Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja – a nettó árbevétel – csökkenthető:
– az eladott áruk beszerzési értékével,
– a közvetített szolgáltatások értékével,
– az alvállalkozói teljesítések értékével,
– az anyagköltséggel.
(És az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével is, és az eladott áruk és közvetített szolgáltatások a nettó árbevétel nagyságrendjéhez kapcsolt mértékben csökkenő mértékben vonhatóak le, de példabeli cégeink szempontjából ennek nincs jelentősége.)

A Három Ponty Étterem Kft. esetében a cégautóval kapcsolatos ügylet nem tartozik a fentiek egyikébe sem. A Tuti Tragacsok Gépjárműjavító Kft. viszont anyagot szerzett be a cégautóhoz, amit teljes mértékben a vállalkozás tevékenységéhez használ, nincs magáncélú autókázás a cégnél.

Tegyük fel, hogy mindkét társaság ugyanannál a szerelőműhelynél rendelte meg a szolgáltatást, illetve szerezte be a terméket. Budapesten van a székhelyük, az iparűzési adó mértéke 2 százalék.

Az autógumik ára 12 000 Ft + áfa/kerék, a szélvédőmosó folyadék 750 Ft + áfa, az előzőek szerelésének (feltöltésének) díja 2000 Ft + áfa.
Azaz
– a Három Ponty Étterem Kft.-nek adott számla 50 750 Ft + 13 703 Ft áfa szolgáltatás értékéről, míg
– a Tuti Tragacsok Gépjárműjavító Kft. 48 750 Ft + 13 163 Ft összegű beszerzésről
szól.
Ez azt jelenti, hogy
– a Három Ponty Étterem Kft. a bevallásban szokásos kerekítéssel 7 ezer forint áfát levonhat, de az iparűzési adó szempontjából nem játszik szerepet az igénybe vett szolgáltatás, míg
– a Tuti Tragacsok Gépjárműjavító Kft. nem vonhat le áfát e beszerzéssel kapcsolatban, de az iparűzési adója majdnem 1000 Ft-tal, 975 Ft-tal kevesebb a beszerzett termékek, mint anyagköltség miatt.
(A társasági adóban a le nem vonható adó, mint a bekerülési érték része az első esetben 685 Ft, míg a második esetben 1316 Ft csökkenést jelent.)

Mi ebből a tanulság?

Nos, semmiképpen sem az, hogy kifizetődő „lustának” lenni. Az azonban fontos, hogy még a látszólag nem nagy horderejű döntések előtt is gondoljuk végig a vonatkozó számviteli- és adójogi szabályokat.
Így például azt, hogy – adott esetben – valaminek a 13,5 százaléka egészen biztosan több, mint a 2 százaléka (vagy a 2,7 százaléka, amilyen mértékű csökkenést a le nem vonható adó bekerülési értékben való elszámolása okoz a társasági adóban).

Az adólevonási tilalommal nem érintett termékek esetében – összevetve az igénybe vett szolgáltatásokkal – viszont egyértelmű adóelőnyt jelenthet a termékbeszerzés.
Persze nem minden ügyvezetőnek van „aranykeze”, és képes mindenféle szerelési munka elvégzésére.
Az anyagbeszerzés elválasztása a szolgáltatástól azokban az esetekben is jó döntés lehet, ahol külső szolgáltatóra van szükség a munka elvégzéséhez.

Tegyük fel, hogy mind a két példánkban szereplő vállalkozás festet-mázoltat. Az egyik az éttermet, a másik a műhelyt. Tételezzük fel, hogy mindkét helyiség azonos értékű munkát jelent.
Ha a szükséges anyagot a szolgáltató cég szerzi be és számlázza a szolgáltatás díjával együtt, akkor igénybe vett szolgáltatásról van szó, az iparűzési adóhoz semmi köze.
Ha a szükséges festéket, egyéb anyagot külön szerzi be a megbízó cég – vagy megkéri a szolgáltatót, hogy az anyagot a megbízó cég nevére számláztatva vásárolja meg –, és megrendeli a szolgáltatást, akkor ez utóbb díjazásának úgyszintén nincs köze az iparűzési adóhoz, de a beszerzett anyagok értékének már igen!
Ez akkor is igaz, ha a festékeket ugyanattól vásárolják meg, mint aki később elvégzi a munkát – feltéve, hogy folytat kereskedelmi tevékenységet is –, amennyiben a két ügylet időben is elválik egymástól. Azaz ne ugyanazon a napon vásároljuk meg az anyagot, mint ahogyan ugyanaz a vállalkozás elvégzi (vagy megkezdi) a munkát. Természetesen, ha az anyagot máshol vesszük, nem a szolgáltatónál, egybe eshetnek a teljesítési időpontok is.

Tudják, az a bizonyos „lóláb”...