Meghatározott adózói kör minősítése

NAV minősíti a cégjegyzékbe bejegyzett adózókat és ún. áfaregisztrált adóalanyokat.
Áfaregisztrált adóalany olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amellyel összefüggésben belföldön adófizetésre kötelezett.

A minősítést a NAV negyedévente végzi el a negyedév utolsó napján fennálló állapot alapján.
A minősítés alapján e körbe tartozó adózó lehet megbízható, vagy kockázatos.
Adózó nem kaphat minősítést, ha nem felel meg a megbízható adózóval szemben támasztott követelményeknek, valamint kockázatos adózónak sem tekinthető.
Adózó kapott minősítését, vagy a minősítésének elmaradását 6 hónapon belül (jogvesztő határidő) megkifogásolhatja. A kifogás elutasításáról a NAV határozatot köteles hozni, amellyel szemben fellebbezés nyújtható be. Ha a NAV a benyújtott kifogást elfogadja, akkor erről az adózót tájékoztatás útján értesíti.

Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód akkor megbízható adózó, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha bármely jogelőd ezen időpontban kockázatos adózó, akkor a jogutód is kockázatos adózónak minősül.
Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelődre vonatkozó minősítést.

Megbízható adózó

Megbízható adózóvá történő minősítéshez az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelni:
a) legalább 3 év folyamatosan működés, vagy legalább 3 év áfa-regisztráció,
b) tárgyévben és az azt megelőző öt évben, ha ennél rövidebb a működés időtartama, illetve regisztráció kezdetétől eltelt időtartam, akkor ezen időszakban (továbbiakban: meghatározott időszakban) a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg a megállapított küszöbértéket [tárgyévre megállapított adóteljesítmény (178. § 5. pont) 3%-át],
c) meghatározott időszakban az állami adóhatóság nem indított végrehajtási eljárást, ide nem értve az adónemek közötti átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
d) meghatározott időszakban nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
e) negyedév utolsó napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,
f) meghatározott időszakban nem állt és nem áll bevallások benyújtásának, vagy adó (adóelőleg) fizetésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-felfüggesztés [Art. 24/A. § (1) bekezdés c) pont] hatálya alatt,
g) meghatározott időszakban nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,
h) terhére a NAV által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg a megállapított küszöbértéket [tárgyévre megállapított adóteljesítmény (178. § 5. pont) 1%-át],
i) meghatározott időszakban nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
j) nem minősül kockázatos adózónak.

Kockázatos adózó

NAV legfeljebb 1 évre (minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számítva) kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek bármelyike fennáll:
a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [Art. 55. § (3) bekezdés] olyan adóhiány miatt, amely 2016. január 1-jét követő időpontban jogerőre emelkedett határozaton alapul,
b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [Art. 55. § (5) bekezdés] olyan adótartozás miatt, amelynek esedékessége 2016. január 1-jét követő időpont,
c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. § (6) bekezdés] olyan jogsértés miatt, amely 2016. január 1-jét követően valósult meg,
d) egy éven belül a NAV ismételt üzletlezárást rendelt el 2016. január 1-jét követően elkövetett jogsértés alapján.

A minősítés jogkövetkezményei megszűnnek, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alá kerül. Ha az említett eljárás jogutód nélküli megszűnése nélkül fejeződik be, akkor az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves időtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele.
NAV az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor megszünteti, ha az a) pont szerinti adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve b) pontban említett adótartozást az adózó megfizette.
Amennyiben a cégbejegyzésre kötelezett adózó, vagy áfaregisztrált adóalany a c), vagy d) pontban foglalt feltétel „teljesítése” miatt vált kockázatos adózóvá, akkor a minősítés 1 évig fennmarad.

Automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetősége megbízható adózó számára

Megbízható adózó részére NAV legfeljebb egyszer 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít kérelemre, vagy ún. ajánlat elfogadása esetén.
Ha megbízható adózó NAV-nál nyilvántartott tartozása (kivéve levont járulék és adó) 10 000 forint vagy azt meghaladó összeg, de legfeljebb 500 000 forint, akkor a megbízható adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére a NAV évente egyszer automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít.
Amennyiben a NAV által nyilvántartott tartozás (kivéve levont járulék és adó) 10 000 forint vagy azt meghaladó összeg, de legfeljebb 500 000 forint, akkor a NAV megbízható adózó részére elektronikus úton negyedévente ajánlatot küld, amelyben felajánlja 12 havi pótlékmentes részletfizetés lehetőségét. A 8 napos határidő jogvesztő, ezen határidőn belül nyilatkozni kell az ajánlat elfogadásáról, a határidő túllépése igazolási kérelemmel nem menthető ki.

Adóhatóság a kérelem, vagy ajánlat elfogadására vonatkozó nyilatkozat beérkezésétől számított 15 napon belül határozat kiadása útján biztosítja a részletfizetést. Amennyiben a megbízható adózó bármely részletet nem fizeti meg határidőben, akkor a még fennálló tartozás egésze esedékessé válik és az adóhatóság a fennmaradó tartozás után az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

Áfakiutalási határidő megbízható és kockázatos adózó esetében

2016. január 1-jétől a NAV kockázatos adózó részére a visszaigényelt áfát 75 napon belül utalja ki, függetlenül attól, hogy az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt.

2017. január 1-jétől a NAV megbízható adózó részére a visszaigényelt áfát 45 (2018. január 1-jétől 30) napon belül utalja ki, függetlenül attól, hogy az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja – számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben nem fizette meg vagy tartozása egészében más módon nem szűnt meg.

Hatósági eljárás

Az ügyintézési határidő változatlanul 30 nap marad.
Az eljáró adóhatóság vezetője az ügyintézési határidőt az Art. 120. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti eljárásokban annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő hosszabbításáról rendelkező végzésben a hosszabbítás indokait részletesen meg kell jelölni.

Az Art. 120. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás különösen a következőkre irányul:
a) adóalap, adó (adóelőleg), adómentesség, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség megállapítására,
b) költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására,
c) az ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezménye megállapítására,
d) törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére.

Az Art. 120. § (3) bekezdés szerinti, kérelemre induló hatósági eljárások a következők:
a) nyilvántartás vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos eljárás,
b) fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése,
c) adómérséklés,
d) adó soron kívüli megállapítása,
e) adó feltételes megállapítása.

Az Art. 120. § (4) bekezdése szerinti, hivatalból induló hatósági eljárások az alábbiak:
a) nyilvántartás vezetésével (ideértve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos,
b) hatósági adómegállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján (adókivetés, illetékkiszabás),
c) az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala.

Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, akkor a hatósági eljárás felfüggesztésre kerül. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az adózó jogosult, akkor erre őt az adóhatóság megfelelő határidő kitűzése mellett köteles felhívni. Ha az adózó az eljárást nem indítja meg, akkor az adóhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
Az adóhatóság egy alkalommal az ügyfél kérelmére is felfüggesztheti a hatósági eljárást, ha az kérelemre indult és nincs helye a hivatalból történő felfüggesztésnek.

Saját kézbesítővel történő kézbesítés

NAV saját kézbesítővel (olyan személy, aki a NAV-val szolgálati viszonyban vagy munkaviszonyban áll) is kézbesíthet iratot. Saját kézbesítő ugyanazon személyek részére adhatja át a kézbesítendő iratot, mint akiknek a postai úton történő kézbesítés esetén a postás.

Adóregisztrációs eljárás

Az adóregisztrációs eljárás 2016. január 1-jétől a következő személyekre is kiterjed:
– cégvezetők;
– valamennyi tagra, feltéve, hogy a társaság 50 százalékot elérő mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal nem rendelkezik.

Az adóregisztrációs eljárás során 2016. január 1-jétől az adóhatóság a következő tényállásokat is vizsgálja:
– a vezető tisztségviselőként megjelölt személy eltiltásra került-e ezen pozíció betöltésétől; és
– az adóregisztráció során vizsgálandó személy nincs-e eltiltva az általa folytatandó foglalkozástól.

Az adótartozásra vonatkozó összeghatárok a jelenleg hatályos 15 millió, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek. Az adóregisztrációs eljárás során az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. nap helyett a 360. napig terjedő időszakot vizsgálják.

Állami adóhatóság hatáskörének bővülése

Az Art. 79. §-a határozza meg, hogy mely közterhek megállapítására és beszedésére terjed ki a vámhatóság hatásköre és illetékessége. Ezekkel összefüggő fizetési könnyítési, adómérséklési kérelmeket 2016. január 1-jétől az állami adóhatóság bírálja el.
2016. január 1-jétől úgyszintén az állami adóhatóság folytatja le a végrehajtási eljárást a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség beszedése érdekében is.

Nyilvántartási kötelezettség szűkítése

2016. január 1-jétől az adóhatóság nem tart nyilván ezer forint alatti adótartozás, az adózó ezer forint alatti adótartozást nem köteles megfizetni, az adóhatóság ezer forintot el nem érő adó- visszatérítést, -visszaigénylést nem utal ki.

Magánszemélyt megillető automatikus részletfizetés

2016. adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásban a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély nyilatkozhat úgy, hogy az általa befizetendőként bevallott, együttesen 200 ezer forintot el nem érő személyi jövedelemadó és egészségügyi-hozzájárulás megfizetésére 6 havi pótlékmentes részletfizetést kér.

Ellenőrzési határidő

Cégbejegyzésre nem kötelezett adózónál az utólagos ellenőrzés időtartama haladhatja meg a 180 napot. Az adóhatóság az általános szabályok szerinti ellenőrzési határidő alatt köteles a vizsgálatot lefolytatni, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.

Erre vonatkozóan a törvény tételes szabályozást nem tartalmaz, példálózó jelleggel két esetet említ: az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az adóhatóság számára nem elérhető, vagy iratait teljes körűen az ellenőrzés 6 hónapon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére.
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak megbízható adózónál lefolytatott utólagos ellenőrzésre is, feltéve, hogy adózó az ellenőrzés időtartamán belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

Ha az adózó a NAV által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, akkor az általános szabályok szerinti ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik.