ÖSSZEFOGLALÓK

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény és annak munkajogi vonatkozásai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 2015. március 15-i hatályba lépésével az érintett vállalkozások nyitva tartásának szabályozása mellett módosítja az Mt. vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre vonatkozó szabályait is. A következőkben a törvényi szabályok vázlatos ismertetése mellett az Mt. módosítást és annak következményeit vizsgáljuk meg.

2015. március 03.

A törvény hatálya

A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény, címével ellentétben nem a vasárnapi munkavégzést tiltja a kiskereskedelmi szektor egyes résztvevői számára, hanem ennél lényegesen szűkebben, csupán a nyitva tartást és a kiskereskedelmi tevékenység folytatását érinti.
A törvény értelmezésében kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ide nem értve a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet.
Azaz, az egyes munkáltatók számára nem generális jelleggel a vasárnapi foglalkoztatás került megtiltásra, hiszen a kiskereskedelmi tevékenység fogalmából kitűnik, hogy nem tartozik alá például a takarítás, karbantartás, leltározás stb. Ennek pedig az Mt. módosítása szempontjából kiemelt jelentősége lesz.
A törvény személyi hatálya – az alább ismertetett kivételekkel, kiterjed valamennyi kiskereskedelmi tevékenységre, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

A kivételek az alábbiak, amelyekre a törvény hatálya nem terjed ki:
1. a gyógyszertárak nyitva tartására;
2. a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására;
3. a közforgalmú vasúti es autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző – a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben – határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed;
4. a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre;
5. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre;
6. a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre;
7. a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre;
8. az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására;
9. a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre;
10. a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre;
11. a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre;
12. a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre;
13. a vendéglátásra;
14. a világörökségi területen található üzletekre, valamint
15. a kulturális tevékenységet es a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

A vasárnapi nyitva tartás szabályai


A törvény kimondja, hogy kereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni, azzal, hogy mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl – legfeljebb további fél órán belül – ki lehet szolgálni.
Vasárnap és munkaszüneti napok kivételével 6 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva a törvény hatálya alá tartozó üzletek, az alábbi kivételekkel:
– adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra,
– december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá
– minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra
között nyitva tarthatnak.  Az adventi és a választott vasárnapi nyitva tartást a kereskedelmi hatóság felé 15 nappal előre be kell jelentenie az üzletnek.
Ettől eltérően, a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között, míg a többi napon 5 óra és 22 óra között tarthatnak nyitva. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet pedig vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között, míg a többi napon az általános szabályoknak megfelelően tarthat nyitva.
Ugyancsak eltérő szabályok vonatkoznak a 200 négyzetmétert meg nem haladó árusítóterű üzletekre. Ezek az üzletek a fentebb meghatározott időszakokon túl is nyitva tarthatnak, ha az általános zárva tartási időszakban (azaz 22 óra és 6 óra között, illetve a zárva tartással érintett vasárnapokon és munkaszüneti napokon) kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.
A fenti, egyébként is meglehetősen összetett szabályozást tovább cizellálja, hogy ezektől a szabályoktól kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira – különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire – tekintettel eltérő szabályokat is megállapíthat.
Azaz, az meglehetősen szabadon értelmezhető indokok (például a lakókörnyezet érdeke) mentén és további tartalmi korlátozása nélkül, akár arra is lehetőség van, hogy bizonyos területeken a folyamatos nyitva tartás is jogszerűen megvalósulhasson.

Az Mt. módosítása és annak következményei


A törvény önálló jogcímként nevesítve – az Mt. 101. § (1) bekezdés j) pontjában – a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló munkavégzését felveszi abba a körbe, amelyben a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés engedélyezett.
Az Mt. látszólag technikai jellegű módosítását a vasárnapi pótlékra való jogosultság szabályaival egybevetve azt tapasztalhatjuk, hogy 2015. március 15-étől a fenti jogcím alapján foglalkoztatott munkavállalót biztosan nem illeti meg vasárnapi pótlék a vasárnapi munkavégzésre tekintettel.
A vasárnapi pótlék rendes munkaidőben azoknak a munkavállalóknak jár, akik kizárólag az Mt. 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontja alapján kötelezhetőek vasárnap munkavégzésre,  míg a 2014. évi CII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalók a hivatkozott szakasz j) pontja alapján (is) kötelezhetőek lesznek erre. Ugyanez a helyzet áll fenn a rendkívüli munkaidőben történő vasárnapi munkavégzés során is.
A törvény hatálya alá tartozó üzletek az adventi időszakot kivéve mindösszesen naptári évente egy vasárnap – valamint december 24-én és 31-én – tarthatnak nyitva, de – ahogyan ezt a törvény hatályával kapcsolatban már kifejtettük – ez nem jelenti azt, hogy a nyitva tartással nem érintett napokon nem kerülhet sor munkavégzésre.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti új jogcímben a „törvény keretei között foglalkoztatott munkavállaló” kifejezés szerepel, ezért nem egyértelműek használatának keretei. Nem világos sem a jogcímmel érintett időszak, sem a hatálya alá vonható munkavállalók köre.
Az érintett időszak vonatkozásában az alábbi értelmezések vezethetőek le:
A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál a munkavállalókat soha nem illeti meg vasárnapi pótlék.
A munkavállalókat kizárólag azokon a napokon nem illeti meg vasárnapi pótlék, amikor az üzlet vasárnap is nyitva tart.
A munkavállalókat kizárólag a vasárnapi nyitva tartás idejére, azaz vasárnap – fő szabály szerint – 06.00 óra és 22.00 óra közötti időszakra nem illeti meg vasárnapi pótlék.
Az érintett munkavállalói kör pedig a következők szerint alakulhat:
Az Mt. 101. § (1) bekezdés j) pontja kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységben közreműködő munkavállalókra vonatkozik. Így például a pénztárosként dolgozó munkavállaló beosztható a hivatkozott szakasz j) pontja alapján, míg a raktárban dolgozó targoncavezető nem.
A j) pont szerinti jogcím alkalmazása független a munkavállaló által ellátott feladatokról, azt a munkáltató valamennyi munkavállalójára alkalmazni kell.
Tekintettel arra, hogy a két csoport valamennyi értelmezési módja párban állhat a másik csoport valamennyi értelmezési módjával, ezért összesen hat féle értelmezést kaphatunk, amely bizonytalanságra adhat okot.
A magunk részéről – a törvény preambulumában is nevesített munkavállalói érdekre is hivatkozva – azt az értelmezést tartjuk helyénvalónak, hogy az Mt. 101. § (1) bekezdés j) pontja kizárólag azokra a vasárnapokra vonatkozhat, amelyeket érint a vasárnapi nyitva tartás. Azaz, a munkavállaló csak ezeken a vasárnapokon nem jogosult vasárnapi pótlékra. Az érintett munkavállalói kör vizsgálata során – a gyakorlati alkalmazhatóság szem előtt tartása érdekében – azt tartjuk célszerűnek, ha az idézett rendelkezés a munkáltató minden munkavállalójára egyformán alkalmazható. Ez különösen praktikus értelmezés akkor, ha a munkavállaló munkaköréből adódóan, vagy helyettesítés miatt mind kiskereskedelmi tevékenységet, mind más tevékenységet is ellát. A gyakorlatban – különös tekintettel a sok munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében – a tevékenységi körök egymástól elhatárolása és az azokra fordított munkaidő mértékének meghatározása már-már megoldhatatlan feladatot is jelenthetne. Mindazonáltal, a számos értelmezési probléma elkerülése érdekében álláspontunk szerint célszerű lenne a jogszabályt még hatályba lépése előtt módosítani.

A vasárnapi munkavégzés tilalmának ellenőrzése

A szabályozást tovább árnyalja, hogy szabályainak betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A jogalkotó kimondja, hogy a törvényben foglalt, a nyitvatartási időre, az általános zárva tartási időszakra és az az alóli kivételekre vonatkozó előírások a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
Azaz, bár a szabályozásnak több munkajogi kapcsolata és következménye van, szabályainak megtartását a munkaügyi felügyelet nem jogosult ellenőrizni, így a szabályozás munka világát érintő következményei kizárólag bírói úton vizsgálhatóak.
A szabályok megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben írt jogkövetkezmények bármelyikének alkalmazása mellett – köteles
– az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra,
– a második jogsértés esetén 30 napra,
– a harmadik jogsértés esetén 90 napra,
– bármelyik következő jogsértés esetén 365 napra
az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

(dr. Kovács Szabolcs)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

18

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR