Adózás rendje (Art.)

Minősítés az ellenőrzés során

Az Art. 2015. január 1-jétől alapelvi szinten rögzíti, hogy az adóhatóság egy jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazzal a vizsgálattal érintett és az ügylet egyik alanyánál már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően a másik ellenőrzése során. Amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné (Art. 1. § (3a) bekezdés).

Adóegyezmények alkalmazása

Az Art. alapelvi szinten mondja ki, hogy ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól. Ilyen esetben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg [Art. 2. § (2)-(3) bekezdés].

Ital-, étel-automaták bejelentése

Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automaták (étel és ital-automaták) üzemeltetői 2015. január 1-jétől kötelesek az állami adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés megkezdését, megszüntetését (megszűnését), és bármely az automatát érintő változást. A bejelentésre vonatkozó részletes előírásokat miniszteri rendelet határozza meg. A bejelentés alapján az automata regisztrációs számot kap. Az értékesítés megkezdéséhez kapcsolódó bejelentés díjköteles (30 ezer forint). A 2015. január 1-jén ilyen berendezést üzemeltetőknek 2015. március 31-éig kell bejelenteniük be az üzemeltetés (értékesítés) tényét és addig kell megfizetniük a regisztrációs díjat [Art. 22/D. §, 24. §. (17) §, 175. § (4a) bekezdés, 204. §].

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

Új rendelkezés 2015. január 1-jétől, hogy
– az útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, bármely termék,
– nem útdíjköteles gépjárművel, közúton végzett, kizárólag a meghatározott törvényi feltételeknek (mennyiségi és ellenérték összegére vonatkozó kitétel) megfelelő kockázatos termék
Európai Unión belüli beszerzése és értékesítése, illetve belföldi forgalomban adóköteles, nem végfelhasználó részére történő értékesítése kizárólag az állami adóhatóság által – az adózó bejelentése alapján – képzett, 15 napig érvényes EKAER szám birtokában végezhető.

Kockázatos termékek esetében további feltétel a biztosítékadási kötelezettség teljesítése és annak folyamatos rendelkezésre tartása. A biztosítékot első alkalommal 2015. január 1-jét követő 30. napon kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-ben rögzített adatok alapján. A biztosíték összege a bejelentést megelőző 60 napon belül rögzített és átvételi címre érkezéssel, vagy felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokban foglalt ellenértékek 15 százalékának és a rendszerben rögzített – még nem érvénytelenített – EKAER számokban foglalt ellenértékek 15 százalékának együttes összege.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül és értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki, továbbá a bírság összegének mértékéig lefoglalható. E szankciókat az adóhatóság 2015. január 15. napjától alkalmazza.
A rendszer működésével kapcsolatos részletszabályokat, valamint a kockázatos termékek körét miniszteri rendelet határozza meg [Art. 22/E. §, 172. § (19a) bekezdés, a 173. § (1) bekezdés, 175. § 32–33. pont, 178. § 42–50. pont, 205. § (7) – (9) pont, 11. számú melléklet].

A fuvarozást végzőn kívül más személyek nyilatkoztatása és hatósági zár alkalmazása

A hatályos szabályok alapján a vámhatóság a termék fuvarozását végző személyt nyilatkoztathatja arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét igazoló dokumentumok meglétét. A módosítás következtében a fuvarozást végzőn kívül, az ő nyilatkozata alapján a fuvarozásban érintett címzett, feladó és fuvarozó is nyilatkoztatható lesz 2015. január 1-jétől. A nyilatkoztatásra kötelezést az állami adóhatóság is elrendelheti. Emellett bővül a nyilatkozattétellel érintett adatkör is. A nyilatkozattételt megtagadása esetén az állami adó-, és vámhatóság – a termék azonosságának biztosítása érdekében – hatósági zárat helyezhet el. Hatósági zár akkor is alkalmazható, ha a kockázati tényezők indokolják [Art. 88. § (6)–(6b) bekezdés].

Feltételes adómegállapítás

Változások 2015. január 1-jétől:
Jövőbeli ügyletnek minősülő, folyamatos teljesítésű ügylet esetén a módosítást követően már nem bármely, hanem csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettség állapítható meg.
Az ügyintézési határidő 75 napról 90 napra nő. Sürgősségi eljárás esetén 45 napról 60 napra emelkedik.
Az adózóknak a módosítást követően választási lehetőségük lesz, hogy a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága kezdő időpontját meghatározzák.
A feltételes adómegállapítási határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart. A hatálybalépést megelőzően kiadott határozatok esetén a kezdő időpont 2015. január 1-je. Ezen 5 éves határidő lejárta előtt azonban – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – az adózó, érdemi jogszabály és tényállásváltozás hiányában kérheti a kötőerő időtartamának további egyszer két évvel történő meghosszabbítását erre vonatkozó, külön eljárás keretében.
A határozat kötőereje a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabály, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettség (pl. OECD Modellegyezmény és Kommentár) változás esetén is megszűnik. Ezt a folyamatban lévő eljárásokban, valamint hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.

Az adópolitikáért felelős miniszter nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást hatályba nem lépett, de kihirdetett jogszabályok alapján a jövőben nem adhat ki. A már kiadott határozatokat e korlátozás nem érinti.
A személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik, konzultációnként.
[Art. 132. § (1), (2b)–(4), (7b) bekezdés, 132/A. § (1), (3), (12) bekezdés, 205. § (2)–(3) bekezdés].
Az adózó 2015. január 1-jétől – a jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapításon túl – kérheti az általa előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó módszer megfelelőségének megállapítását is. E számítási módszerre vonatkozó kérelem azonban nem terjeszthető elő egyszerre a jogügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel [Art. 132. § (13) bekezdés].

Uniós információcsere

Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése következtében bővül a tárgyhavi adó-, és járulékbevallás adattartalma az uniós illetőségű személy hazai tiszteletdíjának, ingatlan feletti rendelkezési joggyakorlásából származó jövedelmének összegével, valamint e személyek részére – életbiztosítási szerződés alapján – kifizetett biztosítói kifizetésekkel. Az uniós illetőségű személy hazai nyugdíjjövedelmével összefüggésben, szintén az automatikus információcsere biztosítása érdekében, a nyugdíjfolyósító szerv az adóévet követő év január 31-éig, az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak a nyugellátás adóévi összegéről. Az uniós adóügyi illetőségű személyek magyarországi termőföld haszonbérbeadásából származó jövedelméről a jegyzőnek kell adatszolgáltatást teljesítenie az állami adóhatóság felé (Art. 31. § (2) bekezdés 25a–25c. pont, 52. § (12a) bekezdés, 3. számú melléklet O) pont).

Mulasztási bírság

Magánszemély esetén 200 ezer, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabására lesz lehetősége az adóhatóságnak – az ellenőrzés, üzletlezárás, végrehajtási eljárás akadályozásán túl – abban az esetben is, ha a magánszemély vagy más adózó a hatósági eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályoztatja. Továbbá lehetőség lesz e magatartások ismétlődése esetén akár kétszeres mértékű mulasztási bírság kiszabására is [Art. 172. § (1) bekezdés l) pont és (1a) bekezdés].

Áfabevallás gyakorisága

Az adóévben jogelőd nélkül újonnan alakult adózók számára új előírás 2015. január 1-jétől a havi áfa-bevallási kötelezettség. Az adózó a havonkénti áfabevallásra a megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig kötelezett [Art. 1. számú melléklet I/B/3/ab), an) alpont, 205. § (4) bekezdés].
A jelenlegi szabályok szerint évente kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. Ezek az éves áfabevallásra kötelezett adózók 2015. január 1-jétől negyedéves áfabevallásra kötelesek áttérni abban az esetben, ha az adóévet megelőző második évben teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének összege meghaladta az 50 millió forintot [Art. 1. számú melléklet I/B/3/ ac), ad) alpont, 205. § (4)–(5) bekezdés].
Abban az esetben, ha az adóalany közösségi ügyletben vesz részt, összesítő nyilatkozat tételi kötelezettsége van, amelynek gyakoriság igazodik az adóalany bevallási gyakoriságához. Mivel a közösségi kereskedelem kiemelt kockázatot jelent az adócsalások terén, indokolt az adóalany bevallási gyakoriságától függetlenül havi összesítő nyilatkozatadási kötelezettséget előírni, amennyiben adóalany Közösségen belüli, tárgynegyedévi termékértékesítése vagy termékbeszerzése meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő összeget [Art 8. számú melléklet 1. C) pont].

Távolról is nyújtható szolgáltatások

A 2008/8/EK tanácsi irányelv módosításával megváltozott a nem adóalanyok részére nyújtott műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások (távolról is nyújtható szolgáltatások) teljesítési helye (e szolgáltatások esetén nem a szolgáltatást nyújtó, hanem a szolgáltatást igénybevevő lakóhelye/letelepedései helye minősül a teljesítés helyének). Ezzel összefüggésben, tagállami kötelezettség az úgynevezett mini egyablakos rendszer felállítása, amely lehetővé teszi, hogy az adóalanyok a letelepedésük szerinti adóhatóságon keresztül teljesítsék az adófizetési kötelezettségüket úgy, hogy a másik tagállamban nem kell regisztrálniuk. Az egyablakos rendszer bevezetése kapcsán több ponton módosul az Art. [Art 3. § (3) bekezdés, 4. § (4a) bekezdés, 20/B. § (3) bekezdés, 10. számú melléklet].

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatások

Az állami adó- és vámhatóság 2015. január 1-jétől adatszolgáltatást kérhet a belföldi telekommunikációs cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól, e szolgáltatást igénybevevő személyéhez nem köthető módon, amennyiben az a tényállás tisztázásához szükséges [Art. 52. § (22) bekezdés].

Egyéb fontosabb Art. változások

Az összesítő jelentésre kötelezett adózó, választása szerint önkéntes alapon, az adott számla adótartalmának összegétől függetlenül teljesítheti (Art. 31/B. § (1)–(5) és (10) bekezdés).

Az adózók nem csak az illetőségüket, hanem egyéb adatokat is kötelesek igazolni a külföldi hatóságok felé, ezért az állami adóhatóság már nem csak illetőségigazolást, hanem bármely adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolást) kiállíthat a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is, feltéve, hogy a nyomtatvány angol nyelvű, vagy a kérelmező csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását [Art. 85/A. § (11) bekezdés].

Ha az adóhatóság a feltárt tények és körülmények alapján több adózót érintően – egymással összefüggő módon – olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adóelkerülésre utaló magatartást állapít meg, a rendeltetésszerű és körültekintő joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztathatja az érintett adózókat a más adózók vonatkozásában észlelt tényekről, körülményekről [Art. 97. § (3a) bekezdés].

Az adótanácsadók, adószakértők, és okleveles adószakértők továbbképzési programjainak szervezésére benyújtott pályázat elbírálásáért az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat határoz meg [Art. 175. § (17a) bekezdés].

Az online pénztárgépeket – a miniszteri rendelet szabályai alapján – évente kötelező felülvizsgálni. Az éves felülvizsgálathoz kapcsolódó szolgáltatások hatósági árszabályozására külön miniszteri rendelet kerül majd kiadásra [Art. 175. § (31) bekezdés].

Az online pénztárgépekhez kapcsolódó közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás területén bevezetésre kerül a rögzített hatósági ár helyett (kiskassza esetén 1500 Ft + áfa, nagykassza esetén 2500 Ft + áfa) a legmagasabb hatósági ár, amely lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabályi keretek között ösztönözze az online szolgáltatást nyújtók közötti versenyt [Art 176/H. § (1) bekezdés].

Kiegészült a kapcsolt vállalkozás fogalma, így kapcsolt vállalkozásnak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel, az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg [Art. 178. § 17. pont].

Az Art. és a vonatkozó uniós szabályok közötti összhang megteremtését célozza a csekély összegű (de minimis) támogatás fogalmának pontosítása, tekintettel az uniós szabályok módosulására [Art. 178. § 30. pont].

A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény újraszabályozásával összefüggésben módosult a kutatás-fejlesztési tevékenység fogalma [Art. 178. § 36. pont].

A hatályos rendelkezésének értelmében az állami adóhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről szóló határozatban az adózót a fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára adóbevallásának, nyilatkozatának adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére kötelezheti. Ez az adózónak és az adóhatóságnak egyaránt jelentős adminisztratív terhet jelentett, ezért kívül helyezésre került [Art. 24/F. § (5) bekezdés c) pont].

Egységesen, adóévet követő év május 20-áig kell benyújtani az szja bevallást önadózás és a munkáltatói adómegállapítás esetén is (Art. 27. § (4) bekezdés).
A magánszemély egészségügyi járulékfizetési kötelezettsége megszűnésének esetén e járulék törlésének feltétele, hogy a magánszemély huzamos ideje Magyarország területén kívül tartózkodjon és tartózkodási helyén az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt álljon. Ennek bizonyítása esetén az adóhatóság – akár visszamenőlegesen is – törli a járulékfizetési kötelezettséget (Art 20. § (7c) bekezdés).
A jövőben mentesül a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól a külföldi adóalany, amennyiben belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes termékértékesítést hajt végre, feltéve, hogy – megállapodás alapján – a Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapcsolódó adókötelezettségeket az adóraktár üzemeltetője végzi el [Art. 20/B. § (4) bekezdés, 22. § (2) bekezdés, 22. § (1) bekezdés j) pont, 1. számú melléklet I/B/3 pont ak) alpont, 8. számú melléklet 1. A) pont c) alpont].