Erről és igénybevételének feltételeiről az intézmény vezetőjének tájékoztatnia kell az érintettet az alábbi alkalmakkor:
− a beíratáskor vagy
− az ellátás igénybevételének megkezdésekor, illetve
− az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés feltételeinek megváltozásakor.

A szünidei gyermekétkeztetés megszervezésére a gyermek lakóhelye, vagy ha a gyermek életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat a köteles. A megszervezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a déli meleg főétkezés elfogyasztására elsődlegesen a településen kerülhessen sor. Ha a helyben történő elfogyasztásra nincs lehetőség, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható. Ha az étel helyben történő elfogyasztása biztosított, de azt a gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége vagy egyéb ok akadályozza, a részére biztosított étel elvitelét a szülője, illetve más törvényes képviselője vagy a szülő, más törvényes képviselő által megbízott személy számára lehetővé kell tenni. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor az étel másik arra jogosult gyermek számára átadható.

A települési önkormányzatnak a szünidei gyermekétkeztetést a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott
− őszi, téli és tavaszi tanítási szünet, valamint az ezen időtartamra eső, a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, illetve az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon, továbbá
− a nyári tanítási szünet időtartama alatt legalább negyvenhárom munkanapon, valamint
− az ezen időtartamra eső, a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon kell biztosítania.

Természetesen ez az időtartam lerövidül a gyermek más településen történő táboroztatása vagy más okból való akadályoztatása esetén a táborozás, illetve az akadályoztatás idejével.

A hatályba lépő rendelkezésekkel a települési önkormányzat jegyzőire is újabb feladat hárul tájékoztatási kötelezettség keretében. A tájékoztatási kötelezettségnek írásban kell eleget tenni, határideje három időponthoz köthető, és a tájékoztatással egyidejűleg meg kell küldeni az igényléshez szükséges nyilatkozatot.

A jegyző minden év szeptember 15-éig tájékoztatja írásban azon hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, akinek gyermeke tekintetében a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet az adott év szeptember 1-jén fennáll
− az évközi szünet időtartamára eső szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről,
− az igénybevétel módjáról, valamint
− a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról,
− helyszínéről és módjáról.

Amennyiben a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet május 1-jén fennáll,
− a nyári szünet időtartamára eső szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről,
− az igénybevétel módjáról, valamint
− a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról,
− helyszínéről és módjáról minden év május 15-éig meg kell történnie a tájékoztatásnak.

A harmadik időpont − amikor a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával egyidejűleg történik a tájékoztatás − megjelölésére akkor kerül sor, ha a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet az adott év szeptember 1-je és a következő év április 30-a között, vagy az adott év május 1-je és augusztus 15-e között került megállapításra.

A jegyző a tájékoztató címzettjeiről értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot. Az igényléshez szükséges nyilatkozat az évközi szünet időtartama kivételével a nevelési év, tanév során bármikor benyújtható, illetve módosítható.

A jegyző minden egyes szünidei gyermekétkeztetés megkezdése előtt a helyben szokásos módon, valamint az intézményi gyermekétkeztetést biztosító intézményeken keresztül felhívja a jogosultak figyelmét a szünidei gyermekétkeztetésre, annak időtartamára és helyszínére, továbbá megvizsgálja, hogy a szünidei gyermekétkeztetés megkezdésekor a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete az azt megállapító határozat alapján fennáll-e. Ha a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete a szünidei gyermekétkeztetés megkezdését megelőző harmincadik napon fennállt, azt a gyermekétkeztetés megkezdésekor is fennállónak kell tekinteni. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a gyermek nem jogosult a szünidei gyermekétkeztetésre, erről írásban értesíti a szünidei gyermekétkeztetést igénylő szülőt, más törvényes képviselőt.

A hatályba lépő rendelkezéseket 2015−2016. nevelési évben, tanévben is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy a települési önkormányzat jegyzője a 2015−2016. nevelési évben, tanévben
− a tavaszi szünet időtartamára eső szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről,
− az igénybevétel módjáról, valamint
− a szünidei gyermekétkeztetés biztosításának időtartamáról,
− helyszínéről és módjáról szóló írásbeli tájékoztatást 2016. február 15-éig küldi meg azon hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjének, más törvényes képviselőjének, akinek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete 2016. február 1-jén fennáll.

Akinek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét 2016. február 1-je és március
23-a között állapítja meg a jegyző, akkor a tájékoztatást a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával egyidejűleg küldi meg azon hátrányos helyzetű és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjének, más törvényes képviselőjének.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2016. január 1-jei módosításával a gyermekétkeztetés bekerült a pénzbeli és természetbeni ellátások közé. A települési önkormányzat természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést. A gyermekétkeztetés eddig
− térítési díj ellenében igénybe vehető,
− ingyenes vagy
− kedvezményes étkezést foglalt magában.

Ez a felosztás a továbbiakban annak igénybevételi időpontja szerint
− intézményi gyermekétkezésre és
− szünidei gyermekétkezésre osztható.

Az intézményi gyermekétkezés lehet térítési díj ellenében igénybe vett, valamint ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés.

Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére
− a bölcsődében,
− az óvodában,
− a nyári napközis otthonban,
− az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,
− az általános iskolai és – ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
− a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében,
− a 21/C. §-ban foglaltak szerint a bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában a nyári szünet, illetve a tanítási szünetek időtartama alatt.

Az első hat pontban felsoroltak tartoznak az intézményi gyermekétkeztetés fogalma alá, az utolsó pont pedig a szünidei gyermekétkeztetést jelöli.

Az önkormányzatnak az intézményi gyermekétkeztetést
− az általa fenntartott
o    bölcsődében és
o    óvodában, továbbá
− a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott
o    nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben,
o    bentlakásos intézményben,
o    a köznevelési fenntartó által fenntartott kollégiumban elhelyezett gyermekek részére kell biztosítania.

Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat ennek a feladatnak az ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.

Amennyiben a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben
− a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon
o    a reggeli főétkezést,
o    a déli meleg főétkezést, valamint
o    tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,
− a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben
o    a déli meleg főétkezést, valamint
o    tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.

Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

Bentlakásos intézményben a gyermekétkeztetés
− az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon
o    a reggeli és
o    vacsora főétkezést, továbbá
− az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon kívül
o    a reggeli, ebéd és vacsora főétkezéseket, valamint
o    a tízórai és uzsonna kisétkezéseket foglalja magában.

Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani
− a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
o    rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
o    tartósan beteg vagy fogyatékos, illetve olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
o    olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
o    olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének százharminc százalékát vagy
o    nevelésbe vették.
− az 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
o    rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
o    nevelésbe vették.
− az első két pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el,
− az 1–8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
o    nevelésbe vették, vagy
o    utógondozói ellátásban részesül.

Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj ötven százalékos normatív kedvezményével kell biztosítani
− az 1–8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
− az 1–8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy a tanuló nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben,
− az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben.

A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést
− a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és
− a fent megjelölt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.

Amennyiben a települési önkormányzatnak kötelező a szünidei gyermekétkeztetés biztosítása, azt olyan módon teljesíti, hogy
− a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára
− a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt, valamennyi munkanapon,
− a bölcsődei és óvodai nevelésen kívüli gyermek részére a nyári szünetben legalább negyvenhárom munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,
− az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon köteles azt megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.