– napirendre tűzi az szmsz tárgyalását, de azt nem módosítja, amennyiben annak szabályai az Mötv.-vel összhangban vannak és a képviselő-testület megfelelőnek találja azt a további munkához,
– módosítja az szmsz-t, amennyiben annak eredeti szabályaitól csupán kis mértékben kíván eltérni,
– a régi szmsz-t hatályon kívül helyezi és új rendeletet fogad el.

Mivel az Mötv. rendelkezései nagymértékben változtak az elmúlt időszakban, célszerűnek tűnik a régi szmsz hatályon kívül helyezése és új rendelet elfogadása. Ennek megszerkesztésekor az Mötv. előírásai mellett figyelembe kell venni az Alaptörvény és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) szabályait is. Ezeket részletesen itt nem ismertetjük, csupán olyan alapvető szempontokat emelnénk ki, amelyek a rendeletalkotás során problémaként szoktak felmerülni.

Az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot [a) pont], továbbá meghatározza szervezeti és működési rendjét [d) pont]. Az Alaptörvény hivatkozott cikkének (2) bekezdése szerint az önkormányzat
– törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére (eredeti jogalkotói hatáskörben), illetve
– törvényben kapott felhatalmazás alapján (átruházott hatáskörben)
önkormányzati rendeletet alkot.

A helyi önkormányzat szervezeti rendszerének és működési rendjének meghatározása a helyi önkormányzat sui generis tevékenysége, amelyet törvényes keretek között, de mint fentiekből láttuk, az Alaptörvényből eredően, azaz nem a törvényhozó akaratából fakadóan gyakorol. Ebből kifolyólag az önkormányzat nem származékos, átruházott hatáskörben, hanem eredeti jogalkotói hatáskörében alkotja meg szmsz-ét az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szervezeti és működési szabályok kialakítása során nem kell figyelembe venni az Mötv. előírásait. A Jat. 3. §-ára tekintettel az szmsz-ben nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy az Mötv. olyan rendelkezése, amellyel az szmsz nem lehet ellentétes.

Az szmsz-ben szabályozandó kérdéseket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
– kötelező szabályozni azokat a kérdéseket, amelyek rendezését az Mötv. előírja,
– szabályozhatók azok a kérdések, amelyek szabályozását az Mötv. – a kógens szabálytól eltérően – kifejezetten lehetővé teszi,
– szabályozható olyan az önkormányzat szervezetével és működésével összefüggő helyi társadalmi viszony is, amelynek szabályozását a képviselő-testület szükségesnek tartja, ez azonban nem lehet az Mötv. kógens szabályaival ellentétes.

A továbbiakban a fenti három pont szerint csoportosítjuk az szmsz-ben konkrétan szabályozandó illetőleg szabályozható tárgyköröket.

Az szmsz-ben kötelezően szabályozandó kérdések

Az Mötv. 53. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorol bizonyos kérdéseket, amelyekről az szmsz-ben rendelkezni kell, de a szabályozás tartalmát a képviselő-testület – a törvény keretei között – szabadon határozza meg. Ezek az alábbiak:
a) az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye;
b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény nem írta elő, hogy az szmsz-nek tartalmaznia kell az átruházott hatáskörök felsorolását, ezért előfordulhat, hogy a képviselő-testület ágazati rendeletben ruházott át hatáskört. Például a szociális ágazatot szabályozó rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre ruházta az önkormányzati segély megállapításának hatáskörét, vagy a közösségi együttélés alapvető szabályait rögzítő rendeletben a jegyzőre ruházta a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó hatáskört. Mivel az átruházott hatáskörök felsorolását az Mötv. szerint az szmsz-nek kötelezően tartalmaznia kell, a kettős szabályozás elkerülése érdekében célszerű az ágazati rendelet hatáskör átruházásra vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése, egyidejűleg annak beépítése az szmsz-be (amennyiben ezt a képviselő-testület eddig nem tette meg, hiszen az Mötv. elemzett szakasza már 2013. január 1. óta hatályban van). Újabb hatáskör átruházása pedig szintén az szmsz módosítása útján történhet.
c) a képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje. A testület e körben szabályozza például az ülésre szóló meghívó kiküldésének módját, az előterjesztések kiküldésének szabályait, azt hogy a meghívót mennyi idővel az ülés időpontja előtt kell kiküldeni, a rendkívüli ülés összehívásának szabályait, az ülés vezetésének és a tanácskozás rendjének azon szabályait, melyeket az Mötv. nem szabályoz, rögzítésüket azonban a testület szükségesnek tartja.

E körben kell rendelkezni a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére [Mötv. 45. §]. Előfordulhat olyan extrém eset, hogy a polgármester és az őt a képviselő-testület összehívása és vezetése tekintetében helyettesítő alpolgármester is akadályozva van abban, hogy feladatait ellássa. A képviselő-testület működése azonban ebben az esetben sem állhat meg, ezért kell rendelkezni az szmsz-ben arról az esetről, ha fenti személyek nem tudják ellátni feladatukat. Természetesen csak a képviselők közül jelölhető ki ilyen személy, például valamelyik bizottság elnöke vagy a korelnök. Bár az Mötv. erről nem rendelkezik, de 100 fő alatti lakosságszámú településen, ahol a képviselő-testület három tagból áll, szükségtelen e kérdésről rendelkezni, mivel ha a polgármester és az alpolgármester akadályozva van, a képviselő-testületnek csupán egy tagja marad, aki önmagában határozatképtelen.
d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések. E körben szabályozható, hogy a képviselők kötelesek indulataikat kordában tartani, a szó megadása nélkül nem szólhatnak hozzá a témához, magatartásukkal, megjelenésükkel, állapotukkal nem sérthetik a testületi ülés méltóságát. Szankcióként rögzíthető a rendreutasítás lehetősége a polgármester részéről, illetőleg a képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának csökkentése, megvonása a képviselő-testület részéről. Szankcióként nem jöhet szóba azonban pénzbírság kiszabása vagy a képviselő kiutasítása az ülésről. Az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatban szabályozandó például az a lehetőség is, hogy az ülést vezető a hallgatóság köréből eltávolíthassa azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik, az ülés rendjét zavarják.
Az Mötv. 49. §-ának (2) bekezdése szerint az szmsz-ben rendelkezni kell a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az Mötv. alapján a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget be kell jelenteni. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetére a képviselő-testület jogkövetkezményt (pl. a képviselői tiszteletdíj folyósításának átmeneti felfüggesztése) állapíthat meg.
e) a nyilvánosság biztosítása. A képviselő-testületi ülés – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – nyilvános. A képviselő-testület köteles az üléseket oly módon megszervezni, hogy azokon a lakosság részt tudjon venni. E körben szabályozni kell a meghívó közzétételének módját, annak esetleges szabályozását, hogy mely társadalmi szervezetek, médiumok kapnak meghívást minden alkalommal a képviselő-testület ülésére.
f) a döntéshozatali eljárás, a szavazás módja. E tekintetben például azt szabályozhatja a testület, hogy a vita mikor zárható le, a szavazás milyen módon történik, hogyan kell megállapítani a szavazás eredményét.
A nyílt szavazás módja [Mötv. 48. § (2) bekezdés]. A nyílt szavazás általában kézfeltartással történik, de nagyobb városokban elterjedtek az automatikus szavazatszámláló rendszerek, ezért az szmsz-ben rögzíteni kell a szavazás módját.
Név szerinti szavazás módja [Mötv. 48. § (3) bekezdés]. Kötelező névszerinti szavazást tartani az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazás rendelhető el az szmsz-ben meghatározott esetekben is. A névszerinti szavazás történhet például a képviselők névszerinti megszólításával, akik szavazatukat szóban mondják, vagy akár automatikus szavazatszámláló rendszerrel. Ennek módját rögzíteni kell az szmsz-ben.
Titkos szavazás módja [Mötv. 48. § (4) bekezdés]. A képviselő-testület kizárólag az Mötv. 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tart illetve tarthat zárt ülést, ezek körét nem bővítheti. Az alpolgármester megválasztásakor, megbízatásának visszavonásakor továbbá azokban az ügyekben, amelyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyalt, titkos szavazás tartható. A titkos szavazás kezdeményezésének, elrendelésének és lebonyolításának módját az szmsz-ben kell rögzíteni.
g) a rendeletalkotás és határozathozatal. E körben szabályozandó, hogy milyen formában lehet rendelettervezeteket, határozati javaslatokat előterjeszteni, azokat mennyi idővel a testületi ülés előtt kell benyújtani illetve mennyi időn belül kell megtárgyalni. A rendeletalkotás vagy határozathozatal képviselői kezdeményezésének módját a képviselő-testületi ülésen az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja alapján is az szmsz-ben kell szabályozni. E tekintetben annak szabályait kell kidolgoznia a képviselő-testületnek, hogy milyen formában illetve milyen tartalmi kellékekkel kell a képviselőnek előterjesztenie határozati javaslatát illetve rendelettervezetét.
Az Mötv. 51. §-ának (2) bekezdése alapján az szmsz-ben szabályozni kell az önkormányzati rendelet kihirdetésének módját. Az Mötv. kötelezővé teszi, hogy a saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét közzétegye a honlapján, továbbá a rendeletet fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytár honlapjára is. Az Mötv. előírja, hogy az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A helyben szokásos mód meghatározása a képviselő-testület joga, ez a mód lehet a hirdetőtáblán való közzététel, de akár a honlapra való feltöltés is. A lényeg, hogy a lakosság, mint a jogszabály címzettje egyszerűen megismerhesse és hozzáférhessen annak szövegéhez.
h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit az Mötv. 52. §-a tartalmazza. A képviselő-testület az itt meghatározottak mellett bármiről rendelkezhet, aminek rögzítését a jegyzőkönyvben szükségesnek tartja (pl. jegyzőkönyv-hitelesítők megnevezését, jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását, hangfelvétel készítésének előírását).
i) a közmeghallgatás. Az Mötv. 54. §-a alapján a képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. E tekintetben az szmsz-ben rendelkezni lehet például évente többszöri közmeghallgatás tartásáról, a közmeghallgatás meghirdetésének módjáról, a közmeghallgatás megtartásának, levezetésének rendjéről.
j) az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás. E szervek jogállását részletesen tartalmazza az Mötv., de a képviselő-testület ezt kiegészítő szabályokat is alkothat vonatkozásukban. Mindenképpen az szmsz-ben kell rögzíteni például a bizottságok feladatainak pontos meghatározását. Az Mötv. 84. §-ának (2) bekezdése alapján az szmsz-ben fel kell tüntetni a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését.
k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége;
l) a képviselő-testület bizottságai. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő képviselő-testületi ülésen alakítja ki bizottsági rendszerét. A szmsz-ben kell rendelkezni a képviselő-testületi bizottságok számáról, megnevezéséről, tagjainak számáról, a bizottságok feladat- és hatásköréről, működésük alapvető szabályairól [Mötv. 57. § (1) bekezdése].
Megjegyezzük, hogy az Mötv. kógens szabályai alapján a száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el, így e településeken bizottságok nem hozhatók létre, az szmsz-ben e kérdésről nem kell rendelkezni. Minden száz főt meghaladó lakosságszámú településen kell azonban létrehozni olyan bizottságot, amely a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, kezelésével, megőrzésével és összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyekben jár el [Mötv. 37. § (1) bekezdés, Mötv. 39. § (3) bekezdése]. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja, ám a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottság létrehozatala kötelező. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. §-ának (1) bekezdése szerint a három vagy annál több nevelési-oktatási intézményt fenntartó települési önkormányzat köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottságot köteles létrehozni.

Az szmsz-ben az Mötv. felhatalmazása alapján szabályozható kérdések

Az alábbi kérdésekről nem kötelező rendelkezni az szmsz-ben, azonban az Mötv. lehetővé teszi, hogy kógens szabályaitól a képviselő-testület – a törvény keretei közt – eltérjen.
a) A képviselő-testület szabályozhatja, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken, továbbá a testület jogosult létrehozni különféle, a lakosság és az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumokat (pl. község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés). Ha ilyen fórumokat hoz létre a testület, azok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet [Mötv. 53. § (3) bekezdés]. Ilyen fórumok létrehozatala nem kötelező, de az Mötv. lehetővé teszi, hogy az szmsz ilyen irányú rendelkezése esetén e fórumok formálisan is bekapcsolódjanak a képviselő-testület munkájába.
b) Amint arra fentiekben már utaltunk a képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja [Mötv. 33. §]. Ennek feltételeit, módját az szmsz-ben kell meghatározni. E kérdéskör szabályozása nem kötelező, de szabályozás hiányában szankciók sem alkalmazhatók. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy hátrányos jogkövetkezményként kizárólag az Mötv.-ben említett tiszteletdíj, természetbeni juttatás csökkentése, megvonása alkalmazható és annak időtartama a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. Nem alkalmazható pénzbírság vagy például a mandátumtól történő megfosztás sem.
c) Az Mötv. 44. §-a alapján a képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. Ha a képviselő-testület ennél több ülés tartását kívánja kötelezővé tenni magára nézve, ezt az szmsz-ben teheti meg.
d) Az Mötv. 50. §-a határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben az érvényes döntéshez minősített többség szükséges. A képviselő-testületnek azonban lehetősége van más, a testület által kiemelten fontos ügyekben is előírni a minősített többség meglétét a döntéshozatalhoz.
e) Az Mötv. 59. §-ának (2) bekezdése alapján a képviselő-testület egyes előterjesztések képviselő-testületi tárgyalását bizottsági benyújtáshoz kötheti, illetve meghatározhat olyan ügyeket, amelyek előterjesztéséhez bizottsági állásfoglalás beszerzése is szükséges. Például előírható, hogy a költségvetést, zárszámadást a pénzügyi bizottsági tárgyalást követően lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
f) A képviselő-testület az szmsz-ben meghatározhat olyan ügyeket, amelyekben ha határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem születik döntés, a polgármester döntést hozhat [Mötv. 68. § (2) bekezdés]. Nem definiálható ilyenként a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügy. A polgármester döntésének feltétele, hogy az szmsz-ben rögzítve legyen az adott ügy, a képviselő-testület az adott ügyet már kétszer tárgyalta, de nem hozott döntést, vagy az ügy tárgyalására a képviselő-testület határozatképtelensége miatt már két ízben nem került sor. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni köteles. Az Mötv. nem rendelkezik róla, de célszerű az ilyen esetekben hozott döntéseket írásba foglalni, és nyilvántartani.
g) Az f) ponthoz hasonlóan az szmsz-ben meghatározhatók olyan – ugyancsak a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó – ügyek is, amelyekben a polgármester jogosult a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni [Mötv. 68. § (2) bekezdés].
h) Aaz Mötv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján kötelező névszerinti szavazást tartani az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, de az szmsz-ben meghatározhatók olyan ügyeket, amelyekben minden esetben névszerinti szavazás tartandó.
i) A képviselő-testület az szmsz-ben érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét [Mötv. 53. § (2) bekezdés].

Az szmsz-ben a képviselő-testület eredeti jogalkotói jogköre alapján szabályozható kérdések

Mivel a képviselő-testület az szmsz-ét eredeti jogalkotói jogkörben alkotja meg, jogosult szabályozni e rendeletében bármilyen – a fentiekben nem említett – helyi társadalmi viszonyt, amelyet más jogszabály nem szabályoz és a képviselő-testület szervezetét és működését érinti. E szabályok nem lehetnek ellentétesek más jogszabályokkal.