A tankerületi központok megalakulása

Az emberi erőforrások minisztere 2016. július 19-én átadta a felkérést a leendő tankerületi központok vezetőinek. A tankerületi központok – a 2016. évi CXXVI. törvénnyel – 2016. november 30-án létrejöttek annak érdekében, hogy az átalakítással összefüggő tájékoztatás és az érintett közalkalmazottak, illetve munkavállalók átvétele jogszerűen megvalósulhasson.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) módosításával 2016. november 30-ától a törvény hatálya kiterjed az ettől a naptól megalakult tankerületi központokban foglalkoztatottakra, ezzel a megszűnő tankerületekben kormányzati, szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak a továbbiakban is ennek a törvénynek a hatálya alá tartoznak.

A Kttv. 3. § (9) bekezdése szerint az állami intézményfenntartó központ, 2017. január 1-jétől a tankerületi központok felett középirányító szervként belépő Klebelsberg Központ, valamint a tankerületi központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A tankerületi központ vezetőjének az illetményalap huszonhatszorosát meg nem haladó mértékű illetményét a KLIK vezetőjének javaslatára az emberi erőforrások minisztere állapítja meg.

A tankerületi központban foglalkoztatott kormánytisztviselő illetménykiegészítésének mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 30 százaléka, az érettségi végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 10 százaléka.

A tankerületi központok szervezete és a tankerületi központ igazgatójának munkáltatói jogkörei

A KLIK jogutódjaiként létrejött tankerületi központok a 134/2016. (VI. 10.) kormányrendelet 9. § (1) bekezdése szerint gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szervek, amelyek élén tankerületi igazgató áll. A tankerületi igazgatókat és a tankerületi központok gazdasági vezetőit 2017. január 1-je után a középirányító szervként működő Klebelsberg Központ elnökének javaslatára az oktatásért felelős miniszter nevezi ki, menti fel, bízza meg, illetve vonja vissza megbízását. Az igazgatóval és a tankerületi központ gazdasági vezetőjével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a Klebelsberg Központ elnöke gyakorolja.

A tankerületi igazgató gyakorolja 2017. január 1-jétől a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus- és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak felett a kinevezés és felmentés jogkörét. A munkáltatói jogok gyakorlását az igazgató vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre vagy vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottra átruházhatja. A közalkalmazottak kinevezése és felmentése tekintetében az intézményvezetőnek – az Nkt. 61. § (6) bekezdése alapján – javaslattételi joga van. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tankerületi központ igazgatója csak az intézményvezető által javasolt személyt nevezheti ki, illetőleg az intézményvezető javaslatára szüntetheti meg – felmentéssel – a közalkalmazott jogviszonyát. A tankerületi igazgató és az intézményvezető egyet nem értése esetén a Klebelsberg Központ elnöke dönt.
Az intézményvezető egyetértése nélkül is dönthet a tankerületi központ igazgatója a hozzá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógusok és nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörökben dolgozók felmentéséről, illetőleg rendkívüli felmentéséről, ha annak oka az, hogy a közalkalmazott jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az átszállással összefüggő tájékoztatási kötelezettség

Az átalakulással a megszűnő KLIK jogutódjaként létrejött ötvennyolc tankerületi központ lesz a fenntartásukban álló, korábbi, KLIK-fenntartásban álló intézmények tekintetében az átvevő. Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében az Mt. VI. fejezetének a munkáltató személyében bekövetkezett változásra vonatkozó rendelkezéseit a Kjt. 24. §-ának (3)−(5) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy az intézményekben az átadás idejében határozott vagy határozatlan közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezők esetében az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti. Az átadó munkáltató megszűnésével a kötelezettség teljesítése az átvevőre hárul.

Az átvétel előtt az átadó munkáltató köteles tájékoztatni az átvevőt az átszállással érintett munkaviszonyból és tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. Az átvevő az átszállást megelőzően legkésőbb 15 nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot, illetőleg a közalkalmazotti megbízottat, ennek hiányában az érintett munkavállalókat
− az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
− az átszállás okáról,
− a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint
− a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.

Az átszállással a KLIK intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak, valamint az intézményműködtetésben résztvevő, önkormányzati vagy önkormányzat által intézményüzemeltetési feladat ellátására létrehozott költségvetési szervben foglalkoztatottak munkáltatója 2017. január 1-jétől az illetékes tankerületi központ lesz. Amennyiben a közalkalmazott nem vállalja a továbbfoglalkoztatást, jogviszonya a Kjt. 24. § (4) bekezdésének megfelelően, lemondással szűnik meg. Ez a lemondás azonban lényegesen eltér a Kjt. 28. §-a szerinti lemondástól, amelynek részleteit az alábbiakban fejtjük ki:
− a lemondás joga azt átadást követő 30 napon belül gyakorolható,
− a közalkalmazott a lemondást köteles megindokolni,
− az alábbi feltételekkel akkor szüntethető meg a jogviszony, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát lemondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna, ez esetben
− a Kjt. 33. § (2)−(3) bekezdése szerinti felmentési idő – ennek felében a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés – és a Kjt. 37. §-a szerinti végkielégítés illeti meg.