Az országos mérésekkel kapcsolatos új előírások

Az országos mérések szabályozásában a miniszteri rendelet 79. § (5) bekezdésének módosítása az idegen nyelvi mérések adatfeldolgozásával kapcsolatosan állapít meg kivételt az Oktatási Hivatal feladatai esetében.

A köznevelésről szóló törvény 80. § (1) bekezdése alapján az alapkészségek, képességek országos mérésének minden tanévben ki kell terjednie a köznevelés hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán a nappali rendszerű iskolai oktatás munkarendje szerinti tanuló esetében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődésének vizsgálatára. Ehhez kapcsolódóan került kiegészítésre a miniszteri rendelet 79. § (6) bekezdésében, hogy a 10. évfolyamos mérésben a Hídprogram keretében tanulók a H/II/1. elnevezésű évfolyamon, majd középiskolai továbbhaladásuk esetén a 10. évfolyamon vesznek részt.

A fizikai fittség mérése

A miniszteri rendelet 26. alcíme új megfogalmazást kapott: a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése. A kapcsolódó új előírások szerint a tanulók fizikai fittségi mérésének célja
− a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és
− a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

Az ezzel kapcsolatos feladatokat az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusának − az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban − az országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével kell ellátnia. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógusnak − a mérésben érintett tanulónként – rögzítenie kell, és fel kell töltenie az erre létrehozott informatikai rendszerbe.

A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusainak tanévenként elemezniük kell, továbbá meg kell határozniuk az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából − elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között − szükséges intézkedéseket.

A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására.
A fizikai fittség mérésével kapcsolatos adatok feldolgozásához, kezeléséhez egy erre a célra kidolgozott informatikai rendszer áll rendelkezésre. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a miniszteri rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli.

A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszternek az általa vezetett minisztérium honlapján kell közzé tennie.

Az új szabályokhoz kapcsolódóan a miniszteri rendelet egy új 4. melléklettel egészült ki, amely a fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi keretét rögzíti.

Változott a tantárgyfelosztás kötelező tartalma

A gyakorlati tapasztalatok, valamint az egyéb foglalkozások figyelembe vétele alapján változtak a tantárgyfelosztás kötelező tartalmi elemei. A tantárgyfelosztásnak − új elemként − tartalmaznia kell
− a pedagógus által tartott egyéb foglalkozásokat is, valamint
− a pedagógus által ellátott óratervi órák és
− egyéb foglalkozások számát
o    osztályonként, illetve
o    tantárgyanként,
o    egyéb foglalkozásonként, továbbá
− az egyes pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött óraszámát és
− az órakedvezményre jogosító jogcímeket.

Az intézményi tanács új előírásai

A miniszteri rendelet 121. §-ának módosítása a köznevelésről szóló törvénnyel összhangba hozza és pontosítja az intézményi tanács fakultatív és kötelező típusával kapcsolatos rendelkezéseket, egyértelművé téve, hogy az egyes esetekben kik és milyen képviselettel hozhatják azt létre. A § új (5a)-(5b) bekezdései a kötelezően létrehozandó intézményi tanács szabályozását egészítik ki. Az új rendelkezések alapján az ily módon létrejött intézményi tanácsban - amennyiben az iskola kizárólag nagykorúak felnőttoktatását folytatja - a szülők delegáltjai helyett az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékát képviselő tanulói delegált vehet részt. A módosítás ezen kívül meghatározza az intézményi tanács ügyrendjében kötelezően szabályozandó kérdéseket is.

Új átmeneti rendelkezés, hogy a miniszteri rendelet módosításának hatálybalépését, azaz 2014. november 4-ét megelőzően megalakított intézményi tanács köteles negyvenöt napon belül ügyrendjét a fentiek alapján felülvizsgálni és a módosított ügyrendjét megküldeni az Oktatási Hivatal számára.

Az iskolai névhasználat új elemei

− A miniszteri rendelet 123. §-ának új (6) bekezdése szerint, ha az országos nemzetiségi önkormányzat önálló iskola létesítésével megszervezte az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását, az iskola hivatalos nevében a kiegészítő nemzetiségi oktatás jogszabály szerinti megnevezése a nyelvoktató nemzetiségi iskola. A megnevezésnek tartalmaznia kell az adott nemzetiségi nyelv megjelölését.

− A 123. § új (7) bekezdése kimondja, hogy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, egységes iskola és az összetett iskola, valamint az e feladatokra létrehozott intézményegységek esetében a jogszabály szerinti megnevezéssel kell a hivatalos nevet megállapítani.

− Szintén új elem az alapfokú művészeti iskola névhasználatának módosítása. E szerint az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó köznevelési intézmény hivatalos megnevezése lehet
o    alapfokú művészeti iskola és előtte a művészeti ágra, ágakra történő utalás,
o    kizárólag zeneművészeti ágban folyó felkészítés esetén zeneiskola-alapfokú művészeti iskola,
o    más művészeti ágban egy tanszakra felkészítő iskola esetén a hivatalos megnevezés kötőjellel kiegészítve a tanszak hivatalos vagy rövid nevével.

Az egyedi elnevezések szabályozásában újdonság, hogy a továbbiakban jel, jelölés nem lehet egyedi elnevezés.

Az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos előírások változása

Pontosításra került, hogy mely „külsős” szervezetek, személyek vehetnek részt az iskola egészségfejlesztési munkájában. Új előírás, hogy – a miniszteri rendelet 128. § módosított (7) bekezdése alapján − a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakembert vagy szervezet programját megvalósító személyt vonhat be tanórai vagy a tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás, illetve egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával.
 
A gyermekjogi képviselő köznevelési szerepvállalása

A miniszteri rendelet 129. § módosított (2) bekezdése alapján az iskolának, kollégiumnak változatlanul közre kell működnie a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során pedig együtt kell működnie a gyermekjóléti szolgálaton kívül a gyermekjogi képviselővel is.

Pszichológiai tanácsadás tanóra idején is

A miniszteri rendelet 132. § módosított (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy az iskolapszichológus az iskola pedagógiai programja szerint szervezett iskolai tanóra ideje alatt is végezhesse a tanuló részére az egyéni tanácsadást abból a célból, hogy a tanuló személyiségfejlődését elősegítse.

A közösségi szolgálat új szabályai

Átalakultak a közösségi szolgálattal kapcsolatos végrehajtási előírások. A 133. § módosított (1)−(2) bekezdése alapján a középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló választása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése
− állami,
− önkormányzati,
− civil, illetve
− nonprofit szervezetnél,
− középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy
− saját intézményben.

Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnökének vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógusnak a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilván kell tartania és folyamatosan vezetnie kell a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

A közösségi szolgálat keretei között – új elemként – az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és balesetmegelőzési területen is folytatható tevékenység.
Ezen túlmenően a rendelet 133. §-a új (2a)−(2b) bekezdéssel egészült ki, amelyek alapján a közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat, továbbá a tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő intézményben is teljesítheti.

Új elem, hogy a középiskolának a 9−12. évfolyamos tanulói számára kell megszerveznie a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet kell biztosítania.
Szintén újdonság, hogy a közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül − szükség szerint a mentorral közösen − legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást köteles tartani.

A közösségi szolgálat adminisztrálásával kapcsolatos változás, hogy a közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről − új elemként − a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor állít ki igazolást két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.

 

(Folytatjuk.)