Az önkormányzati rendelet az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése értelmében jogszabálynak minősül, így annak megalkotására, illetve megszerkesztésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (továbbiakban: Jszr.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az önkormányzati rendelet mind területi, mind személyi hatályát tekintve speciálisnak minősül. A Jat. 6. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Ez a rendelkezés a fő szabály, mely alól vannak kivételek. Társulás esetén, ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed az önkormányzati rendelet hatálya a társulásban részt vevő önkormányzatokra terjed ki. Társult képviselő-testület esetén, ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt, területi hatály a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.

Az önkormányzati rendelet személyi hatályának meghatározása összhangban áll a területi hatály meghatározásával. A fő szabály értelmében az önkormányzati rendelet személyi hatálya kizárólag az önkormányzat közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. A fő szabály alól a területi hatály elvével összefüggésben két kivétel van. Külön szabály vonatkozik a társulás és a társult képviselő-testület által alkotott rendelet személyi hatályának meghatározására. A fent meghatározott feltételek esetén, az ott részletezettek szerint meghatározott területen terjed ki az önkormányzati rendelet személyi hatálya a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

Az önkormányzati rendeletet a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni. Fontos szabály, hogy a megszövegezésnél figyelni kell arra, hogy a rendelet ne ismételje meg más jogszabály rendelkezéseit. Lábjegyzet, megjegyzés, vagy más hasonló szöveg használata nem lehetséges. Zárójeles betoldás rövidítés bevezetésénél, vagy nagyon indokolt esetben használható. Az önkormányzati rendelet szövegében nem használható az „illetőleg” kötőszó, valamint az „és” és a „vagy” kötőszó írásjellel összekapcsolva (és/vagy), vagy közvetlenül egymást követően (és, vagy). Az „illetve” kötőszó csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.

Fő szabály szerint az önkormányzati rendelet szövegében ismétlődően előforduló valamely kifejezés, szókapcsolat, szövegrész esetén rövid megjelölést lehet alkalmazni, amelyet a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, akként, hogy a további használatra utaló „a továbbiakban:”, vagy „a továbbiakban együtt” kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni [például: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)]. A fő szabály alól kivétel az értelmező rendelkezésben értelmezett fogalom, az önkormányzati rendelet tervezet egészének, vagy valamely szerkezeti egységének címe, a bevezető rész, vagy a már bevezetett rövid megjelölésnek a további rövid megjelölése, ugyanis ezek esetében nem alkalmazható rövid megjelölés. A mennyiségek számjeggyel történő meghatározásakor arab számok használhatók, az azonos mértékegységeket azonos módon kell megjelölni.

Az önkormányzati rendelet címét úgy kell megfogalmazni, hogy az tükrözze a rendelet tárgyát, vagy tartalmának lényegét. A címben meg kell jelölni annak sorszámát, az évszámot arab számmal, a kihirdetésének dátumát, az önkormányzati rendeletet alkotó helyi önkormányzat hivatalos megnevezését és utána az „önkormányzati rendelete” megjelölést, valamint annak címét „-ról”, „-ről” toldattal (például:. …………. Város Önkormányzata 1/2013. (I. 1.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról).
Az önkormányzati rendelet első szerkezeti eleme a címet követően a bevezető rész, mely az alábbi elemeket tartalmazza:
– jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és
– a jogalkotás aktusára utaló kifejezést.

A bevezető résznek nem adható cím, és egyetlen kijelentő mondatból kell állnia.
A jogalkotás aktusára utaló kifejezés két részből tevődik össze. Az első rész a rendeletalkotásra felhatalmazást adó rendelkezés vagy az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezés. A második rész az önkormányzat feladatköreként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés megfelelő pontját, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését vagy más törvénynek a feladatkört megállapító rendelkezését tartalmazza.
Ha az önkormányzati rendelet megalkotására törvényi felhatalmazás alapján kerül sor, a jogszabályhely merev hivatkozással kerül megjelölésre [például: ………….. Önkormányzata a ……………………….-ról szóló törvény … §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés ………) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el]. A merev hivatkozás szabályait a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 18–21. §-ai tartalmazzák.

Ha a helyi önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörben jár el, vagyis olyan társadalmi viszony rendezésére alkot rendeletet, melyet nem törvényi felhatalmazás alapján szabályoz, akkor az eredeti jogalkotói hatáskört megállapító rendelkezésként az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdését kell megjelölni [például: ………………………….Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés ……….] pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el).

Az önkormányzati rendelet bevezető részében rövid megjelölés bevezetésére nem kerülhet sor. Amennyiben az önkormányzati rendeletet a társulásban részt vevő helyi önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával, vagy a társult képviselő-testület döntésének megfelelően alkotják meg, akkor ezt az önkormányzati rendelet bevezető részében meg kell jelölni.

Az önkormányzati rendelet szerkezeti felépítését tekintve könyvre, részre, fejezetre, alcímre, szakaszra, bekezdésre, pontra és alpontra tagolódhat.

Az önkormányzati rendelet normaszövegének legnagyobb lehetséges szerkezeti egysége a könyv, melynek megjelölése tartalmazza a pozitív egész számokból képzett sorszámát betűvel kiírva, a szerkezeti egység típusának megnevezését és a könyv címét csupa nagybetűvel (például: ELSŐ KÖNYV ELJÁRÁSI SZABÁLYOK).

A könyvnél eggyel kisebb szerkezeti egység a rész, melyet akkor kell kialakítani, ha a rendelet áttekinthetősége érdekében szükség van legalább két olyan önálló szerkezeti egység kialakítására, melyek legalább két-két fejezetet magukban foglalnak. A rész megjelölése magában foglalja annak pozitív egész számokból képzett sorszámát nagybetűvel kiírva, a szerkezeti egység típusának megnevezését nagybetűvel és címét nagy kezdőbetűvel (például: ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések, HARMADIK RÉSZ Záró rendelkezések).
Ha az önkormányzati rendeletben a rész a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó rész címe: „Záró rendelkezések”.

A „Záró rendelkezések”-re különleges szabályok vonatkoznak, ebben a részben kell szabályozni az önkormányzati rendelet hatálybalépésére, a hatályon kívül helyezésre vonatkozó, az átmeneti, valamint a hatályon kívül helyező és módosító rendelkezéseket. Garanciális szabály, hogy az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, jogot nem vonhat el, vagy korlátozhat, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Hatályba lépésről rendelkezésre példa: Ez a rendelet a közzétételt követő napon lép hatályba; Ez a rendelet a közzétételt követő 8. napon lép hatályba; Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

Az önkormányzati rendelet szerkezetén belül fejezetet akkor kell kialakítani, ha szükség van legalább két olyan szerkezeti egységre, amelyekhez legalább két-két alcím tartozik. A fejezeteket folyamatosan kell sorszámozni római számokkal, a címe tartalmazza továbbá a szerkezeti egység megnevezését, valamint a címét (például: I. Fejezet Általános rendelkezések).

Az azonos jogintézményeket szabályozó szakaszok egy adott alcím alatt kerülnek szabályozásra. Az alcímeket folyamatosan kell sorszámozni arab számokkal, utalva a szerkezeti egység megnevezésére, valamint annak címére. Ha a jogszabály tervezetében az alcím a legmagasabb szintű szerkezeti egység, az utolsó alcím címe: „Záró rendelkezések”.

Az egyes alcímek szakaszokból állnak. A szakaszokat folyamatosan kell sorszámmal ellátni. Ha az önkormányzati rendelet valamely másik szakaszra, vagy másik jogszabály szakaszára hivatkozik, abban az esetben a ragot a „paragrafus” szóhoz kell illeszteni (például: 18. §-ban).

Az önkormányzati rendelet szakaszai bekezdésekből állnak, amelyekben az egymással szorosan összefüggő szabályok összefoglalása történik. A bekezdéseket szakaszonként újrakezdődően, egy-egy szakaszon belül zárójelek közé foglalt arab számokkal kell jelölni. Azonban, ha az adott szakasz egyetlen bekezdésből áll, a bekezdést nem kell sorszámmal megjelölni. Valamely bekezdésre a rendeleten belül úgy kell hivatkozni, hogy a hivatkozás tartalmazza az adott bekezdés megjelölését, majd a bekezdés kifejezést.

Az önkormányzati rendelet bekezdései pontokra és alpontokra tagolhatók. A pont a latin ábécé kisbetűivel és „)” jellel jelölhető, ha azonban a felsorolás a tizenöt elemet meghaladja a pontok arab sorszámokkal jelölhetők. A pont tovább tagolható alpontra. Az alpont a pontot jelölő kisbetűből, az alpontot jelölő latin ábécé kisbetűiből és „)” jelből áll [például: aa), ab)].
Az önkormányzati rendelet szövegében a pontra, valamint az alpontra történő merev hivatkozás a pont vagy alpont megjelölését követően a „pont” vagy „alpont” kifejezést is magában foglalja.

A már hatályba lépett önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó rendelkezések:
Az önkormányzati rendeletet módosító rendelkezés megszövegezésére és szerkesztésére a fent összefoglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az önkormányzati rendelet módosítása három irányú lehet:
– kiegészítés,
– újraszabályozás,
– szövegcsere.

Az önkormányzati rendelet kiegészítése

A kiegészítés során az önkormányzati rendelet szerkezeti egysége kiegészülhet egy új szerkezeti egységgel, vagy a már hatályba lépett szerkezeti egység egészül ki egy mondattal. [például: a helyi adókról szóló 35/2009. (XI. 11.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki; a helyi adókról szóló 35/2009. (XI. 11.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki.]

Az önkormányzati rendelet újraszabályozása

Újraszabályozást kell alkalmazni az önkormányzati rendelet hatályos szerkezeti egységének helyébe lépő szerkezeti egység szövegének megállapítására, vagy a hatályos szerkezeti egységben foglalt mondat helyébe lépő mondat szövegének megállapítására, ha a módosítás nagyobb terjedelmű. Ezeken túlmenően szintén újraszabályozást kell alkalmazni, ha egy szerkezeti egység tagolása vált szükségessé.

