája. A KAÜ szolgáltatás biztosítja a különböző szakrendszerek felé a közfeladatot ellátó szervezetek, azok alkalmazottjai, illetve az állampolgárok azonosítását és – emelt szintű szolgáltatás esetén – a kért azonosító visszaadását az azonosítást kérő szakrendszer számára. A KAÜ alapszolgáltatásának lényege, hogy egy arra feljogosított szakrendszer kérheti egy természetes személy azonosítását, és az annak eredményeképpen előálló azonosító adatot. A KAÜ emeltszintű szolgáltatásában (KAÜ+) egy arra feljogosított szakrendszer kérheti egy természetes személy azonosítását, és ennek a természetes személynek egy másik azonosítóját vagy annak kapcsolati kódja titkosított változatát.
A szolgáltatás része a teljes körű azonosítás szolgáltatás (TASZ), melynek keretében a szolgáltató az azonosítást kérő hatóság részére megállapítja, hogy egy adott személy megegyezik-e egy korábban regisztrált személlyel, továbbá az azonosítást kérő szervezet ilyen igénye és az érintett hozzájárulása esetén a szervezet számára igazolja az adott személy személyazonosságát.


A KAÜ szolgáltatásai keretében az alábbi azonosítási módok érhetőek el:
-    ügyfélkapus azonosítás,
-    időalapú egyszer használatos kétfaktoros azonosítás,
-    tanúsítvány alapú azonosítás,
-    részleges kódú telefonos azonosítás,
-    elektronikus személyigazolvány alapú azonosítás.
A KAÜ-höz való csatlakozás abban az esetben indokolt, ha az ügyfélnek lehetősége van a szerv egy szakrendszerében ügyintézési cselekmény foganatosítására, melynek feltétele az ügyfél azonosítása.


A személyre szabott ügyintézési felület és az elektronikus űrlapkitöltés támogatás


A személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF) olyan internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, és az ügyfél által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére (Eüsztv. 1. § 40. pont).
Az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket választása szerint valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv tekintetében egységes, személyre szabott ügyintézési felületen vagy, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyet biztosít, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton teljesítheti (Eüsztv. 10. §).


A SZÜF-höz való csatlakozás még nem lehetséges, de várhatóan három szintje lesz:


-    alapszint („lazán” csatlakozott szakrendszer): SZÜF-azonos design és navigáció a SZÜF és a csatlakozó saját webportálja között. A megoldás a felhasználó felé nem teljesen transzparens, az URL-ből látszik a SZÜF és a saját portál közötti különbség. Az ilyen módon csatlakozott szolgáltatásokra vonatkozóan a SZÜF nem tud a személyre szabhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítani.
-    Beépülés („Szorosan” csatlakozott szakrendszer): a csatlakozó szerv saját alkalmazása szolgáltatja a megjelenítendő, saját szolgáltatását megvalósító tartalmat/űrlapot, ami beépül a SZÜF portálba, amely egyfajta keretrendszer támogatást nyújt a csatlakozónak. A megoldás a felhasználó felé transzparens, elfedi a szolgáltatást nyújtó szervet. Az ilyen módon csatlakozott szolgáltatásokra vonatkozóan a SZÜF tudja biztosítani a személyre szabhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat.
-    Teljes integráció (SZÜF Űrlapkitöltés támogatás kiszolgáló): a SZÜF-portál felelős a teljes megjelenítésért, és támogatást nyújt a csatlakozónak új, saját szolgáltatás publikálására az „Űrlapkitöltés támogatás” révén. A megoldás a felhasználó felé transzparens, elfedi a szolgáltatást nyújtó szervet. Az ilyen módon csatlakozott szolgáltatásokra vonatkozóan a SZÜF tudja biztosítani a személyre szabhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat.


A SZÜF-höz kapcsolódik az elektronikus űrlapkitöltés támogatás (EÜT), hiszen a teljes integrációnak része az a szolgáltatás is, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára az elektronikus űrlapok online felületen történő kitöltését és benyújtását is. Az Eüsztv. 25. § (7) bekezdése alapján, ha egy nyilatkozat megtételére formanyomtatványt vagy elektronikus űrlapot kell vagy lehet alkalmazni, a formanyomtatvány helyett a nyilatkozat megtételéhez interaktív alkalmazást is rendszeresíthet a szerv. Az interaktív alkalmazás a korábban megszokott statikus elektronikus formanyomtatványok helyett kérdéseken és válaszokon keresztül lépésről lépésre vezeti végig az ügyfelet a kérelem előterjesztésekor, tehát lényegesen ügyfélbarátabb, és a korábbi megoldásoknál könnyebben kezelhető. Az egyedi űrlapok kialakítása a csatlakozó szervek feladata, azonban erre is majd a SZÜF-höz történő csatlakozást követően lesz lehetőség.

(dr. Balás Endre)

 

További hírek