Jelenleg a cégautóadó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa, illetve ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel, akkor az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el. A pénzügyi lízingbe vett, tartós bérletbe vett személygépkocsi utáni adó alanya a lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő [Gjt.17/B. §].

A jövő évtől új rendelkezés mondja ki, hogy a magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Ezt lényegében eddig is így lehetett értelmezni, azonban új elem, hogy amennyiben a személygépkocsi vagyonkezelői joga mellett használati jog is fennáll, a jövő évtől a használati jog jogosítottját kell a cégautóadó fizetésére kötelezett adóalanynak tekinteni. A változás az állami vagyonkezelőket (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., Magyar Fejlesztési Bank, Nemzeti Földalap, központi költségvetési szervek, önkormányzatok) érinti.

Két módosítás az öröklés révén tulajdonba került személygépkocsikra vonatkozik:
–    Azokban az esetekben, amikor egyéb törvényes örökös, illetve végrendelet hiányában az elhunyt hagyatékával személygépkocsi kerül az állam tulajdonába, a Gjt. 17/D. §-ának új h) pontja szerint mentes lesz a cégautóadó alól annak a hónapnak az utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát az MNV Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.
–    Más örökösök esetében, a cégautóadó-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. Ha például az elhunyt szülő egyéni vállalkozó gyermeke az örökölt személygépkocsi után már a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt is költséget számol el, a fizetendő cégautóadót az említett időpontig terjedő időszakra eső negyedév tekintetében is együtt kell bevallania és befizetnie a jogerőre emelkedés után keletkező kötelezettséggel [Gjt.17/G. §].

A Gjt.18. § új 31. pontja egyértelművé teszi, hogy a pénzügyi lízingbeadással összefüggő cégautóadó alanyiság megállapítása során pénzügyi lízing alatt a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízinget kell érteni.

A Gjt.18. § 29. pontjában kiegészül a környezetvédelmi osztályjelzés fogalma, amely egyaránt vonatkozik a gépjárműadóban érvényesíthető adókedvezményre, illetve a cégautóadó mértékének megállapítására. Jövőre már a környezetvédelmi osztályjelzés-besorolást nem a 2012. augusztus 15-én, hanem a 2014. augusztus 15-én hatályos KöHÉM rendelet 5. számú melléklet II . alpontja szerint kell figyelembe venni.
Eszerint a pénzügyi lízing „az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő
a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését”.