Egy egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenysége mellett egyben munkaviszonyban áll és előadóművészeti tevékenységet is folytat. Főállásában zenetanár, munkaideje heti 40 óra. Előadóművészeti tevékenységére az egyszerűsített közteher fizetési módot (ekho) választotta.

Az egyéni vállalkozó könyvelője egyszer csak szembesült azzal, hogy a vállalkozót a zenetanári állásában a munkáltatója év közben 3 hónapra kijelentette. Az év végén kiadott igazolás alapján derült ki, hogy 3 hónap megszakítás van. A könyvelő szerint erről év közben igazolások nem kerültek kiadásra, módosítani pedig úgymond már nem tudnak, illetve a könyvelő kifejezett kérése ellenére már nem is akarnak.
A könyvelő pedig töpreng, hogy ilyen esetben mit is lehet (mit is kell) tenni.

Hát, először is, nem tudjuk miféle munkaszerződése lehet ennek a zenetanárnak, hogy csak úgy év közben 3 hónapra ki lehessen jelenteni. Ez a kijelentés minden bizonnyal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése szerinti, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal összefüggő biztosítási jogviszony keletkezésére, megszűnésére, szünetelésére vonatkozó bejelentés lehet.

Ami a megoldás lehet.

A könyvelőnek a megbízója nevében visszamenőlegesen 3 hónapra önellenőrzést kell végrehajtania. Három hónapon keresztül az egyéni vállalkozó nem számított biztosított mellékfoglalkozású egyéni vállalkozónak, hiszen erre az időre biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozóra változott, és bizony ilyen esetben a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót legalább a minimum járulékalap, a minimum adóalap után meg kell fizetni.
Másrészt nem árt utána nézni az ekho szerinti adózásnak sem. Tudniillik annak, hogy a háromhavi munkaviszony-kiesés mellett is szinkronban van-e az általánosan adózó (járulékozó) jövedelem éves összege az érvényesített ekho-alappal. Az egyszerűsített közteherviselésről a 2005. évi CXX. törvény tartalmaz rendelkezéseket. E törvény szerinti felső határig akkor választható az ekho, ha az érintett magánszemély általános szabályok szerint adózó, járulékozó jövedelme (például munkaviszonyból származó jövedelem, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén szerzett jövedelem) az adóévben eléri a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér tizenkétszeresét.
Egyéb esetben az évi 60 millió forintnak (ez egy zenével foglalkozó személy felső határa, ameddig maximum az ekho-t választhatja) olyan hányada vehető figyelembe, amely az előbb említett minimálbér tizenkétszereséhez viszonyítva képvisel.
Megjegyezzük, hogy a magánszemély 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekho-alap után, amely az adóévben a most tárgyalt összeghatárt meghaladja.

(dr. Futó Gábor)