A közfoglalkoztatási jogviszony főszereplői a közfoglalkoztatók, a közfoglalkoztatottak és a munkaügyi kirendeltségek, illetve munkaügyi központok. Mind a jogviszony szereplőire, mind az általuk végzett tevékenység jellegére speciális szabályok vonatkoznak.

Közfoglalkoztatási jogviszony keretében kizárólag állami, vagy önkormányzati feladat végezhető, illetve olyan feladat, ami a közösségi szükségletek, célok megvalósítására irányul, és ami közhasznú tevékenységnek minősül. A közfoglalkoztatás körében ellátható munkák körébe tartozik például a településrendezés, köztemetők kialakítása és fenntartása, helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, kulturális szolgáltatás, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás.
Emellett a munkatapasztalatok megszerzése és megtartása érdekében, illetve a jövedelem kiesés elkerülése érdekében közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül a képzés is, így a képzéssel és munkával járó közfoglalkoztatási programokban részt vevők a képzés ideje alatt is fenntarthatják közfoglalkoztatási jogviszonyukat.

A közfoglalkoztatók köre szintén szűkre szabott, ugyanis a versenyszféra munkáltatói nem alkalmazhatnak közfoglalkoztatottakat. Közfoglalkoztató lehet a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv, egyházi jogi személy, civil szervezet, közhasznú szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezet, vízitársulat, erdőgazdálkodás bizonyos feladatai vonatkozásában, szociális szövetkezet, vasúti pályahálózat-működtető szervezet, valamint a kijelölt közérdekű szolgáltató.

Közfoglalkoztatottként csak olyan álláskereső vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy alkalmazható, aki egyébként a magyar munkajogi szabályok szerint munkaviszonyt létesíthet és elmúlt 16 éves.

Az az álláskereső, aki közfoglalkoztatásban kíván részt venni, fontos tudnia, hogy az alábbi három esetben kizárásra kerül a közfoglalkoztatásból három hónap időtartamra, ha
– gyermeke tankötelezettségével kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és emiatt a szabálysértési hatóság három hónapon belül jogerősen elmarasztalta,
A hatályos jogszabályok szerint amennyiben az iskola igazgatója 30 órát elérő igazolatlan mulasztást jelent az általános szabálysértési hatóságnak, az már a tankötelezettséggel kapcsolatos szülői kötelezettség megszegését jelenti.
– a helyi önkormányzati rendeletben előírt, lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,
Ehhez természetesen szükséges, hogy legyen ilyen önkormányzati rendelet.
– 2015. január 1-je után a munkaügyi kirendeltség által felajánlott megfelelő munkahelyet nem fogadja el.
Itt nem egy újabb közfoglalkoztatási munkalehetőségről beszélünk, hanem az elsődleges munkaerőpiacon lévő felajánlott munkahelyről.

A munkahely akkor tekinthető megfelelő, és így el kell fogadni, ha
– egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,
– a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,
– a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,
– az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

A közfoglalkoztatottaknak tehát nem csak a felajánlott közfoglalkoztatási munkalehetőséget kell elfogadniuk az együttműködési kötelezettségük körében, hanem a munkaerőpiacra történő visszatérésük érdekében 2015. január 1-jétől már a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet sem utasíthatják vissza következmények nélkül.
Amennyiben a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási lehetőséget utasítja vissza megfelelő indok nélkül, akkor az érintett foglalkoztatást helyettesítő támogatása szűnik meg, ha pedig az „érdemi” munkahelyet utasítja vissza, akkor a közfoglalkoztatásból zárják ki három hónapra.

Az indokolatlanul visszautasított munkalehetőség következményeként a munkaügyi központ törli az álláskeresőt a nyilvántartásából, és az újbóli felvételére csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

Az együttműködési kötelezettség természetesen nem csak az álláskeresőkre, hanem a megváltozott munkaképességű személyekre, és az aktív korúakra is vonatkozik. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy például szintén köteles a rehabilitációs szakigazgatási szervvel együttműködni, és ennek keretében a felajánlott megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget elfogadni. A rehabilitációs ellátást ugyanis megszünteti a hatóság, ha az ellátásban részesülő az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, például nem fogadja el a megfelelő közfoglalkoztatási munkalehetőséget.
Szigorú szabályok vonatkoznak továbbá a közeljövőben átalakításra kerülő foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekre is a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségeik vonatkozásában. A jegyző ugyanis az érintett személy aktív korúak ellátására való jogosultságát megszünteti, ha:
– a munkaügyi központ által felajánlott, közfoglalkoztatási munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, illetve a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,
– keresőtevékenységet folytat,
– a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságnak felülvizsgálata során megállapították, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben kevesebb, mint harminc napot vett részt
– közfoglalkoztatásban, vagy
– folytatott keresőtevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is, vagy
– munkaerő-piaci programban, vagy
– az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.

A közfoglalkoztatási jogviszonyra általános jelleggel a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni, ugyanakkor bizonyos speciális eltéréseket, ahogy minden atipikus jogviszony esetében itt is figyelembe kell venni.

A közfoglalkoztatás a közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott által kötött írásba foglalt közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre a közfoglalkoztató és az illetékes munkaügyi központ között létrejött hatósági szerződésben előírt határozott időtartamra, és munkaidőre. A munkaidő 4, 6, vagy 8 órás lehet, próbaidő kikötésére, vagy kötetlen munkaidő meghatározására nincs lehetőség.
A közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a munkaszerződéstől eltérő munkavégzés lehetőségét is katasztrófahelyzet esetén.

A közfoglalkoztatási jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül, vagyis azt ugyanúgy be kell jelentenie az adóhatóság felé a közfoglalkoztatónak, mintha általános munkaviszony lenne, és az adó- és járulékterheket is be kell fizetni. A bejelentési kötelezettségnek a T1041-es adatlap benyújtásával tehetnek eleget a közfoglalkoztatók, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, az adatlap 13. pótlapján, a 1109-es biztosítási jogviszony kódszám feltüntetésével.

A munkabérhez hasonlóan a közfoglalkoztatási bért is terhelik az alábbi levonások:
– egészségbiztosítási járulék (7%)
– munkaerő-piaci járulék (1,5%)
– nyugdíjjárulék (10%)
– személyi jövedelemadó (16%).

A közfoglalkoztató választása szerint szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, mely lehet:
– részkedvezmény: a közfoglalkoztatottat megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka, vagy
– egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény.

A közfoglalkoztatót terhelő adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítésének határideje: tárgyhót követő hó 12-e.

A közfoglalkoztatott bére a magányszemély nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelmének minősül, melyről az adóévet követő év május 20-ig adóbevallást kell benyújtani, amennyiben az illető február 15-éig nem élt az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségével.
A közfoglalkoztatott tehát jogosultságot szerez társadalombiztosítási- és nyugellátásra is.

A közfoglalkoztató kötelezettsége, hogy a közfoglalkoztatás megkezdése előtt foglalkoztathatósági szakvéleményezést kérjen a foglalkoztatni kívánt személy vonatkozásában.

A közfoglalkoztatónak továbbá biztosítania kell a közfoglalkoztatott részére a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül a térítésmentes elhelyezést, a tisztálkodási és étkezési lehetőséget, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a 6 órát meghaladja. Abban az esetben, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a 2 órát meghaladja, a közfoglalkoztató köteles a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást is biztosítani.
Ha a foglalkoztatás a napi 4 órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést is biztosítani kell a közfoglalkoztatottnak. Természetesen, ha a közfoglalkoztató térítésmentes szállítást biztosít, akkor utazási költségtérítést nem kell fizetnie a közfoglalkoztatottnak.

A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az alábbi általános munkajogi szabályok nem alkalmazhatóak:
– rendelkezésre állásra,
– ügyeletre,
– készenlétre,
– állásidőre,
– előlegnyújtásra,
– megszakítás nélküli munkarendre, baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre,
– csoportos létszámcsökkentésre,
– végkielégítésre,
– szabadság kiadására,
– távolléti díj számítására,
– kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,
– munkavállalói biztosítékra,
– munkakör megosztásra,
– több munkáltató által létesített munkaviszonyra,
– távmunka végzésre,
– bedolgozói munkaviszonyra,
– egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,
– vezető állású munkavállalóra,
– cselekvőképtelen munkavállalóra, valamint
– az Mt. 59–62. §-ában meghatározott speciális munkavállalói kört érintő munkabér módosításra, munkakör felajánlásra és tájékoztatásra vonatkozó munkáltatói kötelezettségekre vonatkozó szabályok.

A közfoglalkoztatás során nem vehető figyelembe az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának tartama munkavégzési kötelezettség alól történő mentesülési lehetőségként. Ugyanakkor 2015. január 1-jétől a közfoglalkoztatottat az állásinterjún való részvétel céljából munkaidő-kedvezmény illeti meg, a távolléte idejére pedig az állásidőre járó díjázás szabályait kell alkalmazni, melynek összege közfoglalkoztatott esetében napi 1160 Ft.

A közfoglalkoztatottat nem lehet a hatósági szerződéstől, illetve a közfoglalkoztatási szerződésétől eltérő más munkakörben, munkahelyen, vagy munkáltatónál alkalmazni, kivéve, ha katasztrófahelyzet áll elő.

A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak, és a felmondási idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól nem kell felmentenie a közfoglalkoztatottat.

A közfoglalkoztatottat megillető rendes szabadság mértéke évente 20 munkanap, emellett pedig a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatottnak fizetés nélküli szabadságot biztosítani, ha legfeljebb 90 napra határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni (például idénymunkára).

A közfoglalkoztatási jogviszonyban a bérpótlék megállapításának alapja a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér. A közfoglalkoztatottat ugyanúgy megilletik a bérpótlékok, mint az általános munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókat, de szabadidővel történő megváltásra esetükben nincs lehetőség.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának terhére nyújtható támogatások fajtái az alábbiak:
– rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (maximum 4 hónap);
– hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (maximum 12 hónap);
– országos közfoglalkoztatási program támogatása (maximum 12 hónap);
– közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (maximum 11 hónap);
– vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (bérpótló juttatásban) részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás (maximum 8 hónap).

A közfoglalkoztatónak a támogatási időszak befejeződését megelőző hatvanadik és huszonkettedik nap között benyújtott kérelmére a támogatási időszak egy alkalommal – a közfoglalkoztatotti létszám emelése nélkül – további legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

A közfoglalkoztatónak a támogatási kérelmeket a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes a hatósági szerződés megkötésére hatáskörrel rendelkező munkaügyi központhoz kell benyújtani. Több munkaügyi központ illetékességi területén megvalósuló közfoglalkoztatás esetén pedig a közfoglalkoztató szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani.

A kérelemben mindig részletesen ki kell fejteni, hogy milyen szakképzettségű/végzettségű álláskeresőket keres a közfoglalkoztató, és milyen költségekkel milyen feladatot kíván majd megvalósítani.

A kérelem támogatásáról, ezáltal a támogatás odaítéléséről a munkaügyi kirendeltségnek a kérelem beérkezését követő 30 napon belül kell döntenie mérlegelési jogkörben. A mérlegelés során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
– a munkaerő-kereslet és kínálat helyi jellemzőit,
– a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,
– a munkaügyi központ és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait,
– a munkaadó által felajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát,
– az álláskeresők munkához jutási esélyeit,
– a foglalkoztatni kívánt személy álláskeresőként eltöltött idejét,
– a foglalkoztatni kívánt személy közfoglalkoztatásról szóló törvény szerinti prioritási szintjét.

Amennyiben a kirendeltség pozitív döntést hoz, úgy hatósági szerződést köt a támogatottal, vagyis a közfoglalkoztatóval. A hatósági szerződésben pedig részletesen meghatározza a támogatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, és a támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat.

A kirendeltség által kiközvetített álláskereső közfoglalkoztatását csak a hatósági szerződés megkötését követően kezdheti meg a támogatott.

(dr. Horváth Viktória)