E járulékok alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Egyéni vállalkozó esetében ez a vállalkozói kivét (átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetében egyébként az átalányban meghatározott jövedelem). Ez a vállalkozói réteg tehát a járulékokat nem köteles a járulékfizetési minimum (társadalombiztosítási minimálbér) után megfizetni. Ha nincs tényleges járulékalapot képező jövedelem, vállalkozói kivét, akkor járulékfizetési kötelezettség nem is keletkezik. Adott esetben a magánszemély több mint tíz éve folyamatosan munkaviszonyban áll teljes munkaidőben (napi 8 óra). 2013. január 2. napjától azonban egyben egyéni vállalkozó is (bejegyezték az egyéni vállalkozói nyilvántartásba). Egyéni vállalkozóként 2013. évben január hónapban volt 62.000 forint vállalkozói kivétje, amely után – többek között – a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is megfizette. Az év többi hónapjában vállalkozói kivét nem volt, ennek okán járulékfizetés sem történt. A biztosított 2014. február hónapban keresőképtelen állományba került. Kérdésként merült fel, hogy munkaviszonya mellett egyéni vállalkozói jogviszonyában is jogosult-e táppénzre?

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerint a biztosított valamennyi biztosítással járó jogviszonya alapján jogosultságot szerez táppénzre, feltéve, hogy az egyéb jogosultsági feltételekkel is rendelkezik. Az egészségbiztosítási törvény szerint, ha a minimum járulékfizetésre nem kötelezett egyéni vállalkozó az ún. irányadó időszakban, vagy annak egy részében nem rendelkezik a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelemmel, de a jogosultság kezdő napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi átlagát az Ebtv. 48. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

E szabályt az egyéni vállalkozóra vetítve azt jelenti, hogy a táppénzre jogosultság az egyéni vállalkozói jogviszonyban is fennáll. E táppénzt az irányadó időszakban elért tényleges, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem figyelembe vételével kell meghatározni. Ez a januári 62 000 forint. A táppénzalap naptári napi átlaga 62 000 : 30 = 2066,67 forint.
Az Ebtv. 48. § (8) bekezdés szerint a táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának
a) hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,
b) ötven százaléka
– az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,
– a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.