ÖSSZEFOGLALÓK

Amit a sztrájkjogról tudni érdemes
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Bár a sztrájk, azaz a munkabeszüntetés, munkaharc jogi szabályozottsága 1989-be vezet vissza (a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény), jelenleg is ezen, időközben többször módosított jogszabály, valamint a sztrájkkal kapcsolatos bírósági gyakorlat az irányadó a sztrájkjog tekintetében. A bírósági gyakorlatot egészítette ki a Kúria a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéseiről tárgyú 1/2013.(IV.8.) KMK véleményével.

2016. április 26.

A Sztrájk törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – a törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga.

A Kúria a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéseiről tárgyú 1/2013.(IV.8.) KMK véleményében kifejtette, hogy a sztrájkjog gyakorolhatósága tekintetében a konkrétan megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni. Amennyiben valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekei biztosítására irányul és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti. A sztrájkjog gyakorlása, mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog kifejezett tiltó törvényi rendelkezés hiányában nem korlátozható, a munka törvénykönyve szerinti kollektív munkaügyi vita alanyai között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő, kollektív szerződéses, vagy annak minősülő megállapodás eléréséhez biztosított jogra nem szűkíthető. A sztrájkjog nem kizárólag csak a munkáltató és a munkavállaló viszonylatában értelmezhető. A munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos (gazdasági és szociális) jogot, kötelezettséget ugyanis nemcsak a munkáltató, hanem kívülálló személy, vagy szerv is gyakorolhat, akinek az intézkedése ez esetben munkáltatói intézkedésnek minősül (Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.900/2009/3.). A nemzetközi gyakorlat szerint is a sztrájk a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdaság-, szociálpolitikai, és munkaügyi kérdések megoldását szolgálhatja.

A 575/2001. számú munkaügyi elvi határozatban a Legfelsőbb Bíróság például megállapította, hogy a munkavállalók azon követelése, miszerint a munkáltató továbbra is vállalja a tagdíjak levonását, nem volt jogellenes, mert ez a követelés olyan érdeket érintett, amely miatt a munkavállalókat megillette a sztrájk joga.

Szintén törvényi alapelv, hogy a sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.

A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos.

Sztrájk akkor kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy ha az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.

A Legfelsőbb Bíróság (jelenleg Kúria) 1253 /2005. számú munkaügyi elvi határozata kimondta, hogy az országosan meghirdetett ágazati sztrájk keretébe tartozó rész-sztrájk esetén a sztrájk az egyeztető eljárás szempontjából jogszerű, ha a követelések országos szinten való előterjesztése és egyeztetése megtörtént.

Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban részt vevő képviselőjét. A Kúria KMK vélemény ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a Sztrájk törvény ugyan nem mondja ki a Kormány jogképességét a törvény szerinti nemperes eljárásokban, de mivel anyagi jogszabályként konkrétan megjelöli a Kormányt, ami kijelöli az egyeztető eljárásban részt vevő képviselőjét, a Sztrájk törvény alapján indított nemperes eljárás kérelmezője, illetve kérelmezettje e törvényben meghatározott speciális esetben a Kormány lehet, amit a kijelölt képviselője képviselhet. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók, kérelemre, kötelesek képviselőjüket kijelölni.

Az egyeztetés ideje alatt is egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg (a gyakorlatban ez az ún. figyelmeztető sztrájk).

Jogellenes a sztrájk az alábbi esetekben:
-    ha az nem a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeik biztosítására irányul;
-    sztrájkjoggal való visszaélés esetében;
-    egyeztetési szabályok megszegése esetén;
-    a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál (így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél), ha az a még elégséges szolgáltatás teljesítését gátolja;
-    az Alaptörvénybe ütköző cél érdekében,
-    olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik;
-    kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.

Utóbbi szabály kapcsán utalunk a bírói gyakorlatra: a 259/2000. számú munkaügyi elvi határozat értelmében a sztrájkjog nem korlátlan, hanem az a törvény rendelkezéseihez igazodik. Ehhez képest jogellenes a sztrájk a kollektív szerződésben foglalt megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.

Nincs helye továbbá sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására.

Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná (ilyen lehet például az árvízi védekezés).

A Sztrájk törvény külön rendelkezik az ún. szolidaritási sztrájkról: a szakszervezeteket megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének joga. Szolidaritási sztrájk esetén az előzetes egyeztetés mellőzhető. A bírói gyakorlat szerint (Legfelsőbb Bíróság 1253 /2005. számú munkaügyi elvi határozata) a szolidaritási sztrájk esetén az egyeztető eljárás azért mellőzhető, mert a szolidaritási sztrájk nem saját sztrájk-követelésre irányul, így arról a felek érdemben nem tárgyalhatnak. E határozat szerint a szolidaritási sztrájk fogalmát a törvény nem határozza meg, ez alatt általában nem a saját célt, hanem elsődlegesen idegen célt szolgáló munkaharcot értik (szolidaritási vagy szimpátia-sztrájk). Ez az értelmezés áll összhangban azzal a törvényi rendelkezéssel, hogy szolidaritási sztrájk esetén a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás mellőzhető, mert ilyen esetben a vitatott cél nem saját cél, hanem idegen cél, arról a felek érdemben nem tárgyalhatnak.

A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést kötelesek lefolytatni a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.

Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Ilyen törvény például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény, amely rendelkezik a még elégséges szolgáltatásról a személyszállítási szolgáltatások tekintetében. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szintén szabályozza, hogy sztrájk esetén mely szolgáltatások biztosítása, milyen mértékben és feltételekkel tartozik a még elégséges szolgáltatás körébe. A törvényben foglaltak megszegése esetén a sztrájk jogellenes.

Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.

Az elégséges szolgáltatás tekintetében lefolytatott eljárásra a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság bír illetékességgel.

A Kúria 1/2013.(IV.8.) KMK véleménye értelmében a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a bíróságnak a felek által megtett ajánlatok külön-külön való vizsgálatával az egyik fél által tett ajánlat elfogadásáról rendelkező határozat meghozatalával lehetséges döntenie. A Sztrájk törvény elsődlegesen a megállapodásról rendelkezik, ebből következően az erre irányuló egyeztetést a felek nem kezelhetik formálisan, hanem akkor járnak el a törvény céljának megfelelően, ha érdemben és komoly, szakmailag alátámasztott ajánlattal egyeztetnek. A még elégséges szolgáltatásról való egyeztetés nem irányulhat a sztrájk megakadályozására teljesíthetetlen, a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. Másik oldalról: a sztrájkot kezdeményezőknek is annak ismeretében kell egyeztetési ajánlatot tenniük, hogy a még elégséges szolgáltatás vállalása a sztrájkot megelőző érdekből rájuk kötelező, tehát a legminimálisabb ajánlat nem biztos, hogy rendeltetésszerű.

A nemperes eljárásra biztosított szűk határidőre tekintettel a felektől különösen elvárható, hogy – megállapodás hiányában – a bíróság előtti eljárásban a munkajogi alapelveknek (így a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködési kötelezettség, rendeltetésszerű joggyakorlás) megfelelő, komoly, szakmailag kellően alátámasztott nyilatkozatot tegyenek a még elégséges szolgáltatás mértékére és feltételeire – amelyeket az előzetes egyeztetés során kölcsönösen értékeltek a megegyezés szándékával – annak tudatában, hogy amennyiben ennek, valamint a Sztrájk törvény 3 szerinti tilalomnak – miszerint nincs helye sztrájknak, ha az az életet, egészséget, a testi épséget, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná – a végső ajánlat nem felel meg, a bíróság a döntését a másik fél végső javaslata szerint meghozhatja, vagy a kérelem elutasításáról dönthet.

A még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei megállapítását ugyan a törvény szerint bármelyik fél kérheti, ugyanakkor mivel – megállapodás hiányában – az arról való jogerős bírósági döntés a tervezett sztrájk megtarthatóságának törvényi feltétele, nyilvánvalóan az kérelmezi, akinek a sztrájk megtartásához érdeke fűződik. Nem elegendő ezért csupán e körben a bírósági döntés kezdeményezése, a kérelemnek határozottnak, pontosnak kell lennie: elengedhetetlen, hogy a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei megállapítására irányuló kérelem konkrétan tartalmazza a kérelmező szakmailag alátámasztott, felelősen megtett végső ajánlatát. Ennek hiányában a kérelmezőt indokolt hiánypótlásra felhívni és amennyiben az eredménytelen, ennek jogkövetkezményét kell levonni.

A kérelmezettnek a kérelemben foglaltak ismeretében kell előterjesztenie az ellenkérelmét. Ez az adott eljárás keretei között feltételezi, hogy a kérelmezett – amennyiben az ellenkérelme nem az eljárás megszüntetésére irányul – a még elégséges szolgáltatás mértékére és feltételeire nézve megteszi a saját, szakmailag alátámasztott, felelősen megtett végső ajánlatát.

A bíróság érdemi döntésének a kérelmező kérelme, illetőleg a kérelmezett ellenkérelme szab határt. A bíróság a kérelmező által ajánlott nagyobb munkabeszüntetés lehetőségében a kérelmezett munkáltató által ajánlott esetleg kisebb munkabeszüntetés lehetősége (mint többben a kevesebb) benne foglaltatik, ezért nincs eljárásjogi akadálya a még elégséges szolgáltatás feltételei és mértéke megállapításának a kérelmezett végső ajánlata szerint, amennyiben az a közigazgatási és munkaügyi bíróság megítélése szerint megalapozott.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságnak annak vizsgálata során, hogy a döntése alapjául elfogadja-e valamelyik fél végső ajánlatát, figyelemmel kell lennie valamennyi elé tárt szakmai és egyéb érvre, amely a felek között a megállapodás meghiúsulását megelőzően elhangzott, ezért az e körben folytatott tárgyalások jegyzőkönyvében foglaltak értékelése szükséges. A törvényhozó a sztrájkjog gyakorlását ellehetetlenítő magatartások megakadályozása érdekében rövid (öt munkanap) eljárásjogi határidőt határozott meg, amely határidő rövidsége részletes bizonyítás lefolytatására, szakvélemény beszerzésére, esetleg szakvélemények ütköztetésére nem ad módot, ezért a feleknek kell felelősséget vállalniuk a végső ajánlatuk komolyságáért, az abban foglaltak működőképességéért. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételét megállapító törvényi szabályozás hiányában csak ez esetben van lehetőség a sztrájk megtartására annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez.