A szerkezeti egységet újraszabályozó módosító rendelkezés megszövegezésekor elsőként az újraszabályozni kívánt szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozást kell elhelyezni, ezt követi a „helyébe a következő rendelkezés lép:” szöveg, majd az adott szerkezeti egységnek a megjelölésével idézőjelben a szerkezeti egység új szövege.
[példa: „2. § A helyi adókról szóló 35/2009. (XI. 11.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 6. § 2013. január 1-jén lép hatályba.”]

Külön kiemelést igényel a pont az alpont újraszabályozása, mivel ebben az esetben a szerkezeti egység új szövegét megelőzően négyzetes zárójelben, dőlt betűvel nyitó szövegrészt, illetve, ha az önkormányzati rendelet szövege indokolja azt követően szintén szögletes zárójelben, dőlt betűvel záró szövegrészt kell elhelyezni.
(példa: „2. § A helyi adókról szóló 35/2009. (XI. 11.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]

„d) lakcím : minden év január 1-jén fennálló, a központi személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett állandó lakóhely,”

Az önkormányzati rendelet módosítása a szöveg cseréjével

A szövegcserés módosítás az önkormányzati rendelet szerkezeti egységének valamely hatályos szövegrésze helyébe lépő szöveg megállapításával történik. A szöveg cseréjével megvalósuló módosítás akkor lehetséges, ha szakasz, vagy annál kisebb szerkezeti egység kis terjedelmű szövegrészének módosítására van szükség. A módosítás megszövegezésére az alábbi szabályok vonatkoznak: a kicserélendő szövegrészt tartalmazó szerkezeti egységre vonatkozó merev hivatkozást a „-ban” vagy a „-ben” raggal kell kiegészíteni, a határozott névelőt követően idézőjelek között elhelyezve a kicserélendő szövegrész követ, utána a „szövegrész helyébe” szöveg kerül, majd a határozott névelőt követően az új szöveg kerül elhelyezésre idézőjelek között és végül a „szöveg lép” szöveg következik. [például: 1. § A helyi adókról szóló 35/2009. (XI. 11.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „tizenöt napon belül” szöveg lép.]

Az önkormányzati rendelet, vagy valamely rendelkezésének hatályon kívül helyezése

Az önkormányzati rendelet szerkezeti egysége, vagy annak szövegrésze csak a záró rendelkezésekben helyezhető hatályon kívül. Maga az önkormányzati rendelet mind a záró rendelkezésekben, mind önkormányzati rendeletben hatályon kívül helyezhető.

Az önkormányzati rendelet melléklete

Mellékletet akkor kell alkotni, ha az önkormányzati rendeletben rögzíteni kívánt szabályozási tartalom nem fejezhető ki átláthatóan az önkormányzati rendelet szakaszai között. Az önkormányzati rendelet valamely szakaszának utalnia kell a mellékletre.

A mellékletet arab számokkal kell jelölni, ezt követi a melléklet szöveg, majd a melléklet száma a hozzá csatolt -hez raggal. [például: 1. melléklet a 35/2013. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez]

Az önkormányzati rendelet meghozatalának szabályai

Az önkormányzati rendelet meghozatalának szabályai tekintetében az alaprendelkezéseket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza, mely felhatalmazást ad a képviselő-testület részére, hogy a részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

Az önkormányzati rendelet előterjesztésére a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személyek jogosultak. Az előterjesztőnek előzetes hatásvizsgálatot kell lefolytatnia, melynek ki kell terjednie az önkormányzati rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatására, különösen a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásaira, a környezeti és egészségi következményeire, az adminisztratív terheket befolyásoló hatásaira, valamint a jogszabály megalkotásának szükségességére, a jogalkotás elmaradásának várható következményeire, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételekre.

Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület nyílt ülésen, minősített többséggel hozza meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Természetesen, amennyiben valamelyik tisztség esetében azon a testületi ülésen, amelyen a rendelet elfogadására sor került, helyettesítés esete állt fenn, akkor a rendeletet a helyettesítő személynek kell aláírni, és a kihirdetésről a jegyző személyét helyettesítő gondoskodik. A fent két személy aláírása az önkormányzati rendelet érvényességi kelléke.

A rendelet kihirdetésének a képviselő-testület hivatalos lapjában, vagy a helyben szokásos módon a szervezeti és működési szabályzatban előírtak szerint kell történnie (ilyen lehet például a szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott rendelkezés, mely szerint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kerül kihirdetésre a rendelet). Tehát azt, hogy a helyben szokásos módon történő kihirdetés milyen módon történjen a szervezeti és működési szabályzatban kell a képviselő-testületnek meghatároznia. Törvényi előírás, hogy azon önkormányzatok, amelyek saját honlappal rendelkeznek, a rendeletet a honlapjukon is közzé kell tenniük. A kihirdetés a jogszabály érvényességi kelléke, a ki nem hirdetett rendelet nem tekinthető jogszabálynak.