Az iskolai évfolyamok speciális számozása kibővült

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 2. § (2) bekezdésének e)−f) pontját érintő változás, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program, valamint az Arany János Kollégiumi Program hivatalos elnevezéséből kikerült a hátrányos helyzetre utalás (lásd a 174. §-t is), ennek átvezetése történt meg a végrehajtási rendeletben. Ezen túlmenően a (2) bekezdés két új ponttal egészült ki, amelyek szerint az évfolyamok számozása
− az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák kötelező előkészítő évfolyamának esetében 9/E,
− a kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytató szakiskolai − közismereti kerettantervben foglalt követelmények vagy a középiskola tízedik évfolyamának teljesítését követő − szakképzési évfolyamok esetében Ksz/11, Ksz/12,
− a szakközépiskolák szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók érettségire történő felkészítését végző évfolyama esetében Szé/12/1, Szé/12/2.

Kiegészült a házirend szabályozási köre

A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet szerint az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá a rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. Ennek megfelelően a miniszteri rendelet 5. § (1) bekezdése új i) ponttal egészült ki, amelynek értelmében a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait.

A helyi tanterv új sajátos szabályai

A miniszteri rendelet hatályba lépése, 2012. szeptember 1-je óta kihirdetett oktatási irányelvekre tekintettel a rendelet 3. § -ának módosítása kimondja, hogy a két tanítási nyelvű iskolának a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló jogszabály, míg a nemzetiségi nevelést-oktatást végző iskolának a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabály alapján kell elkészítenie a helyi tantervét.

A miniszteri rendelet 10. § módosított a) pontja úgy rendelkezik, hogy a kollégium pedagógiai programjának a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően kell tartalmaznia
− a kollégiumi nevelés alapelveit,
− értékeit,
− célkitűzéseit.

A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó előírások pontosítása

A miniszteri rendelet 11. § (1) bekezdésének módosítása nyomán a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tantervnek a fogyatékosságtípusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmaznia kell, figyelemmel a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályban foglaltakra.

Az iskolai, kollégiumi foglalkozások helyszínével kapcsolatos rendelkezések bővülése

A miniszteri rendelet  13/A. § (1) bekezdésének módosítása a kollégiumi foglalkozások helyszínére vonatkozó előírásokat rögzíti. Az új rendelkezések szerint az iskolai, kollégiumi foglalkozásokat a kollégium helyiségeiben, az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a foglalkozás megtartására alkalmas helyen kell megszervezni. Az iskolán, kollégiumon kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha
− a tanulók intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá
− az oda- és visszajutás közben biztosított.

Nem változott az az előírás, miszerint az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, továbbra gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.

A tanóraválasztás szabályainak pontosítása

A rendelet 14. § módosított (5) bekezdése alapján az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a következő tanítási évben milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. Ez alól kivételt jelentenek az alapfokú művészeti iskolák.

A tanórák időtartamával kapcsolatos újdonság

A miniszteri rendelet 16. § módosított (2)−(3) bekezdése  értelmében elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje továbbra is negyvenöt perc, de az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje
− harmincöt percnél nem lehet rövidebb és
− százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, valamint
− az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.

Pontosították a főétkezésre szolgáló szünet előírását, így annak a többi szünet időtartamánál hosszabbnak kell lennie, és azt továbbra is az iskola házirendjében kell meghatározni.

Az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos új rendelkezések

A gyakorlati tapasztalatok alapján kiegészítésre kerültek az alapfokú művészetoktatás időtartamával kapcsolatos rendelkezések. A miniszteri rendelet módosított 18. §-a alapján az alapfokú művészeti iskolában A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet alapján a tanuló térítési díj ellenében − vagy a köznevelésről szóló törvény alapján az alapfokú művészetoktatásban ingyenesen résztvevők esetében ingyenesen − igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Alapfokú művészeti iskolában a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére kötelezően biztosított négy − előképzőben csoportos főtárgy esetén kettő − foglalkozás együttes időtartama
− alapfokú és továbbképző évfolyamokon zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás vagy
− egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, ide értve a zeneművészeti ág egyéni foglalkozású előképző évfolyamait is,
− alapfokú és továbbképző évfolyamokon kizárólag csoportos foglalkozás esetén − minden művészeti ágban − legalább száznyolcvan perc,
− előképző évfolyamokban zeneművészeti ág csoportos főtárgy, valamint a többi művészeti ág képzéseiben legalább kilencven perc.

Ha a tanuló több alapfokú művészeti iskolával létesít tanulói jogviszonyt vagy egy alapfokú művészeti iskolában több művészeti ág, több tanszak képzésében vesz részt, a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában, melyik művészeti ágban és – új elemként – melyik tanszakon vesz részt térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett a képzésben. Változatlan előírás, hogy az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni.

A beiratkozási szabályok kiegészítése

A beiratkozás szabályozásával kapcsolatosan új elem, hogy − a miniszteri rendelet 22. § (1) bekezdése alapján − a kormányhivatal a közleményét vagy hirdetményét köteles megküldeni az illetékességi területén működő települési önkormányzatok, továbbá az állami intézményfenntartó központ részére.

Az átvételhez kapcsolódó nyilvántartási szabályok változása

Újdonság a szabályozásban, hogy – a rendelet 23. § módosított (8) bekezdése alapján – a tanköteles tanuló iskolaváltásánál a tanuló adatait az átadó iskola a járási hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül köteles törölni a nyilvántartásából.

A hátrányos helyzet új fogalmának beemelése a végrehajtási szabályokba

A miniszteri rendeletben átvezették a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmának 2013. szeptember 1-jével hatályba lépett új szabályozását. Ezeknek a fogalmaknak a meghatározása 2013. szeptember 1-jével kikerült az ágazati törvényből, helyét A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényre (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) történő utalás vette át annak érdekében, hogy a gyermek születésétől kezdődően azonos fogalomhasználat alapján tudjon eljárni
− az egészségügyi,
− a köznevelési és
− a szociális, illetve
− a gyermekvédelmi ágazat.

A fogalom újraszabályozásával a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet kompenzálására a korábbinál szélesebb körben nyílik lehetőség az életkor vonatkozásában (0−25 éves kor), a családbafogadó gyám által nevelt gyermekekre is kiterjedően, továbbá több ágazat – így a köznevelés − számára használható módon. A változás lényege, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ami a korábbi hátrányos helyzet meghatározója volt, a gyermekes család anyagi helyzetét mutatta és önmagában nem feltétlenül jelentette azt, hogy a gyermek egyidejűleg valóban hátrányos helyzetű is, vagyis az életminőségét, iskolai sikerességet általában kedvezőtlenül befolyásoló egyéb hátrányok (zsúfolt lakás, szülők alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége) is fennállnak. Az új szemléletű szabályozás értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők − a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül − a következők:
− a szülő,
− a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége,
− alacsony foglalkoztatottsága,
− az elégtelen lakáskörülmények,
− a szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben élés ténye.

Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül egy további feltétel megléte megállapítható, az a hátrányos helyzet, ha két további feltétel megvalósul, az a halmozottan hátrányos helyzet fennállását jelenti. Továbbá a nevelésbe vétel, valamint a tanulói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás önmagában megalapozza a halmozottan hátrányos helyzet fennállását.

A fogalom újraértelmezése
− a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak részletesebb, problémaérzékenyebb ismeretét eredményezi,
− pontosabb személyi és területi célzást tesz lehetővé a meglévő támogatásokban, szolgáltatásokban, például
o    halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyakoribb, kiemelt családgondozása,
o    védőnői látogatása,
− új támogatási lehetőségeket generál, például a Biztos Kezdet Gyerekház igénybevétele és
− pontosabban meghatározhatóvá teheti
o    a jövőbeni hazai és
o    az európai uniós fejlesztések célcsoportját.

A fentiek alapján a gyermekvédelmi és a köznevelésről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a hátrányos helyzetű fogalom váltotta fel a korábbi halmozottan hátrányos helyzet fogalmat például a kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatosan (24. §) is.

Az előnyben részesítés kibővülése

Az általános iskola felvételi kötelezettsége után fennmaradó szabad férőhelyek betöltéséről továbbra is sorsolás útján kell dönteni. Új elem azonban, hogy a miniszteri rendelet 24. § (6) bekezdésének módosításával nemcsak a hátrányos helyzetű, hanem a sajátos nevelési igényű tanulók is előnyben részesítési kötelezettség alá esnek.

A középfokú felvételi eljárással kapcsolatos változások

− A miniszteri rendelet 29. § módosított (4) bekezdése értelmében amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát − új elemként −, az adott évfolyamra történő felvételi eljárás során köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt.

− A rendelet 32. § (4) bekezdés módosított e) pontja értelmében a felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell a vizsga vagy a felmérés
o    követelményeit,
o    időpontját és
o    helyét abban az esetben, ha az iskola szóbeli vizsgát vagy képesség-, készségfelmérést szervez.

− Szintén pontosítást jelent a jogalkalmazási gyakorlatban a miniszteri rendelet 33. § (3) bekezdésének módosítása, amelynek nyomán, ha
o    a sajátos nevelési igényű, valamint
o    a beilleszkedési,
o    tanulási,
o    magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván a köznevelésről szóló törvény 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával − új elemként −, a központi írásbeli vizsga jelentkezési lapjához csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét.
o    A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója a kérelemről a döntését határozat formájában hozza meg. A döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat.

Pontosították a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra történő jelentkezésének szabályait. Az új rendelkezések szerint ebben az esetben a tanuló felvételi lapjait a szülő is kitöltheti, és a jelentkezési lapot közvetlenül megküldheti a felvételt hirdető középiskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és továbbítását.

A nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos értesítési kötelezettség kiegészítése

A miniszteri rendelet 50. § (4) bekezdésének módosítása nyomán a harminc igazolatlan tanórát meghaladó mulasztás miatt megszűnő tanuló jogviszonyról az iskolának írásban értesítenie kell nemcsak a nagykorú tanulót, hanem önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is.

Az iskola értesítési kötelezettségének pontosítása

A jogalkalmazási gyakorlatban nem volt egyértelmű, hogy a jogszabályban meghatározott mértékű igazolatlan hiányzás esetén az iskolának pontosan mely hatóságot kell értesítenie. Ezen túlmenően kérdésként merült fel, hogy az egyéb foglalkozásokat is figyelembe kell-e venni a mulasztások számításánál. Ezekre a kérdésekre is választ ad a miniszteri rendelet 51. § -ának módosítása, amely lényegében elrendeli, hogy az egyéb foglalkozást is figyelembe kell venni az igazolatlan távollétek számításánál (51. § (2) bekezdés). Ehhez kapcsolódóan az 51. § (4) bekezdése alapján amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri
− a tíz tanítási órát vagy − új elemként –
− az egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója − A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesíteni köteles
− a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot,
− a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,
− tanköteles tanuló esetén − gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével − a gyermekjóléti szolgálatot is.

Az értesítést követően készítendő intézkedési terv szabályai – változatlan tartalommal - egy új (4a) bekezdésben kaptak helyet.

A szabálysértési vonatkozások változását jelenti, hogy – a rendelet 51. § (5) bekezdésének módosítása nyomán − a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben nemcsak harminc tanítási óra, hanem egyéb foglalkozás meghaladása esetén is megalapozza az iskola tájékoztatási kötelezettségét, valamint a járási hivatal szabálysértési eljárás kezdeményezését.

Oktatásügyi közvetítő helyett konfliktuskezelési szaktanácsadó

Az iskolai konfliktuskezelési szabályokkal kapcsolatos változás, hogy − a miniszteri rendelet 62. § (1) bekezdésének módosításával – amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól.

Az országos mérésekkel kapcsolatos új előírásokkal folytatjuk következő számunkban.