ÖSSZEFOGLALÓK

Az azonnali jogvédelem a közigazgatási perrendtartásban
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A parlament hosszas kodifikációs előkészületek után elfogadta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt [a továbbiakban: Kp.]. A Kp. megalkotásával és 2018. január 1-jével történő hatálybalépésével a rendszerváltás óta majdnem három évtizedes adósságát rendezte a törvényhozó, hiszen az önálló perrendtartás megalkotása egyben az önálló közigazgatási bíráskodás végleges elismerését jelenti. A Kp. megalkotásával a közigazgatási bíráskodás, mint a polgári és a büntető ítélkezés között valahol félúton elhelyezkedő, a civil jogi jegyeket a büntető ítélkezéssel ötvöző, azokkal egyenrangú önálló bírói ággá fog válni.

2018. február 13.

A Kp. megalkotása során a törvényhozó szeme előtt legfontosabb teljesítendő célként a közigazgatás tevékenységével szemben a bírói jogvédelem valóban hatékonnyá tétele lebegett. A hatékonyság egyik eleme a hézagmentesség, amely azt jelenti, hogy ne csak aktus felülvizsgálatot végezzen a bíróság, hanem a közigazgatás valamennyi cselekményével és mulasztásával szemben teljes jogvédelmet biztosítson. Ne legyen tehát olyan közigazgatási cselekmény, illetőleg a közigazgatási cselekménnyel összefüggő, másodlagos tevékenység, amelyek vonatkozásában kizárt volna a bírói jogvédelem. A hatékonyságot fokozza egyrészt a per megindításakor már előzetesen kérhető azonnali jogvédelem rendszere, másrészt a jogerős bírósági döntések végrehajtásával kapcsolatosan, az azoknak való megfelelés kikényszerítésére alkalmas eszközök közigazgatási bíróság által történő birtoklása.

A Kp. jelentősen eltér a vele egy időben hatályba lépő új polgári perrendtartástól, amit csak annyiban kell alkalmazni a közigazgatási perekre, amennyiben maga a Kp. így rendelkezik. A közigazgatási perekben a polgári perektől eltérően más alapelvek érvényesülnek, a bíróságoknak más a feladata, nincs osztott perszerkezet, jóval szűkebb az egyezség és a közvetítés lehetősége, egészen mások a bíróság határozatai és a határozatok joghatásai, valamint azok teljesítése, továbbá az ügyfelek rendelkezésére álló perorvoslatok köre is.

A Kp.-t 2018. január 1-jén lépett hatályba [156. §] de magát a törvényt csak a hatályba lépés napján vagy ezt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni [157. § (1) bekezdés].

 

 

Az azonnali jogvédelem

 


Az azonnali jogvédelem intézménye garancia arra, hogy a közigazgatási tevékenységgel érintett személyek valóban hatékony jogorvoslatot találjanak a bírósági felülvizsgálata során. Miután fentiek szerint a keresetindításnak nincs fő szabály szerint a közigazgatási cselekmény végrehajtására halasztó hatálya és a közigazgatási bíróságok megnövekedett hatásköréből adódóan nem kizárólag hatósági döntéseket, hanem a közigazgatás valamennyi cselekményét – ide érve a mulasztást is – azaz a teljes közigazgatási tevékenységet bírálják felül, ezért a Pp. XX. fejezete által jelenleg nyújtott végrehajtás felfüggesztése önmagában a hatékony jogvédelemhez nem volna elegendő. Ezt felismerve a törvényhozó kiszélesítette az azonnali jogvédelem intézményét. Bár a törvény fő célja fentiek szerint az, hogy a bíróság a közigazgatási jogvitát egyetlen tárgyaláson befejezze, vannak olyan közigazgatási cselekmények, amelyek amennyiben megvalósulnak, úgy a fél hiába kéri a bíróságtól keresettel jogos érdeke sérelmének megállapítását, mire a bíróság ítéletet hozhat, az eredeti állapot már nem állítható helyre, a jogsérelem már ténylegesen nem orvosolható. Az azonnali jogvédelem intézménye erre kínál megoldást.

Az azonnali jogvédelemmel a Kp. külön fejezetben, a IX. fejezetben foglalkozik. Az azonnali jogvédelem igénybevételére az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység, vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti. Az azonnali jogvédelem célja a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása. E három cél miatt lehet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságtól azonali jogvédelmet kérni [Kp. 50. § (1) bekezdése], ami a pert megelőzően, a keresetlevéllel együtt is, valamint a per folyamatban léte alatt bármikor - és többször is - előterjeszthető. Fontos azonban, hogy az azonnali jogvédelem vonatkozásában a bíróságnak nincs lehetősége hiánypótlás kibocsátására. A kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen pedig a fél még fellebbezéssel sem élhet.

A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák és - amennyiben vannak ilyenek - az ezek igazolására szolgáló okiratokat is csatolni kell. A kérelmet megalapozó tények vonatkozásában bizonyítás nem szükséges, elegendő azok valószínűsítése. Fontos, hogy hiánytalan kérelmet terjesszenek elő az ügyfelek, hiszen a bíróságnak fentiek szerint hiánypótlás elrendelésére nincsen lehetősége.

A felek kérelemre, de a bíróság hivatalból is az azonnali jogvédelmet elrendelő végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az azonnali jogvédelmet biztosító végzés az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésével veszti hatályát. Abban az esetben, ha a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, akkor az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmaradhat.

 

Az azonnali jogvédelem négy eszközét ismeri a Kp.:

 

[1] A halasztó hatály elrendelése:
A halasztó hatály elrendelése gyakorlatilag a végrehajtás felfüggesztését jelenti, amelyet a jelenlegi Pp. is ismer. A halasztó hatály elrendeléséről kizárólag akkor lehet értelemszerűen szó, ha a keresetlevél benyújtásának önmagában nincsen halasztó hatálya. Nagyon fontos, hogy a halasztó hatályt a bíróság akár részlegesen, akár teljesen is elrendelheti. A halasztó hatály elrendelésének eredménye az, hogy a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható és az egyéb módon sem hatályosulhat.

 

[2] A halasztó hatály feloldása:
A halasztó hatály feloldása új jogintézmény, bevezetésének indoka az, hogy a Kp. szerint két esetben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. Ilyen esetekben a bíróságnak lehetősége van azt részben vagy egészben feloldani. A halasztó hatály feloldása esetén a közigazgatási cselekmény tehát végrehajtható, annak alapján a jogosultság gyakorolható és egyéb módon is hatályosulhat. A halasztó hatály feloldása így tehát éppen ellentéte a halasztó hatály elrendelésének.

 

[3] Ideiglenes intézkedés:
Az ideiglenes intézkedés a közigazgatási perekben kizárt volt, a polgári perjog azonban régóta ismeri e jogvédelmi eszközt. A közigazgatási bíróságok hatáskörének bővülésével mindenképpen az ideiglenes intézkedés lehetőségét meg kellett teremteni. Az ideiglenes intézkedés törvényi szabályozása [Kp. 54. §] azonban túlságosan tágra sikerült. Gyakorlatilag a bíróság mérlegelésére bízta a törvényhozó, hogy amennyiben a halasztó hatály elrendelése vagy feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem alkalmas, a bíróság bármely, a jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedést megtehessen. Ennek kereteit a perben hozandó határozat, illetve a törvényi rendelkezések szabják csak meg. Ideiglenes intézkedésről szóló döntés esetén van helye bizonyításnak, de csak abban az esetben, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el.

 

[4] Előzetes bizonyítás:
Az előzetes bizonyítás szintén a polgári perben ismert, és gyakran alkalmazandó eljárás. Két esetben rendelhető el: egyrészt, ha a bizonyítás a per folyamán vagy annak későbbi szakaszában már nem lenne sikeresen lefolytatható, illetőleg jelentős nehézséggel járna, másrészt, ha a törvény egyik alapelvét, a per ésszerű időn belül történő befejezését elősegíti. A kérelmet itt is elegendő valószínűsíteni, de meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat, valamint azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye lehet. Fontos, hogy az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél és érdekelt is felhasználhatja. Az előzetes bizonyítás eredménye tehát a per mikénti eldöntését elősegítheti. A peres felek jogorvoslattal csak az előzetes bizonyítási kérelem elutasítása esetén élhetnek.

(dr. Sipos Balázs)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

29

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR