|
 |
ÖSSZEFOGLALÓK
Az óvodákat érintő változások a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény legújabb módosításában
A hír több mint 30 napja nem frissült!
Az Országgyűlés 2014. december 16-án fogadta el, és 2015. január 1-jén hatályba is lépett A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2014. évi CV. törvény. A törvénymódosítást egyrészt a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok, másrészt a jogalkotó részéről a nevelő-oktató munka hatékonyságának a növelése tette szükségessé. Ezen kívül célként fogalmazódott meg a jogszabályi összhang megteremtése az ágazati törvény és az időközben megváltozott más törvények, végrehajtási rendeletek előírásai között. A törvénymódosítás továbbá deregulációt is elvégzett, azaz a törvényi rendelkezések számát csökkentette, ezek egy része alacsonyabb szintű végrehajtási jogszabályokba került át.
2015. március 03.
Az értelmező rendelkezések pontosítása
A köznevelésről szóló törvény 4. § -ában található értelmezési rendelkezések közül többet is pontosítottak. Ezek közé tartozik az alapfeladat fogalmának finomítása. A 4. § 1. pont p) alpontjának módosításával a felsorolásból kikerült a fejlesztő nevelés fogalma, amelyet az indokolt, hogy a fejlesztő nevelés pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat részeként már megjelenik törvényben.
Az alapfeladat fogalmával kapcsolatos másik, a törvény 4. § 1. pont s) alpontját érintő módosítás szerint köznevelési alapfeladatnak minősül azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai nevelése, akik az e célra létrehozott
− gyógypedagógiai,
− konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben,
− óvodai csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak.
A 4. § 1. pontjának új v) alpontja hiányosságot pótol, ugyanis az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése bár valós és a törvényben szereplő feladat, korábban nem került nevesítésre az alapfeladatok között.
Az óvodai nevelés szempontjából felhívjuk a figyelmet az intézményátszervezés fogalmának változására. Ennek lényege, hogy a már meglevő kivételeken kívül a jövőben nem minősül átszervezésnek az alapító okirat, szakmai alapdokumentum meghatározott részeinek jogszabályváltozásból eredő módosítása sem. A módosítás lehetővé teszi például, hogy egy képviselő-testületi döntésen alapuló utcanévváltozást a fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárási szabályok mellőzésével átvezethesse az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban. A jogalkotói cél szerint ezzel jelentős mértékben csökkennek az adminisztrációs feladatok.
Megemlítjük, hogy az értelmező rendelkezések között változott a működtető fogalma, valamint új fogalomként bekerült a jogszabályba a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló meghatározása is.
Az óvodák nem köznevelési feladatot is elláthatnak többcélú intézménnyé válás nélkül
A gyakorlati tapasztalatok alapján a törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra, hogy egyes feladatokat, mint például
− a gyermekétkeztetés, illetve
− egyes pedagógiai szakszolgálati és
− pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok, az óvodák is elláthassák, anélkül hogy ehhez többcélú intézménnyé kellene válniuk.
A köznevelésről szóló törvény 7. § módosított (2) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény elláthatja
− a konduktív pedagógiai ellátás,
− gyógytestnevelés,
− kiemelten tehetséges gyermekek gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot,
− jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá
− a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne.
Új pedagógiai-szakmai szolgáltatás a törvényben
A köznevelésről szóló törvény 19. § (2) bekezdés új h) pontja alapján új pedagógiai-szakmai szolgáltatásként jelenik meg a tanulói lemorzsolódás megelőzését támogató korai jelző – és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése.
Az Oktatási Hivatal új hatásköre
A köznevelésről szóló törvény 19. § (5) bekezdése alapján az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatások – köztük új elemként a tanulói lemorzsolódás megelőzését támogató korai jelző – és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése – 2015. április 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól az Oktatási Hivatalhoz kerülnek. Mindezen túl a törvénymódosítás olyan feladatokat is az Oktatási Hivatalhoz telepített, mint
− a megyei kormányhivataloktól a pedagógusok minősítési eljárása,
− az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által ellátott szaktanácsadói névjegyzék vezetése.
A megnövekedett hatáskörhöz kapcsolódik a köznevelésről szóló törvény új 76/B. §-sa, amelynek értelmében az állami köznevelési közfeladat ellátásához az Oktatási Hivatalt az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok biztosításához szükséges települési önkormányzati tulajdonú önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes vagyonkezelői jog, ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes használati jog illeti meg. Tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a jövőben az Oktatási Hivatal nyújtja, a jogalkotó a törvénymódosítással biztosítja számára a használati, illetve vagyonkezelői jogot az ezen feladat ellátását szolgáló települési önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon felett. Működtetési kötelezettsége ugyanakkor nem lesz a települési önkormányzatnak ezen köznevelési közfeladat vonatkozásában.
Az átmeneti rendelkezések szerint – a köznevelésről szóló törvény új 99/C. §-a szerint – az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító mindazon állami és települési önkormányzati tulajdonú
− ingó és ingatlan vagyon,
− tárgyi,
− műszaki,
− pénzügyi eszköz, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és 2015. március 31-én az állami intézményfenntartó központ használatában vagy vagyonkezelésében van önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében az Oktatási Hivatal ingyenes vagyonkezelésébe, ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében az Oktatási Hivatal ingyenes használatába kerül 2015. április 1-jén.
Az egyházi és a magánóvoda térítésmentesen is hozzájuthat a pedagógia-szakmai szolgáltatásokhoz
A köznevelésről szóló törvény 19. § új (5a) bekezdése lehetővé teszi, hogy az egyházi - és a magánfenntartású óvoda a pedagógiai-szakmai szolgáltatást térítésmentesen vegye igénybe olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó köznevelési intézménytől, amelynek fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési szerződést kötött.
Új típusú többcélú intézmény
Az elmúlt időszakban lényegesen átalakult az intézményfenntartói rendszer, ennek következtében a települési önkormányzat csak óvodát tarthat fenn. A módosítás a fenntartói jelzések alapján lehetővé tette – a törvény 20. § (1) bekezdés új f) pontja bevezetésével − egy új típusú többcélú intézmény létrehozását. Ez az intézmény az óvodai és bölcsődei feladatot szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében láthatja el. Fontos, hogy ettől a többcélú intézménytől meg kell különböztetni az egységes óvoda-bölcsődét, amely mint önálló többcélú intézménytípus változatlan formában megmaradt.
Új előírás az óvoda nyilvántartásból való törlésével kapcsolatosan
A köznevelésről szóló törvény 21. § (8) bekezdés módosított g), valamint a 21. § (10) bekezdés módosított d) pontja feloldotta a jogalkalmazók részéről jelzett értelmezési bizonytalanságokat a köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléssel kapcsolatosan. Az új szabályok szerint az óvodát törölni kell a nyilvántartásból, ha a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a nyilvántartásból való törlését elrendeli. A nyilvántartásból való törlés esetén tehát az intézmény működési engedélyét is vissza kell vonni.
A nyilvántartásból való törlésre okot adó súlyos jogszabálysértések meghatározását is pontosították, így annak minősül, ha a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak első lépésként határidő tűzésével lehetőséget kell adnia a törvénysértés megszüntetésére, és csak ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor a törlést kimondó hatósági döntésre.
A törvényből kikerülnek az életvitelszerű ott lakással kapcsolatos rendelkezések
A törvénymódosítás 2015. június 15-től hatályon kívül helyezi – többek között – a 49. § (3a) és (3b) bekezdéseket. Ezek a kötelező óvodai felvételhez kapcsolódó garanciális rendelkezések, amelyek az életvitelszerű ott lakás fogalmát, valamint az ennek vizsgálatával kapcsolatos teendőket szabályozzák. A rendelkezés feltehetően alacsonyabb szintű jogszabályba kerül át.
Fontos kiemelni, hogy a módosítás ezen előírása a 2015. évi felvételi eljárást nem érinti!
A külföldre távozó óvodás gyermekkel kapcsolatos új előírás
A törvénymódosítás nyomán az 53. § (1) bekezdése új d) ponttal egészült ki, amely az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek és szüleik külföldre távozása esetében irányadó eljárást szabályozza. E szerint a törvény erejénél fogva megszűnik az óvodai elhelyezés, ha az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
A Nemzeti Pedagógus Kar Etika Kódexének óvodai alkalmazása
A köznevelésről szóló törvény 63/A. § új (8) bekezdése a Nemzeti Pedagógus Kar Etika Kódexének jogi kereteit határozza meg. E köztestületet a pedagógushivatás presztízsének növelése, a szakmai érdekképviselet és a pedagógus hivatás szakmai-etikai normái fejlődésének elősegítése céljából hozták létre. Az új rendelkezések alapján az Etikai Kódex három részfejezetre – alapelvek, részletes etikai és eljárási szabályok – tagolódik, azt segítve, hogy legalább részben azonos elvek érvényesüljenek minden pedagógus tekintetében.
Az Etikai Kódexhez kapcsolódik a köznevelésről szóló törvény 83. § új (2a) bekezdése is. E szerint
− Az önkormányzati fenntartású óvodákban a kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező.
− A magánfenntartású óvodák fenntartójának a Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével meg kell alkotnia az általa fenntartott köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet.
− Az egyházi fenntartású óvodáknak ajánlásként kell figyelembe venniük a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit. A jogalkotói szándék szerint az etikai szabályok alkalmazása segítheti a nem kívánt magatartások megelőzését és a kívánatos magatartásformák támogatását.
Az óraadókkal kapcsolatos új előírások
Miután a köznevelésről szóló törvény az óvodákban is lehetővé teszi óraadók alkalmazását, felhívjuk a figyelmet az ezzel kapcsolatos változásokra is. A gyakorlati tapasztalatok szerint a nevelési-oktatási intézmények számos olyan kiváló pedagógust foglalkoztatnak óraadóként szabad álláshely hiányában éveken keresztül, akik emiatt a foglalkoztatási jogviszony miatt elesnek attól a lehetőségtől, hogy intézményvezetői megbízást kaphassanak.
A probléma feloldása érdekében a módosítás
− egyrészt megteremtette a lehetőséget azon pedagógusok részére az intézményvezetői megbízásra, akik egyébként a hatályos köznevelésről szóló törvényben meghatározott legalább ötévnyi szakmai gyakorlatot, mint egyik feltételt, óraadói jogviszonyban teljesítették.
− Másrészt a törvény 67. § új (1a) bekezdésének nyomán lehetővé vált a több óraadói jogviszonyban foglalkoztatott óraadó pedagógus tanóráinak összeszámítása.
Az új előírás szerint az óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.
Az óvodavezetői megbízás lejártával kapcsolatos „régi” újdonságok
A nevelési év zavartalan lebonyolítása érdekében indokolt, hogy az óvoda vezetőjének megbízása a nevelési év végét követő időszakban (nyáron) járjon le. A kapcsolódó kormányrendeleti szabályozás alapján ez így működik már évtizedek óta. Problémát vetett fel azonban a például májusban adott és a közalkalmazottakról szóló törvényben előírt öt évre adott magasabb vezetői megbízás összeegyeztetése. Tekintettel arra, hogy Kjt. előírásaitól csak törvényi szintű szabályozás útján lehet eltérni, a kormányrendeletben szabályozottakat át kellett emelni a köznevelésről szóló törvénybe. Ennek megfelelően a törvény 68. §-a új (4) bekezdéssel egészült ki, amelynek értelmében ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján az óvoda vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.
Az óvodavezető új felelősségi köre
A köznevelésről szóló törvény 69. § (2) bekezdés módosított f) pontja az óvodavezető felelősségi körét kibővítette a gyermekvédelmi jelzőrendszernek az óvodához kapcsolódó feladatai koordinálásával. A módosítás ezzel meg kívánta erősíteni az óvoda gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött szerepét.
Az óvoda fenntartói jogának átadásával kapcsolatos új előírás
A köznevelésről szóló törvény 84. § (4) bekezdésének módosítása nyomán a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás, a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. A módosítás lényege, hogy amennyiben a köznevelési intézmény fenntartói jogának átadását, illetve átvételét jogszabály rendeli el, nem kell a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.
Számos felhatalmazó rendelkezés
A módosítás számos felhatalmazó rendelkezéssel bővítette a törvény 94. §-át. A miniszteri jogalkotást lehetővé tevő, óvodákat érintő szabályok között szerepel az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, az óvodai felvétel eljárási rendje, a tankötelezettség, a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás teljesítésével kapcsolatos feladatok szabályozására való felhatalmazás.
A kormányt érintő jogalkotási felhatalmazások között helyet kapott a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeinek megállapítása, amelynek azonban – és ezt a törvény külön is rögzíti − különös tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.
Az óvodapedagógusok hiányának kezelése
A módosítás nyomán a köznevelésről szóló törvény 99. §-a új (13) és (14) bekezdésekkel egészült ki. Ezek az óvodai nevelésben is tapasztalható pedagógus-létszámhiányt azzal kívánják megoldani, hogy átmeneti időre könnyítenek a törvényben szabályozott képesítési előírásokon. Ez alapján, ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.
Új rendelkezés az is, hogy amennyiben a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit – a nyelvvizsga letétele kivételével – teljesítette, azonban a jogszabályokban meghatározott nyelvvizsga letételének nem tett eleget. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
A köznevelésről szóló törvény 5. mellékletének változása
A törvénymódosítás a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda esetében
− az intézményvezető-helyettes,
− a tagintézmény-vezető,
− az intézményegység-vezető,
− tagintézményvezető-helyettes,
− az intézményegységvezető-helyettes heti óvodai foglalkozásainak számát, legalább 450 fős óvoda esetében 15-ről 10-re, 200-449 fő között 17-ről 12-re, 50-199 fő között 19-ről 14-re, 50 fő alatt 20-ról 16-ra módosította.
A módosítás indoka, hogy korábban – tekintettel arra, hogy a gyógypedagógiai óvodákban a beosztott pedagógusok is eleve csökkentett óraszámban dolgoznak, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük heti 20 óra – egyes vezetőknek a vezetői feladatok ellátására szolgáló órakedvezménye vagy egyáltalán nem volt, vagy pedig rendkívül kevés volt.
A köznevelésről szóló törvény 4. § -ában található értelmezési rendelkezések közül többet is pontosítottak. Ezek közé tartozik az alapfeladat fogalmának finomítása. A 4. § 1. pont p) alpontjának módosításával a felsorolásból kikerült a fejlesztő nevelés fogalma, amelyet az indokolt, hogy a fejlesztő nevelés pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat részeként már megjelenik törvényben.
Az alapfeladat fogalmával kapcsolatos másik, a törvény 4. § 1. pont s) alpontját érintő módosítás szerint köznevelési alapfeladatnak minősül azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az óvodai nevelése, akik az e célra létrehozott
− gyógypedagógiai,
− konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben,
− óvodai csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak.
A 4. § 1. pontjának új v) alpontja hiányosságot pótol, ugyanis az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése bár valós és a törvényben szereplő feladat, korábban nem került nevesítésre az alapfeladatok között.
Az óvodai nevelés szempontjából felhívjuk a figyelmet az intézményátszervezés fogalmának változására. Ennek lényege, hogy a már meglevő kivételeken kívül a jövőben nem minősül átszervezésnek az alapító okirat, szakmai alapdokumentum meghatározott részeinek jogszabályváltozásból eredő módosítása sem. A módosítás lehetővé teszi például, hogy egy képviselő-testületi döntésen alapuló utcanévváltozást a fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárási szabályok mellőzésével átvezethesse az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban. A jogalkotói cél szerint ezzel jelentős mértékben csökkennek az adminisztrációs feladatok.
Megemlítjük, hogy az értelmező rendelkezések között változott a működtető fogalma, valamint új fogalomként bekerült a jogszabályba a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló meghatározása is.
Az óvodák nem köznevelési feladatot is elláthatnak többcélú intézménnyé válás nélkül
A gyakorlati tapasztalatok alapján a törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra, hogy egyes feladatokat, mint például
− a gyermekétkeztetés, illetve
− egyes pedagógiai szakszolgálati és
− pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok, az óvodák is elláthassák, anélkül hogy ehhez többcélú intézménnyé kellene válniuk.
A köznevelésről szóló törvény 7. § módosított (2) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény elláthatja
− a konduktív pedagógiai ellátás,
− gyógytestnevelés,
− kiemelten tehetséges gyermekek gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot,
− jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá
− a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne.
Új pedagógiai-szakmai szolgáltatás a törvényben
A köznevelésről szóló törvény 19. § (2) bekezdés új h) pontja alapján új pedagógiai-szakmai szolgáltatásként jelenik meg a tanulói lemorzsolódás megelőzését támogató korai jelző – és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése.
Az Oktatási Hivatal új hatásköre
A köznevelésről szóló törvény 19. § (5) bekezdése alapján az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatások – köztük új elemként a tanulói lemorzsolódás megelőzését támogató korai jelző – és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése – 2015. április 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól az Oktatási Hivatalhoz kerülnek. Mindezen túl a törvénymódosítás olyan feladatokat is az Oktatási Hivatalhoz telepített, mint
− a megyei kormányhivataloktól a pedagógusok minősítési eljárása,
− az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által ellátott szaktanácsadói névjegyzék vezetése.
A megnövekedett hatáskörhöz kapcsolódik a köznevelésről szóló törvény új 76/B. §-sa, amelynek értelmében az állami köznevelési közfeladat ellátásához az Oktatási Hivatalt az általa ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok biztosításához szükséges települési önkormányzati tulajdonú önálló ingatlanra és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes vagyonkezelői jog, ingatlanrészre és ingó vagyonra vonatkozóan ingyenes használati jog illeti meg. Tekintettel arra, hogy az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a jövőben az Oktatási Hivatal nyújtja, a jogalkotó a törvénymódosítással biztosítja számára a használati, illetve vagyonkezelői jogot az ezen feladat ellátását szolgáló települési önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon felett. Működtetési kötelezettsége ugyanakkor nem lesz a települési önkormányzatnak ezen köznevelési közfeladat vonatkozásában.
Az átmeneti rendelkezések szerint – a köznevelésről szóló törvény új 99/C. §-a szerint – az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állami pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását biztosító mindazon állami és települési önkormányzati tulajdonú
− ingó és ingatlan vagyon,
− tárgyi,
− műszaki,
− pénzügyi eszköz, amely a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását biztosítja és 2015. március 31-én az állami intézményfenntartó központ használatában vagy vagyonkezelésében van önálló ingatlan és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében az Oktatási Hivatal ingyenes vagyonkezelésébe, ingatlanrész és a feladatellátást szolgáló ingó vagyon esetében az Oktatási Hivatal ingyenes használatába kerül 2015. április 1-jén.
Az egyházi és a magánóvoda térítésmentesen is hozzájuthat a pedagógia-szakmai szolgáltatásokhoz
A köznevelésről szóló törvény 19. § új (5a) bekezdése lehetővé teszi, hogy az egyházi - és a magánfenntartású óvoda a pedagógiai-szakmai szolgáltatást térítésmentesen vegye igénybe olyan pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó köznevelési intézménytől, amelynek fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési szerződést kötött.
Új típusú többcélú intézmény
Az elmúlt időszakban lényegesen átalakult az intézményfenntartói rendszer, ennek következtében a települési önkormányzat csak óvodát tarthat fenn. A módosítás a fenntartói jelzések alapján lehetővé tette – a törvény 20. § (1) bekezdés új f) pontja bevezetésével − egy új típusú többcélú intézmény létrehozását. Ez az intézmény az óvodai és bölcsődei feladatot szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében láthatja el. Fontos, hogy ettől a többcélú intézménytől meg kell különböztetni az egységes óvoda-bölcsődét, amely mint önálló többcélú intézménytípus változatlan formában megmaradt.
Új előírás az óvoda nyilvántartásból való törlésével kapcsolatosan
A köznevelésről szóló törvény 21. § (8) bekezdés módosított g), valamint a 21. § (10) bekezdés módosított d) pontja feloldotta a jogalkalmazók részéről jelzett értelmezési bizonytalanságokat a köznevelési intézmény nyilvántartásból való törléssel kapcsolatosan. Az új szabályok szerint az óvodát törölni kell a nyilvántartásból, ha a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a nyilvántartásból való törlését elrendeli. A nyilvántartásból való törlés esetén tehát az intézmény működési engedélyét is vissza kell vonni.
A nyilvántartásból való törlésre okot adó súlyos jogszabálysértések meghatározását is pontosították, így annak minősül, ha a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a hatóságnak első lépésként határidő tűzésével lehetőséget kell adnia a törvénysértés megszüntetésére, és csak ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor a törlést kimondó hatósági döntésre.
A törvényből kikerülnek az életvitelszerű ott lakással kapcsolatos rendelkezések
A törvénymódosítás 2015. június 15-től hatályon kívül helyezi – többek között – a 49. § (3a) és (3b) bekezdéseket. Ezek a kötelező óvodai felvételhez kapcsolódó garanciális rendelkezések, amelyek az életvitelszerű ott lakás fogalmát, valamint az ennek vizsgálatával kapcsolatos teendőket szabályozzák. A rendelkezés feltehetően alacsonyabb szintű jogszabályba kerül át.
Fontos kiemelni, hogy a módosítás ezen előírása a 2015. évi felvételi eljárást nem érinti!
A külföldre távozó óvodás gyermekkel kapcsolatos új előírás
A törvénymódosítás nyomán az 53. § (1) bekezdése új d) ponttal egészült ki, amely az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek és szüleik külföldre távozása esetében irányadó eljárást szabályozza. E szerint a törvény erejénél fogva megszűnik az óvodai elhelyezés, ha az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles kort.
A Nemzeti Pedagógus Kar Etika Kódexének óvodai alkalmazása
A köznevelésről szóló törvény 63/A. § új (8) bekezdése a Nemzeti Pedagógus Kar Etika Kódexének jogi kereteit határozza meg. E köztestületet a pedagógushivatás presztízsének növelése, a szakmai érdekképviselet és a pedagógus hivatás szakmai-etikai normái fejlődésének elősegítése céljából hozták létre. Az új rendelkezések alapján az Etikai Kódex három részfejezetre – alapelvek, részletes etikai és eljárási szabályok – tagolódik, azt segítve, hogy legalább részben azonos elvek érvényesüljenek minden pedagógus tekintetében.
Az Etikai Kódexhez kapcsolódik a köznevelésről szóló törvény 83. § új (2a) bekezdése is. E szerint
− Az önkormányzati fenntartású óvodákban a kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező.
− A magánfenntartású óvodák fenntartójának a Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével meg kell alkotnia az általa fenntartott köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet.
− Az egyházi fenntartású óvodáknak ajánlásként kell figyelembe venniük a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit. A jogalkotói szándék szerint az etikai szabályok alkalmazása segítheti a nem kívánt magatartások megelőzését és a kívánatos magatartásformák támogatását.
Az óraadókkal kapcsolatos új előírások
Miután a köznevelésről szóló törvény az óvodákban is lehetővé teszi óraadók alkalmazását, felhívjuk a figyelmet az ezzel kapcsolatos változásokra is. A gyakorlati tapasztalatok szerint a nevelési-oktatási intézmények számos olyan kiváló pedagógust foglalkoztatnak óraadóként szabad álláshely hiányában éveken keresztül, akik emiatt a foglalkoztatási jogviszony miatt elesnek attól a lehetőségtől, hogy intézményvezetői megbízást kaphassanak.
A probléma feloldása érdekében a módosítás
− egyrészt megteremtette a lehetőséget azon pedagógusok részére az intézményvezetői megbízásra, akik egyébként a hatályos köznevelésről szóló törvényben meghatározott legalább ötévnyi szakmai gyakorlatot, mint egyik feltételt, óraadói jogviszonyban teljesítették.
− Másrészt a törvény 67. § új (1a) bekezdésének nyomán lehetővé vált a több óraadói jogviszonyban foglalkoztatott óraadó pedagógus tanóráinak összeszámítása.
Az új előírás szerint az óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.
Az óvodavezetői megbízás lejártával kapcsolatos „régi” újdonságok
A nevelési év zavartalan lebonyolítása érdekében indokolt, hogy az óvoda vezetőjének megbízása a nevelési év végét követő időszakban (nyáron) járjon le. A kapcsolódó kormányrendeleti szabályozás alapján ez így működik már évtizedek óta. Problémát vetett fel azonban a például májusban adott és a közalkalmazottakról szóló törvényben előírt öt évre adott magasabb vezetői megbízás összeegyeztetése. Tekintettel arra, hogy Kjt. előírásaitól csak törvényi szintű szabályozás útján lehet eltérni, a kormányrendeletben szabályozottakat át kellett emelni a köznevelésről szóló törvénybe. Ennek megfelelően a törvény 68. §-a új (4) bekezdéssel egészült ki, amelynek értelmében ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján az óvoda vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni, ha az a jogszabályi előírás vagy munkáltatói döntés alapján meghatározott határidő végénél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.
Az óvodavezető új felelősségi köre
A köznevelésről szóló törvény 69. § (2) bekezdés módosított f) pontja az óvodavezető felelősségi körét kibővítette a gyermekvédelmi jelzőrendszernek az óvodához kapcsolódó feladatai koordinálásával. A módosítás ezzel meg kívánta erősíteni az óvoda gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött szerepét.
Az óvoda fenntartói jogának átadásával kapcsolatos új előírás
A köznevelésről szóló törvény 84. § (4) bekezdésének módosítása nyomán a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás, a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult. A módosítás lényege, hogy amennyiben a köznevelési intézmény fenntartói jogának átadását, illetve átvételét jogszabály rendeli el, nem kell a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.
Számos felhatalmazó rendelkezés
A módosítás számos felhatalmazó rendelkezéssel bővítette a törvény 94. §-át. A miniszteri jogalkotást lehetővé tevő, óvodákat érintő szabályok között szerepel az óvodai nevelésben való kötelező részvétel, az óvodai felvétel eljárási rendje, a tankötelezettség, a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás teljesítésével kapcsolatos feladatok szabályozására való felhatalmazás.
A kormányt érintő jogalkotási felhatalmazások között helyet kapott a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeinek megállapítása, amelynek azonban – és ezt a törvény külön is rögzíti − különös tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.
Az óvodapedagógusok hiányának kezelése
A módosítás nyomán a köznevelésről szóló törvény 99. §-a új (13) és (14) bekezdésekkel egészült ki. Ezek az óvodai nevelésben is tapasztalható pedagógus-létszámhiányt azzal kívánják megoldani, hogy átmeneti időre könnyítenek a törvényben szabályozott képesítési előírásokon. Ez alapján, ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.
Új rendelkezés az is, hogy amennyiben a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit – a nyelvvizsga letétele kivételével – teljesítette, azonban a jogszabályokban meghatározott nyelvvizsga letételének nem tett eleget. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.
A köznevelésről szóló törvény 5. mellékletének változása
A törvénymódosítás a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvoda esetében
− az intézményvezető-helyettes,
− a tagintézmény-vezető,
− az intézményegység-vezető,
− tagintézményvezető-helyettes,
− az intézményegységvezető-helyettes heti óvodai foglalkozásainak számát, legalább 450 fős óvoda esetében 15-ről 10-re, 200-449 fő között 17-ről 12-re, 50-199 fő között 19-ről 14-re, 50 fő alatt 20-ról 16-ra módosította.
A módosítás indoka, hogy korábban – tekintettel arra, hogy a gyógypedagógiai óvodákban a beosztott pedagógusok is eleve csökkentett óraszámban dolgoznak, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük heti 20 óra – egyes vezetőknek a vezetői feladatok ellátására szolgáló órakedvezménye vagy egyáltalán nem volt, vagy pedig rendkívül kevés volt.
(dr. Farkas Ildikó)
További hírek
Kinek szabad és kinek nem a Kék Kártyával dolgozni?
Egyidejűleg fennálló többes jogviszony
Reprezentációs célú italok visszaváltása
Uniós pályázatok 2024: így maradhatnak meg a kis cégek
Négy fontos kérdés a munkabérelőlegről
Kiküldetésben dolgozó munkavállalók tb-jogviszonya
Kompenzációs támogatás adómentessége
Őstermelő egyszerűsített foglalkoztatásban
Lakásszövetkezet társasági adója
Tényleg felforgatja az MI a vállalati működést?
Egyidejűleg fennálló többes jogviszony
Reprezentációs célú italok visszaváltása
Uniós pályázatok 2024: így maradhatnak meg a kis cégek
Négy fontos kérdés a munkabérelőlegről
Kiküldetésben dolgozó munkavállalók tb-jogviszonya
Kompenzációs támogatás adómentessége
Őstermelő egyszerűsített foglalkoztatásban
Lakásszövetkezet társasági adója
Tényleg felforgatja az MI a vállalati működést?
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.
Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.
Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről
Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.
Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.
Rendelkezik érvényes előfizetéssel?
Igen
Nem
Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek
Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:
29
Kérdezzen itt Ön is!
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK
Eseménykövetés
SZAKMAI KLUBJAINK
ADÓNAPTÁR