A még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló eljárástól adott esetben különbözik a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének vizsgálatát célzó bírósági, nemperes eljárás. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több közigazgatási és munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálására a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság öt munkanapon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után dönt. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ügy összes iratával együtt a beérkezése napján fel kell terjeszteni a másodfokú bírósághoz. A másodfokú bíróság öt munkanapon belül dönt.

Látható, hogy a Sztrájk törvény két nemperes eljárást is szabályoz. Az egyik az elégséges szolgáltatás mértéke tekintetében, míg a másik a sztrájk jogszerűsége (jogellenessége) körében foglal állást.

A fent hivatkozott KMK vélemény értelmében a Sztrájk törvényben szabályozott két nemperes eljárás közötti lényeges különbség, hogy az elégséges szolgáltatás mértéke tekintetében lefolytatott eljárásnak kizárólag a sztrájk megtartását megelőzően lehet helye, míg sztrájk jogszerűsége (jogellenessége) körében folytatott eljárásnak a tényleges munkabeszüntetés előtt és azt követően is. A törvény szerint mindkét eljárás kizárólag az erre irányuló kérelem alapján indul, a kérelem előterjesztésére jogosultak azonban nem azonosak. Az elégséges szolgáltatás mértéke tekintetében lefolytatott eljárás a sztrájkot megelőző egyeztetésben résztvevő ellenérdekű felek bármelyikének kérelmére, míg a sztrájk jogszerűsége (jogellenessége) körében folytatott eljárás annak a kérelmére indulhat, akinek a jogszerűség, vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik.

A Sztrájk törvény rendelkezéseiből nem vonható le olyan következtetés, hogy a törvényben szabályozott két önálló, egymástól független eljárás közül bármelyik a másik eljárás előfeltételét képezné. Azaz, amennyiben a kérelmező kérelme a sztrájk megtarthatósága érdekében a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei megállapítására irányul, a bíróságnak nem kell a tervezett sztrájk jogszerűségét, illetve jogellenességét vizsgálni.

A Kúria KMK véleménye kitér arra, hogy az előbbiektől eltérő kérdés az, ha ugyanazon nemperes eljárásban, vagy azzal egy időben megindított másik nemperes eljárásban, utóbbi esetben legfeljebb a megindított eljárás elsőfokú befejezéséig a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási és munkaügyi bíróságnak ugyanazon dolgozói csoport (szakszervezet) által ugyanazon időben tervezett sztrájk tekintetében a sztrájk jogszerűségéről, illetve jogellenességéről, valamint a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről is döntenie kell. Ez esetben értelemszerűen a munkabeszüntetés (a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről való megállapodás hiányában) jogszerűen nem kezdődhet el, ezért ez esetben a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránti kérelem elbírálásának célszerűen meg kell előznie a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről való döntést.


A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető.
A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok, azonban a sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. A munkaviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.

Munkajogi aspektusból nézve szükséges még megjegyezni, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében nem lehet a munkavállalót kölcsönözni a sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére. . Ebből azonban nem következik az, hogy azok a kölcsönzöttek, akik már korábban, tehát a sztrájk előtt is a munkáltatónál dolgoztak, ne dolgozhatnának a sztrájk időtartama alatt is.

Ugyanakkor a Sztrájk törvény kifejezetten nem tiltja a sztrájk idején új munkavállalók felvételét (ide nem értve az új kölcsönzöttek kikölcsönzését, lásd fentebb). A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) korábbi elvi döntésében azt már kifejtette, hogy mivel a sztrájk a munkáltatónak veszteséget okoz, ennek csökkentése érdekében a sztrájkban részt nem vett munkavállalóit olyan feladatok ellátására utasíthatja, amelyek egyébként a sztrájkoló munkavállalók munkakörébe tartoznak. E körben akár rendkívüli munkavégzés elrendelésére is sor kerülhet (EBH 2000.361). Annak a megítélésekor, hogy a sztrájkjog adott esetben valamely munkáltatói intézkedés folytán sérülhet-e, ügydöntő jelentősége a munkáltató által végzett tevékenység megítélésének lehet, annak, hogy az alapvető szolgáltatásnak minősíthető-e. A kizárólag ilyenként minősülő tevékenység végzésére új munkavállaló felvétele a sztrájk idejére nem eredményezheti a sztrájkjog csorbítását, nem minősül a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszköznek és nem valósít meg rendeltetésellenes joggyakorlást.

Az is kiemelést érdemel, hogy az üzemi tanács a munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles, sztrájkot nem szervezhet, a sztrájkot nem támogathatja, és nem akadályozhatja. Az üzemi tanács sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

(dr. Rátkai Ildikó)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

14

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR