Hogyan történik a köznevelési intézmény nyilvántartásba vétele?

A köznevelési intézmény nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapítónak kell benyújtania, a tevékenység tervezett megkezdése évében legkésőbb május utolsó munkanapjáig. Költségvetési szerv esetén (települési önkormányzat által fenntartott óvoda) a kérelem a törzskönyvi nyilvántartást vezető Magyar Államkincstárhoz, míg egyházi és magán intézmény esetében a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes Kormányhivatalhoz adható be.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell
– a köznevelési intézmény alapító okiratát,
– az alapító köznevelési tevékenység folytatására jogosító okiratát, (kivéve az egyházi és kisebbségi önkormányzatot), a megfelelő hatóságok (pl. bíróság, cégbíróság,) végzésével vagy elfogadó határozatával együtt,
– az állandó székhely meglétét igazoló okiratot,
– a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentumot.

A nyilvántartásba vételért eljárási illeték fizetendő, amely a kérelem benyújtóját, tehát az alapítót terheli. Az eljárási illeték mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3000 Ft. Az illeték megfizetésének igazolása (postai csekk, átutalási bizonylat) a kérelemhez csatolandó. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a szerint teljes személyi illetékmentességben részesülnek többek között
– a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
– az egyesület, a köztestület,
– az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
– az alapítvány, ideértve a közalapítványt is.

Az illetékmentességet élvező szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Erről a szervezetnek nyilatkoznia kell, és a nyilatkozatot csatolnia kell a kérelemhez.

Amennyiben a benyújtott kérelem és a becsatolt mellékletek formai és tartalmi szempontból is megfelelőek, a hatóság 30 napon belül nyilvántartásba veszi a köznevelési intézményt. Az egyház, valamint a magánfenntartó által alapított intézményt csak akkor veszi nyilvántartásba az illetékes kormányhivatal, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal.

Amennyiben a kérelem formai vagy tartalmi szempontból hiányos – például nem tartalmazza a köznevelési intézmény állandó székhelyét igazoló dokumentumot – az eljárást lefolytató kormányhivatal a kérelmezőt a Ket. 37. § (3) bekezdésének megfelelően hiánypótlásra szólítja fel. Ha a hiánypótlásra felszólító végzésben meghatározott határidőn belül a hiánypótlási kötelezettségének a kérelmező nem tesz eleget, és az erre megállapított határidő hosszabbítását sem kérte, a kormányhivatal a Ket. 31. § (2) bekezdés és 51. § (2) bekezdés alapján az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzés ellen a kérelmező jogorvoslati jogával élve 15 napon belül fellebbezhet.

A nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerősítő záradékkal válik érvényessé. Ennek egyszerűsített módja, ha a kérelmező fenntartó írásban lemond a fellebbezési jogáról. Ekkor a nyilvántartásba vételről szóló határozat záradékaként a jogerőre emelkedés azonnal rávezethető, és nem kell megvárni a 15 napos fellebbezési határidő leteltét.
A nyilvántartásba vételi eljárás ügyintézési határideje 30 nap.
A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg.

A nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján az önálló költségvetéssel rendelkező köznevelési intézmény képviselője nyolc napon belül köteles megkérni az intézmény adószámát és pénzforgalmi számlát nyitni. Az adószámot és a pénzforgalmi számlaszámot, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető hatóságnál.

Mire jogosít a nyilvántartás?

Rendkívül lényeges, hogy a települési önkormányzat által fenntartott óvoda kivételével, a köznevelési intézmény nyilvántartásba vétele a köznevelési tevékenység megkezdésére nem jogosít! A nyilvántartásba vétel annak a lehetőségét teremti meg, hogy a fenntartó elkezdhesse megszervezni az intézmény működéséhez szükséges feltételek biztosítását, mint pl. személyi és tárgyi feltételek, pedagógiai program. A köznevelési intézmény működésének megkezdéséhez be kell szerezni az érintett feladat-ellátási hely, székhely, telephely szerint illetékes kormányhivatal engedélyét.

Mit tartalmaz a kormányhivatal nyilvántartása?

A kormányhivatal az előírásoknak megfelelően nyilvántartja
– a köznevelési intézmény létesítő és módosító alapító okiratának keltét,
– a köznevelési intézmény nevét,
– a köznevelési intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
– a köznevelési intézmény valamennyi feladat-ellátási helyét,
– a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevét,
– az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében adószámát,
– az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében valamennyi pénzforgalmi számlaszámát,
– a nyilvántartásba vétel, létesítés napját,
– a fenntartó képviseletére jogosult személy nevét,
– a jogutódlással, átalakulással, fenntartóváltozással, intézményi átszervezéssel kapcsolatos alapítói, fenntartói határozatok számát és a döntést tartalmazó határozatokat,
– a megszűnésről szóló alapítói, fenntartói határozatot, a megszüntető okiratot, a megszűnés idejét és módját, valamint a megszűnt intézmény iratainak őrzési helyét.

Felhívom a figyelmet, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok változását nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető hatóságnál!