ÖSSZEFOGLALÓK
Az üzemi baleset fogalmát a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. (a továbbiakban: Ebtv.) törvény határozza meg, egyébként a nyugdíjbiztosításra kiterjedően is. Üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) esetén az általánoshoz képest jóval kedvezőbb társadalombiztosítási ellátások (szolgáltatások) állapíthatóak meg. Ezek: baleseti egészségügy szolgáltatás (térítésmentesen nyújtott gyógyszer, egyéb ellátás), baleseti táppénz, baleseti járadék, baleseti hozzátartozói nyugellátások.
Munkába menet, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset üzemi jellege azonban csak akkor állapítható meg, ha e közben a munkával való kapcsolat tartósan nem szakadt meg. Abban az esetben, ha a dolgozót ért baleset munkába menet, vagy a munkából történő távozása után következett be, vizsgálni kell, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetőleg a dolgozó közvetlenül a munkája befejezése után indult-e lakására, útját pedig magánügyei végzése miatt hosszabb időre nem szakította meg, esetleg oly módon is, hogy az említett legrövidebb útról letért. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek biztosítása végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek, nem minősül indokolatlan útmegszakításnak.
Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset sem, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még, vagy már a saját lakása területén éri.
Üzemi balesetnek tekinthető viszont a társasházban lévő lakások tulajdonosainak a közös használatra szolgáló lépcsőházban, illetőleg a folyosón elszenvedett baleset is, ha az a tulajdonost a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Nem üzemi baleset a családi ház tulajdonosának az a balesete, amely őt a házhoz tartozó ingatlan területén éri.
Megjegyezzük még, hogy az üzemi baleset esetén járó baleseti táppénz – a sima táppénzhez viszonyítva jóval kedvezőbb – általában 100 százalékos mértékű, ha azonban úti balesetről van szó, akkor csak 90 százalékos.
A munkajogi munkabaleset és a társadalombiztosítási üzemi baleset fogalma nem fedik egymást. Ennek ellenére a munkabaleset körébe nem tartozó üzemi balesetet is a munkáltató (illetőleg az erre kötelezett szerv) köteles kivizsgálni, és „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíteni. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő balesetek bizonyítását szolgálja. Ilyen a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset, de e körbe tartozik a közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során bekövetkezett baleset is.
Egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, illetőleg mezőgazdasági őstermelő üzemi balesete esetén (ide értve az úti balesetet is), e személy bejelentése alapján a lakóhelye szerint illetékes járási hivatal egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerve veszi fel az „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-et, szükség esetén a munkavégzés helye szerinti járási hivatal egészségbiztosítási szervének közreműködését kérve. Megjegyezzük, hogy egészségbiztosítási feladatokat 2017. január 1-jétől a megyeszékhelyen működő járási hivatalok látnak el, a Fővárosban és Pest megyében ez a szerv a XIII. Kerületi Hivatal. Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatala illetékessége tehát Budapest főváros és Pest megye egész területére kiterjed.
Amennyiben a baleset üzemisége a rendelkezésre álló okmányok, igazolások alapján nem tisztázható, további adatok és nyilatkozatok beszerzése is szükséges lehet. Ilyenek például:
– olyan tanúk nyilatkozata, akik a balesetnél jelen voltak,
– a sérültet az orvoshoz (kórházba, rendelőintézetbe) szállító vagy ezt segítő személy nyilatkozata,
– amennyiben mentőszállítás történt, az Országos Mentőszolgálat eseménynapló-kivonata,
– rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása, véleménye,
– nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől, hogy az elsősegélyt mikor és hol nyújtották, valamint a sérült a baleset lefolyásáról milyen tájékoztatást adott.
Azt, hogy az adott esetben a baleset üzemiségének megállapításához milyen igazolásokra van szükség, mindig az összes körülmény gondos mérlegelése alapján kell eldönteni.
A Szerző ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő.
(dr. Futó Gábor)
További hírek
A fogyasztóvédelmi bírságok is emelkedtek
Regisztrációs- és foglalkoztatási díj az új vendégmunkás-törvényben
Tudnivalók az egy összegben esedékes gépjárműadóról
Egyszerűsített foglalkoztatás megszűnéskor kiadandó igazolások
Rendhagyó vendégigények hatékony kezelése
Magánszemélyek készpénzfizetésének korlátozása
Vármegyebérlet számfejtése
Sosem késő a göngyölítés és szünetelés szabályait átismételni
Betegszabadság és táppénz a gyakorlatban
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
29
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR